Zugló önkormányzata 2015-ben lépett be a Klimabarát Települések Szövetségébe, melyet akkor igen jó ötletnek tartottam. Azonban elmúlt öt évben a képviselő-testület semmiféle információt nem kapott a szövetség programjairól, az évi 400 ezer forintos tagdíjjal járó előnyökről.
Pár napja megtört a jég, Szabó Rebeka alpolgármester titkársága dec. 16-án minden képviselő számára továbbított egy meghívót, miszerint dec. 19-én a szövetség Fenntarthatósági Konferenciát rendez. Mint kiderült, ezt a meghívót a szövetség már két hete elküldte a hivatalnak, tudhattak is róla előre, hisz Szilágyi László, a hivatal környezetvédelmi referense (ex HUMUSZ, ex PM-es képviselő) készült, a három előadó egyike volt.
Mikor a szövetség vezetőjénél érdeklődtem, miért nincsenek rendezvényeik, tájékoztatott, hogy csak e program keretében az elmúlt két évben 14 rendezvényt tartottak, melyre mindannyiszor a hivatalnak írva meghívták a településünk önkormányzati képviselőit. Csakhogy a Klimabarát Települések Szövetsége által a hivatalnak küldött semmiféle programról nem jutott tovább értesítés, meghívó se hozzám ( a környezetvédelmi tanácsnokhoz,) se a többi képviselőhöz. Ezt hívják információ visszatartásnak. No comment.
A rendezvényt, melyet végtelenül szerencsétlen időpontra tettek, feltehetőleg e miatt csekély érdeklődés övezte.
Tudni kell, a Klimabarát Települések Szövetségének 54 település a tagja, köztük hét fővárosi kerület, ehhez képest a rendezőkkel együtt 30 ember ha lófrált a Papp László Arénában bérelt hatalmas teremben.
Zugló vezetését egy ember képviselte, én. Se a környezetvédelemért felelős alpolgármester, se az új környezetvédelmi tanácsnok Sógor úr, se a "zöld" LMP-s képviselő, se a 21 többi képviselő nem méltóztatott érdeklődni, megjelenni.
A három előadás relatíva érdekes volt. Az önkormányzatok EU-s pályázatokkal rengeteg költhetnek tanulmányokra, kommunikációra. Zugló mindkettőben élen jár.
De mást is tehetnének, pl. betilthatják az avarégetést, átépíthetik a saját épületeiket, kiírhatnak energiatakarékossági, épületszigetelési lakossági, társasházi pályázatokat, de igen fontos, hogy az államnak kéne a 2010-ben megszünt panelprogramot folytatnia, kiírni az EU-tól a lakossági épületkorszerűsítésre adott pályázatot kiírni és nem magukra költeni... és a települések, ha összefognának nyomást is gyakorolhatnának.
A saját előadásunk, a SECAP program keretében végzett mérés bemutatása volt, egy hónapig mértük a település két pontján (a Bosnyákon és a Mogyoródi pályánál) a légszennyezettséget, és erről remek diagrammok készültek. Kommunikációban sikerült a pályázatot kimaxolni, számos konferenciát, előadást tartottak a témában. Gyakorlatilag azonban tenni még nem tettünk semmit.
A mérésekből pedig kiderül, (én öt percig kerestem a mérési eredményeket a kerület honlapján, nem hinném, hogy más kitartóbb lenne) hogy a közlekedéshez hasonló, sőt durvább durva szennyező a lakossági fűtés. Különösen a kertvárosi részeken, ahol gázról egyre többen térnek át /vissza a szilárd tüzelésű kazánokra, elégetve fát, zöldhulladékot, és mindenféle szemetet: háztartási hulladékot, csomagolóanyagot, műanyag palackot, bontott olajfestékes épületfát, pozdorja bútort, ruhát, bármit. Egy-egy ilyen szemétégető ház kéménye egy egész környéket takar be szúrós szagú, számos mérgező anyagot tartalmazó füsttel mérgezve önmagukatt, a szomszédokat, a fél városrészt.
Szilágyi László a zuglói mérésekről beszél. Nincs tudomásom róla, hogy az elmúlt években bárkit megbüntettek volna Zuglóban szeméttel tüzelés miatt.
Vidéken a probléma különösen súlyossá vált, egy-egy borsodi, szegény völgybe szoruló faluban a szemétégetés miatt mérgezőbb a levegő, mint Budapest közepén egy csomópontban vagy egy ipari üzem mellett.
Zuglóban jelentős szennyező lehet a fölöttünk húzódó légifolyósón naponta fel-le szálló többszáz repülőgép óriási, kerozinégető sugárhajtóműve is. Erről a fajta szennyezésről furamód azonban nincsenek külön kimutatható mérési eredmények.
Zugló kapcsán, hogy az eredményeket se hallgassuk el: a 2015-ben elkészült bölcsödénk zöld tetős lett. Az épületet használók annak praktikusságáról, különösen a gyerekeknek jutó játszókert túlburjánzó épület öncélú tereiről, a parkolóról vannak rossz véleménnyel.
A tetőn a valóságban inkább sárgásszínű gaz burjánzik. A szomszédos területre tervezett további csoportszobákat azóta sem építették meg.
EU-s pénzből több bölcsinkben, óvodánkban cseréltünk ablakokat, és a Móra Ferenc iskolánk felújítása is napelemekkel, környezettudatos módon történt.
Nemcsak hogy a károsanyag kibocsátásról nincs adatunk, de még az emergia fogasztásról sincs. Az intézmények energia fogyasztása kapcsán a kerület két év alatt nem hogy az energetikai közbeszerzésig nem jutott el, de még csak az épületeink áram és gázfogyasztásának összeírását sem kaptuk meg. Mivel nem tudjuk mekkora összeget költünk - nem is izgulunk a pazarláson. 150, 300, 500 millió megy el energiára, nem tudjuk. Fizetjük a Főtáv, ELMŰ, FŐGÁZ számlákat az épületeink, és nem ritkán a lakás és bolthelyiség bérlőink után mint a katonatiszt.
Ahogy a kormány is inkább a saját épületeire költ úgy a zuglói önkormányzat sem támogatja a lakások korszerűsítését.
Kétrétegű ablak helyett egy rétegű, az is évek óta betört...
A kerület 1000 feletti saját házában lévő önkormányzati lakásával sem kezdtek semmit. A 112 bérházból, melyek mind szörnyű állapotban vannak egyetlen egyet sem újítottunk fel, se környezettudatosan, se sehogy. A romos, a omladozó, vakolatjuk vesztett, kihulló ablakú, villannyal fűtött épületek az energiapazarlás mintapéldányai, az elmúlt öt évben szépen pusztultak tovább. Nem különbek náluk a hivatal épülete, se a két szakrendelőnk. Energiafaló, pazarló épületek. Emlékezetes, bár az önkormányzat a Zuglói Lapokban sikertörténetként kommunikálta, a Civilház tetejére végül se zöld tetőt, se napkollektorokat, napelemeket nem tettek.