A mai Indexben hosszú interjú jelent meg Baán Lászlóval a Múzeum negyed kormánybiztosával. Ennek állításaira reagálnék.
A Civilzugló Egyesület 2014. óta tiltakozik a Múzeum negyed projekt terve ellen.
Elsőként is hangsúlyozzuk, a Városliget zöldterületének, épített infrastruktúrájának, burkolatainak, padjainak, közvilágításának, mellékhelyiségeinek megújítása ellen sosem tiltakoztunk, sőt régóta kértük a gondosabb karbantartást, és úgy gondoltuk a főváros sok évig elhanyagolta, nem gondozta kellőképp a Városligetet.
Látjuk, hogy a felújításoknak örülnek az itt élők, és sokan használják az új játszóteret, a futókört, a sportpályákat, a Rózsakertet, a felújított Palme házat és a botanikus kertet. Kérjük,a Városliget Zrt-t és a Főkertet, hogy e felújításokat folytassák a Liget többi részén is, de új épületet már ne építsenek. Fogadják el a fővárosiak akaratát, fogadják el kompromisszumként a kierőltetett épületek befejezését.
A Civilzugló Egyesület a Múzeum negyed törvény elfogadása, a tervek nyilvánosságra kerülése óta, 2014 óta aktívan tiltakozik, emlékezhetünk:
Mi adtuk át Baán úrnak a 20.000 tiltakozó fővárosi aláírását, - sok óra volt ám míg összegyült - mi vitatkoztunk vele a parlament kulturális bizottságában, mi szerveztük a Fogadj örökbe egy fát! és a parlament elé vonulós Megvédjük Budapest fáit! demonstrációt,
Mi, a Civilzugló Egyesület szerveztük a Ligetvédőkkel, a Levegő Munkacsoporttal, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, a Védegylettel közösen a Hősök terei tízezres PROTESTIVAL demonstrációt és koncertet, és vettük sorra a fővárosi zöldterületeket pusztító építkezéseket, a parlament előtti, a Nádor téri fák letarolását, a Római-parti gát tervét, és adtuk át az Év láncfűrésze díjat.
Mi tiltakoztunk a Fővárosi közgyűlés ülésein, amikor a fideszes képviselők Városligeti Építési Szabályzat megzavazásával utat engedtek a kormány akaratának.
A mi tagjaink és a Ligetvédők ültek a bulldózerek elé és kűzdöttek a kopaszokkal, és ellenük folyik bírósági eljárás, mert mi - ellentétben a főpolgármesterrel - nemcsak igértük, de ténylegesen is odaláncoltuk magunkat, amikor már nem volt más mód a tiltakozásra.
És emlékezhetnek, a mi egyesületünk adta be és nyerte sorra a pereket, semmisítették meg sorra az építési engedélyeket, mert a hivatalok még a kevés megmaradt környezetvédelmi, építési törvényt sem tartották be.
Ezért is nem érezzük fairnek, hogy a vitát Baán úr és az ellenzék a kormány és a főpolgármester közti politikai kardozás, politikai haszonszerzés szintjére silányítják, mert a Liget ügyében legfőképpen és legelőször a civilek, a spontán önszerveződő lakosok álltak ki.
Városfejlesztési érveket hoztunk és kompromisszumokat javasoltunk, nem minden civil volt vádolható méregzöld, "mindent ellenző" hozzáállással. Az ellenzék csak késöbb ült rá a témára, és ezt a civilek nem is vették jó néven.
1.) Először is alapvetően elfogadhatatlannak tartottuk, hogy az akkori polgármesterünk Papcsák Ferenc úgy nyújtott be törvényjavaslatot a Városliget 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-nek hitbizományba adásáról, hogy erről a zuglóiakat - akiket a parlamentben hivatott lett volna képviselni - semmilyen formában nem kérdezte meg. Még a képviselő-testületet sem tájékoztatta, nemhogy, szavaztatott volna a benyújtani szándékozott törvényjavaslatáról.
2.) A múzeum negyed koncepciót, egymás mellé helyezett múzeumok sorát, elavult XIX. századi elgondolásnak, városfejlesztési szempontból alapvetően hibás koncepciónak tartottuk, tartjuk.
És nemcsak mi, hanem a hatályos, a Tarlós féle önkormányzat által 2012-ben elfogadott Budapest 2030 hosszútávú fejlesztési terv is, mely - igen helyesen - leszögezte, hogy Budapesten:
a.) a barna zónákban kell építkezni, a volt iparterületek felszámolását kormányzati fejlesztésekkel kell segíteni,
b.) észak-déli tengely mentén kell fejleszteni,
c.) a turisztikai attrakciókat szét kell húzni, mert ma a turisták nem mennek ki a belvárosból, és a kevés helyre zsúfolt, gyorsan felkereshető attrakció miatt csak kevés vendégéjszakát töltenek Budapesten.
3.) A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Tudományos Akadémia, és neves építészek is ezeket az érveket hangoztatták, tiltakoztak, pl. az ellenzékiséggel nehezen vádolható Zoboki Gábor is. Érdemi vita sosem volt, hisz az "egyeztetéseken" az alapkoncepciót a parlamenti törvény, és a kiemelt beruházássá nyilvánítás miatt nem lehetett vitatni.
Jellemzően a kormányzat pár embere és Tarlós főpolgármester is a Nyugati pályaudvar menti MÁV területek fejlesztését támogatta.
4.) A projekt az évek során számtalanszor amőbaszerűen változott, mert a kormánybiztos és a Zrt. maguk is többször észlelték, hogy zsákutcákba futottak. Jellemzően a civilek, szakemberek véleményét sosem fogadták el nyilvánosan, ahogy a milliárdokba kerülő tévutakat sem ismerték el. E kukába kerülő tervek milliárdokba kerültek az adófizetőknek.
Emlékeznek még a projekt elején a Királydombra, -ba tervezett "Tudásközpontra"? Emlékeznek az Ajtósi Dűrer sorra tervezett Fővárosi cirkuszra? Emlékeznek a Dózsa György útra tervezett két kockára, az Építészeti és Fotómúzeumra? Nyomtalanul elfelejtődtek. Emlékezhetünk a fantasztikusnak kikiáltott Dózsa Ajtósi sarokra tervezett '70-es évek modern Déli pályaudvarára hajazó Néprajzi Múzeumra. Vajon mennyibe kerültek e tervek, a pályáztatások, díjazások? Mindezen múzeumokról Baán úr annó úgy áradozott, mint a negyed elengedhetetlen, megbonthatatlan részeiről - majd nyom nélkül tüntek el a tervekből, ráadásul úgy, hogy a város más pontjain sem kivánták e nagyon nélkülözhetetlen épületeket megépíteni.
Megjegyzendő, 2015 környékén még fel sem merült sem a Városligeti színház, sem a Magyar Innováció Háza, ezeket az épületeket utólag fabrikálták bele a projektbe.
5.) Különösen felháborító a Közlekedési Múzeum lebontása. Most egy évtizedig, egy generációnyi gyerek nem nézheti meg a gyűjteményt, az kétszer költöztetve sérül, dobozokban, raktárakban áll, mert az épületet eszetlenül lebontották. Majd utólag rájöttek arra, amit a civilek előre mondtak, hogy a száz tonnás mozdonyokat nem lehet a föld alá bezsúfolni, és jobb helye lenne ott, ahová Ráday Mihály eredetileg javasolta: a Kőbányai úton, a volt járműjavító iparterületén.
Nem lett volna bölcsebb és költséghatékonyabb a gyűjteményt az eredeti helyén nyitva tartani addig, míg az új épület elkészül, és csak egyszer költöztetni?
És hát mennyire siralmas, hogy a magyar innovációt a XXI. században egy XIX. századi, már a maga korában is elavult historizáló giccset betonból visszaépítve akarják bemutatni?! Ez lenne a magyar innováció?
6.) A Nemzeti Galéria lehozása a Budai-várból. Nehéz megmagyarázni, hogy Magyarország legszebb festményei miért nincsenek jó helyen a legtöbb turista által látogatott helyen, Magyarország legreprezentatívabb épületében, a Budai-várban? Hány országban van volt királyi palotákban kiállítás? Rengetegben.
A Budai-vár királyi palotaként visszaépítésével, mutogatásával pedig az a probléma, hogy ott nincsenek eredetileg megörződött, berendezett középkori, barokk, klasszicista szárnyak, belső terek, bútorok... a XX. század elején elkészült palotában maximum az alig pár estét itt lakó Ferencz Józsefnek és Horthy kormányzónak lehet hitelesen emléket állítani. (a megmaradt középkori részekben pedig jelenleg is palota kiállítás működik, egy rész, az étkező visszaállítása pedig nem egyenlő egy több szintes épület teljes színházi kulisszaszerű visszaállításával - a ráköltött hatalmas összeg ellenére sem lesz hiteles Belvedere, se Versailles)
7.) A viták során a turizmussal foglalkozó szakemberek sokzor elmondták, se a külföldi se a belföldi turisták nem egy negyedért, különösen nem egy - gyorsan avuló - modern épületért mennek egy városba, hanem magáért a városért, leginkább annak régi hangulatáért. A turisztikai desztinációk versenyében, egy város meglátogatásáról születő döntésben segíthet valóban egy közismert festő neve, Rembrandtért, egy El Greco gyűjteményért, sőt magáért Mona Lisáért is elmennek, de nem a múzeumnegyedért.
Baán úr is tudja, ha jó, népszerű kiállítást csinál, azért tömegek állnak sorba, de a Szépművészeti látogatói még véletlenül sem mennek be a szemben lévő Műcsarnokba, hiába áll a két épület száz méterre, száz éve egy "múzeum negyedben". Tehát a kiállítás számít, nem az épület és nem annak helye.
Mindezek okán fölöslegesnek és károsnak tartjuk a ligetbe méretében nem illő Új Nemzeti Galéria, oktalannak és abszurdnak az un Magyar Innováció Háza megépítését, mely a Városligetbe turisták százezreit hozhatja.
Megjegyzendő, Baán úr lódit, amikor a Petőfi Csarnokkal egyező méretűnek állítja be a tervezett épületet, mert az kb. háromszor magasabb és négyszer nagyobb alapterületű lesz. Egy új gyerekszínháznak, ha éppen szüksége van a fővárosnak új színházra - én kétlem - lehet jobb helyszínt találni.
A városlakóknak, a zsúfolt VII. VI. kerületben élőknek nagyon fontos, hogy a Ligetnek legyenek csendes, kiserdőszerű részei. A frissen rendbe tett részek intenzívebb használatából az is kiderült, hogy ez a békésen sétáló, csendes funkció e területeken elveszett. Ezért a Városliget többi részén különösen nem szabad új épületet emelni.
prominens tagját úgy tisztelte meg Horváth polgármester e fontos címmel, hogy ezt semmilyen formában nem tartotta fontosnak bejelenteni a zuglóiaknak, pl. a Zuglói Lapok hasábjain, de még csak a képviselő-testületnek sem sikerült a megbízás tényét se levélben, sem az egyik képviselő-testületi ülésen megemlítenie. A május óta havi 300 ezer forintért végzett munka nem tünt eredményesnek, hiszen - mint azt a jegyzővel közösen megállapítottuk - a nyár végéig sem a Zuglói Városgazdálkodási Zrt, sem a Sport és Rendezvényszervező Nonprofit Kft szerződései nem kerültek fel sem a kerület, sem a cégek honlapjára. Az ügyvéd úr blogposztjaimat igazságtalannak érezve menten tollat ragadott, és helyreigazítást követelt. Alább olvasható a levele. Tekintse ezt helyreigazításnak.
A Gyarmat utca Columbus utca sarka. Parkolóóra van, felfestés kb. a zónához tartozó utcák felében, se a Columbus, se a Gyarmat se a Bácskai utcában nincs.
A kivágott fák hatalmas halomba rakva várják elszállításukat.
Rózsa András a Momentumos alpolgármester terjesztette elő, mely a kerületi cégeken, telephelyeken, és az üresen álló telkek adóján csavar egy kicsit.
mert nem elég, hogy 2-3 millióért megvették a parkolóhelyet, de adózási szempontból az egész garázsterületet osztják szét, azaz a közlekedési utakat is, tehát egy tulajdonosra simán 30-40 nm is juthat. Van olyan új építésű lakópark, ahol 3000 nm-es teremgarázs van minden egyes épület alatt...
hogy a kerület még gyorsan, mielőtt a főváros - ahogy tervezi - rendeletet módosítana, magához vonná, központosítaná, akár teljesen megváltoztatná a korrupciót lehetővé tevő és mára teljesen idejétmúlt szabályokat, (pl. a 75 méterenként kötelező érmés órákat), Zugló még gyorsan leszerződne a kínos -haveri céggel. Csekély 412 millióért négy évre kötnének szerződést a méltán gyanús Kupper féle C-WARE céggel, mintegy 76 parkolóóra megvásárlását és 4 éves üzemeltetését aláírva.
tisztában a megkötni kívánt szerződés részleteivel, és azzal sem, hogy a lakótömbök jó részét simán a KRESZ szerint 
