Csütörtökre rendkivüli testületi ülést hívtak össze, melyen a Bosnyák téri ugar legújabb terveit mutatják be. A 2006-ban eladott területre, melyre eredetileg városközpontot (értsd plázát) igértek négy évenként az aktuális polgármesterek immár 900 lakást építenének, és az épületek magassága akár 35 méter is lehetne.

Kell-e "zöld" Zuglóba, a patakpart szégyenteljes és otromba 770 lakással teleépítése, az újabb Cordia ütemek 300, a Bosnyák utcában kinőtt 200 Metrodom, a Herimanbau Csömöri út menti 190, és a Kiszuglóban a lakossági tiltakozással elutasított telekeladása (268 lakás)  után újabb 900 lakást építeni? Illenek-e a kisvárosias környékre 35 méter magas lakó és irodatornyok? Kell ez nekünk?

Hasonlóan nagy léptékű tervek  - nevezzük inkább vízióknak -  készültek a hagyományos, a főváros utolsó klasszikus, olcsó és népszerű piacának, a Bosinak a lebontásáról és a helyére egy új, hatalmas épületbe szuszakolt "modern" piacról, fölé a polgármesteri hivatalról, és melléjük az  új ,124 ezer embert ellátó szakrendelő összeépítéséről. Mindez együtt elég fantasztikusnak tűnik...  a finanszírozásáról nem is beszélve.   

A Bosnyák tér környéke. A narancssárga pötty a templom, körülötte az elkerített valaha volt közpark, a kék a piac épülete.

A Csömöri másik oldalán 2-3 szintes zártsorú beépítés, a környéken közel s távol a Bosnyák, a Lőcsei, Szugló, Komócsy utcákban kisvárosias, saját kertekkel rendelkező családi házas, kistársasházas beépítés, 2-3-4 szintes épületek, 2x1 sávos csendes, fasoros utcácskákban. Ennek a békés kertvárosnak a közepébe kerülnének a 25-35 méter magasságú épülettömbök.  Ijesztő figyelmeztetés, hogy fotó jobb felső sarkán lévő zöld terület mára eltünt, a Paskál projekt 770 lakása, 6-7 szintes tornyai foglalták el. 

Hogy jutottunk idáig?

A Sport és Szabadidőközpontot és frissen felújított tanuszodát 2006. tavaszán adta el karöltve az akkori nagykoalíció, Rátonyi fideszes polgármester és az MSZP-SZDSZ többségű kerületvezetés. (Az akkori képviselők közül Rozgonyi Zoltán és Kinisch Andrea ül a jelenlegi testületben) A 6,7 hektáros zöldterületért 4 milliárdot kaptak, mely 2012-re el is olvadt, anélkül hogy a kapott pénzből Zuglónak új tanuszodát, sport-, rendezvény központot építettek volna.

A MUNDO beruházást elsodorta a 2008-as gazdasági válság, de joggal mondhatták a lengyel befektetők azt is, nekik metró végállomást igértek 2010-re, emlékezhetünk Weinek plázastopjára,  majd a változtatási tilalomra, végül a 2013-as építési szabályozás változáskor  majd felére csökkentettük az addig 200.000 négyzetméteres épülettömeget. 

A területet 2016-ban egy magyar NER közeli vállalkozó nézte ki magának, a Karácsony féle kerületvezetés pedig, bár a szerződés szerint viszzavásárolhatta volna a területet, ezt nem tette meg, és engedélyezte a tulajdonosváltást, sőt újra felvitte a beépíthetőséget, mi több engedélyezte 15%-nyi lakás funkció építését is.

Ügyeskedésekben nem volt hiány, 2017. tavaszán a polgármesternek kellett megvétózni a szocialista alpolgármester előterjesztését a kötbérek elengedéséről. Végül 150 millió forintért  - kb. három lakás áráért!!!! - engedélyezték a tulajdonváltást és a lakás funkciót, ezzel végképp a lovak közé dobva a gyeplőt. 

A vevő Bayer Construct Zrt., azaz Balázs Attila  (remek portré a személyről és a gazdasági háttérről ) pedig  vérszemet kapott. A milliárdos vállalkozó szintet lépett -  minek az önkormányzattal alkudozni? - a NER nagykutyái közé lépve elérte, hogy a beruházást a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítsa, így a kerületi építési szabályozás nem vonatkozik rá.  A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás törvényt - ha már van - akkor a valóban közérdekű beruházások, pl.  erőművek, gyárak, autópályák, kórházak, neadjisten a 4-es metró építésének gyorsítására lehetne használni, nem pedig "Kivéve a gyeví bírót!" módra a NER vállalkozók haszonmaximalizását segíteni névre szóló  milliárdos csekkel felérő kormányrendelettel.

Mit terveznek most?

Az eddigi ismeretek szerint a beruházó egy kisebb plázát tervez a piac mögé, e fölött, mellett a Csömörire néző oldalra 8-10 emeletes irodaházak kerülnének, a Bosnyák utcai oldalra pedig 6-8 épületben 900 lakást építene, ezek akár 8-10 szintesek lesznek a látványtervek alapján.  

A kormányrendelet szolgai módon követi le a beruházó terveit- kéréseit: 25-35 méteres épületmagasságot engedélyez egy olyan környékre, melyen kisvárosias beépítés, családi házak és kistársasházak, földszintes és 2-3, max 4 szintes épületek találhatóak.

A sétány az irodasor és a lakóépületek közt lenne. Szép, zöld, szökőkút dögivel - az AUTOCAD tervezőprogram mindent elbír - a Szigony utcai sétány lesz közelebb a valósághoz. A szinteket azonban érdemes megszámolni. Arról nincs látványterv, hogy ezek az épületek mennyire illenek, magasodnak a környék 2-3 szintes házai fölé. 

Részlet a kormányrendeletből:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 70%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 100%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m²/m²,

d) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,5 m²/m²,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 m,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 35 m.

A legtöbb szám önmagáért beszél, azonban a szintterületi mutató az egyik legfontosabb értelmezésre szoruló szám. Arányként, a Paskál lakópark azért lett az előző, 2000 körül épült 3 szintes, lazán lerakott házaihoz képest ekkora, 6-7 szintes betonmonstrumokkal tele, mert 2,5-ről, 3,5-re azaz 50%-al megemelték Karácsonyék 2017-ben  a beépíthetőséget. Ehhez képest a Bayernek 4,5-ös szintterületi mutatót sikerült elérnie.

A "Bosi" eldózerolása

A polgármester pedig új, modern piacról, új szakrendelőről  sőt új hivatal épületről álmodik. E komplexum helyszinéül  a fővárostól tervezi  a Bosnyák piacot megkapni, (megvenni, elcserélni?) és lebontani.  Miért sajnálnám én a Bosit?

A Bosi a főváros utolsó hagyományos nagy piaca. Olcsó árai, őstermelő nénijei, hangulata miatt a főváros legtávolabbi sarkából is jönnek ide vásárolni. Egy rendbetétel  nyilvánvalóan ráférne, sőt  egy évtizede elvárható a fővárostól, de nagyon óvatosan kell hozzányúlni, mert az eddigi új épületbe kerülő, "rendbe tett" piacok (Fehérvári út, Lehel, Fény utca, Klauzál)  mind elnéptelenedtek, az áraik megemelkedtek, az áruk, árusok sokszínűsége mindenütt megszünt. Őstermelőt ma már csak a Bosnyákon látni. 

Szerintem a Bosi pótolhatatlan kultúrális érték, s bár lehet, van ebben egy jó adag gyerekkori nosztalgia is, de talán  épp ez az érzelmi kötődés a különbség egy itt élő képviselő, és egy naponta messziről érkező, máshol otthon lévő, akár még jószándékkal fejleszteni, építeni akaró polgármester között. 

A jelenlegi piac épületét és telkét és a mögötte lévő önkorányzati piac helyére részben térköves, kicsit zöld közterületet, rendezvényteret, alá mélygarázst,  mögé pedig óriási épületet tervez a polgármesteri hivatal. Az épület földszintjén lenne a piac, az  egyik toronyban pedig a hivatal, a mögötte lévő másikban pedig a 124 ezer embert kiszolgáló szakrendelő. 

Idézet az előterjesztés mellékletéből:

A jelenlegi piac területére, valamit a piac területébe beékelődő önkormányzati telekre a kialakítandó funkciókra elkészültek el a koncepciótervek.

A koncepciótervek készítése során minden érintett féllel többszöri egyeztetés után, a koncepciók kialakulásakor véleményüket a tervben átdolgoztattuk.

Ezen vélemények alapján a területen aránylag optimálisan helyezhetők el a tervezett funkciók, így az új szakorvosi rendelő, a megújuló piac és nem utolsósorban a kerület új polgármesteri hivatala.

A két rendelő egy,  a kerület közepén lévő épületbe összevonásában van gazdasági racionalitás. A becslések szerint a kerület teljes felnőtt és gyerek szakrendeléséhez, és a ZESZ igazgatás ellátásához 9-10.000 négyzetméternyi épület szükséges. A dolgozók és a betegek parkolásához további sok-sok mélygarázs. Hogy a mostani, Örs vezér téri és Hermina úti épülettel mi történne, van-e rájuk vevő, nem tudni. Mindenestre hatályos, 2016-os hátározatunk van arról, hogy mindkettő felújítását 6-600 milliós összegben 2017-ben elkezdjük...

A hivatal költöztetésére nem látok indokot, az épületet folyamatosan újítják fel, nemrég volt kazáncsere. A jelenlegi Pétervárad utca 1-7. alatti hivatalunk öt szintes, (4-5000nm?) közel 300 köztisztviselőt befogadó épület, melyhez szintén szükséges dolgozói és látogatói parkoló. Hogy mit terveznek a kiürített épülettel, nem tudni. Azt ugye nem gondoljuk, hogy a rossz önkormányzati működés az új fancy épületbe költözéssel megoldódik?

Miből?

A hatalmas, komplex és speciális épület bekerülési összegéről egyelőre becslés sincs. Alul speciális mélygarázs a piac árufeltöltéséhez, hűtős raktárak, stb. hivatali, orvosi, beteg parkolók... 1-2  piaci szint, feljebb külön bejárattal a hivatal, külön bejárattal a szakrendelő épülete, benne speciális vezetékek, csőhálózat, CT, röntgen, egy napos sebészet... 8 szint? Új berendezések...  Mennyibe kerülhet? 10-12-14 milliárd?

Hogy ezt a hatalmas összeget honnan szereznénk be, nem tudni. Hitelfelvétel? (utánunk az özönvíz?) Telek eladások?  

 Halkan megjegyem, a zuglói önkormányzat még az ehhez képest csekély költségvetésű és komplexitású E-co-housing projektbe is belebukott, a házat nem volt képes megterveztetni és megépíttetni. 

Mi a baj ezzel az egésszel?

1.   Bármféle döntés előfeltétele, hogy a zuglóiakkkal ismertessék a részletes terveket, (nem pár csilivili látványtervet) a költségvonzatokat, pl. a hitelfelvétel hosszútávú terheit.  Kétlem, hogy a zuglóiak lelkesednének.

 2 . A csütörtöki előterjesztés bizar módon a képviselőktől helyben vetített látványtervek alapján várna egyetértő döntést, úgy hogy a lakosok, a választóik, a környékbeliek véleményét a képviselők nem ismerik. A tervek a lakosság előtt nem ismertek, nem volt egyetlen lakossági fórum, konzultáció, viták.

3.  Nem készült közlekedési, környezetvédelmi, infrastruktúrális hatástanulmány sem, pedig nyilvánvaló, a hatalmas, 200.000 négyzetméter fölötti épülettömeg igencsak jelentős, és nem illeszkedik Zugló zöld, kisvárosias jellegébe.

4.    A területet ellátó közösségi közlekedési  viszonylatok, és az autós közlekedési úthálózat már most is túlterhelt, a környező utak 2x1 sávosak. 

5.    Hiányzó közlekedési infrastruktúra. Az ide költöző 2500 ember, az irodákba bejáró sok ezer ember jelentős plusz közlekedési autós forgalmat generál. A beruházás azonban nem jár semmiféle közlekedés fejlesztéssel, pl. ha már nemzetgazdasági projekt, akkor a 4-es metró tovább építésével.

6. A beruházó nem vesz részt a középületek, a tervezett piac-rendelő-hivatal épület, hiányzó óvoda, bölcsőde, stb. megépítésében. 

7.  Hiányzó intézményi infrastuktúra. beruházó által eladott lakásokba költöző 900 család részére a zuglói önkormányzatnak kell biztosítania az alapellátást, bölcsődei, óvodai, iskolás férőhelyeket, gyerek és felnőtt szak és háziorvosi épületeket megépíteni azokat folyamatosan üzemeltetni. Az intézményekhez a dolgozókat felvenni, azok bérét folyamatosan fizetni. 

Mit lehet tenni?

A XIII. kerületi önkormányzat példáját követve az Alkotmánybírósághoz fordulni.  

Alternatívákat mutatni. A beruházóval megértetni, hogy a lakosság - ennek következményeképp a lakosokat képviselő képviselők -  alacsonyabb beépítést, a jóval kisebb lakásszámot tart csak elfogadhatónak.

Az önkormányzati beruházás kapcsán alternatívákat kitalálni, és a lakosoknak ezekkel megismertetni. Szüksége van-e a kerületnek új önkormányzati épületre? Kívánnak-e a lakosok új, modern piacot, vagy szeretnék, ha a Bosi csak felújításon esne át, de jellege megmaradna? Elfogadják-e a két szakrendelő egy helyre összevonását?

Ha a fentiek nem történnek meg abban az esetben tájékoztatni a lakosságot és széleskörű tiltakozást szervezni. Ha Zamárdiban sikerült, Zuglóban miért ne sikerülne? Ott az is számított, hogy a körzet amúgy fideszes országgyűlési képviselője is kiállt a település, a tiltakozó lakosok mellett, azaz az eltúlzott méretű beruházás ellen. Türelemesen várom a mi ellenzéki képviselőnk állásfoglalását!

Elkészíteni a közlekedési, környezeti terhelési, és infrastruktúrális hatástanulmányokat. Érdemi döntést csak ezek ismeretében lehet hozni.

Tájékoztatni a beruházót ezek eredményéről, és közölni vele, hogy az új, áprilistól regnáló kormány a kiemelt beruházássá nyilvánítási kormányrendeletet azonnal vissza fogja vonni.

Tájékoztatni a beruházót, hogy az önkormányzat a Településképi rendelettel, az illeszkedésse és egyéb módon mindent meg fogunk tenni, hogy a Zuglóba nem illő, a kerületnek ártó, ide nem illő méretű beruházást elfogadható méretűvé szabjuk.

A zuglóban a tekintetes Képviselő-testület októberi ülésén elfogadta az előterjesztésemet, az óvodai iskolai csoportok 2016 őszi faültetési programját. Hurrá!!!!

 Hozzávetőleg 80 fát ültettünk volna, - ha a határozatot végrehajtották volna. De hogy lehetséges, hogy egy testületi határozatot egyszerűen nem hajtanak végre? Van-e ilyenkor felelős, következmény? 

Ma a következő levelet küldtem a polgármesternek és a jegyzőnek:

 Tisztelt Polgármester úr, Jegyző úr!

Az októberi Testületi ülésünkön a Képviselő-testület, és előtte a Környezetvédelmi Bizottság, elfogadta az alábbi határozatokat. :

 

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága támogatja a„zuglói óvodások, általános iskolások, középiskolások bevonása a zuglói faültetésbe, ezáltal környezettudatos és lokálpatrióta nevelésük elősegítése” című 2016. őszi faültetési program megvalósítását.

 

A Környezetvédelmi Bizottság a program megvalósításához bruttó 6 000 000 Ft összegű előirányzatot biztosít a Környezetvédelmi Alap terhére.

 

Határidő:             2016. november 25.

Felelős:                 Polgármester (Kerületi Főmérnökség; Gazdasági Osztály: Zvk Zrt.)

1. számú határozati javaslat

(Képviselő-testületi)

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat

Képviselő-testülete

……/2016. (        ) Öh. számú

határozata

 

A zuglói óvodások, általános iskolások, középiskolások bevonása a zuglói faültetésbe, ezáltal környezettudatos és lokálpatrióta nevelésük elősegítése című

2016. őszi faültetési program megvalósításáról.

 

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága támogatja a„zuglói óvodások, általános iskolások, középiskolások bevonása a zuglói faültetésbe, ezáltal környezettudatos és lokálpatrióta nevelésük elősegítése” című 2016. őszi faültetési program megvalósítását.

 

A program megvalósításához szükséges forrás, előirányzat biztosításáról a Környezetvédelmi Bizottság dönt.

 

Határidő:             2016. november 25.

Felelős:                 Polgármester (Kerületi Főmérnökség; Gazdasági Osztály: Zvk Zrt.)

-----------------------------

Az intézmények vezetőit elmondásuk szerint máig nem kereste meg senki, a fák nem lettek beszerezve,és értelemszerűen az ovisokkal, iskolásokkal egyetlen fa beültetésére nem került sor, miközben a határozat 2016 őszi faültetésről szólt. 

Hogyan lehetséges, hogy egy Képviselő-testületi határozat semmiféle végrehajtásra nem kerül és ennek semmiféle magyarázata, következménye sincs?

 

Kérem, hogy ezt tisztázzuk hívjon össze a közeljövőben valamiféle értekezletet azok körével ( a ZVK Zrt. igazgatója, osztályvezetője, kabinet, stb.)  akik az előterjesztés szakmai előkészítésben részt vettek, és akiknek a kivitelezést végre kellett volna hajtaniuk. 

 

Tisztelettel, Várnai László 

önkormányzati képviselő

Megjöttek a polgármesteri válaszok a problémás köztisztviselői státuszokról. Sajnos több konkrét kérdésen a polgármester átsiklott, illetve kitérő választ adott, és én a kioktató-lekezelő hangnak sem igazán örülök. 

A feltett kérdések ITT olvashatóak. 

Sajnos újra kell kérdeznem: PONTOSAN mennyi ideig állt a főmérnök alkalmazásban, mennyi ideig kapott fizetést, ki van-e most írva a főmérnöki álláspályázat? Ha nincs kiírva, miért nincs és mikor lesz?

A Főmérnökségről nem mellesleg a napokban távozik az utolsó vezető, az évtizede a kerületben dolgozó, nagy tapasztalatú fejlesztési és beruházási csoportvezető. A lemondás újabb jel, hogy valami nagyon nincs rendben a beruházások és a közbeszerzések területén, hisz a csoportvezetőnek a több száz milliós, sőt a parkolás esetében 1.4 milliárdos beruházások, közbeszerzések szakmai előkészítését kellett elvégeznie.  El kell ismerni, az MSZP által mindig ellenzett Főmérnökség ellehetetlenedéséről  a polgármester csak részben tehet, az MSZP-s gazdasági alpolgármester közbeszerzési elképzeléseihez  - a jegyzőhöz hasonlóan - egyre kevesebben akarják és merik a nevüket, szakmai tisztességüket, köztisztviselői esküjüket adni.   A közpénzek megvédésében eddig és ezután is szövetségesre lel bennünk a polgármester,  mert még mindig jobb egy megvétózott, elhúzódó, mint egy jelentősen túlárazott, haverhoz kerülő közbeszerzés. 

A problémákat azonban nem kell titkolni, az egymásnak feszülő politikai, de leginkább gazdasági akaratok miatt elmenekülő köztisztviselők, a felőrlődő hivatal bénultsága, a kerület helyben járása, az elmaradó beruházások,  közbeszerzések nyilvánvalóan nem az önkormányzat vagy a  polgármester belügye, hanem minden kerületlakót érintő közügy. 

Az  Üzemeltetési Osztályvezető bérezése engem őszintén szólva meghökkentett, hisz a fizetése mindösszesen 749.956 forint, ezzel kissé megelőzi  a polgármester 747.900 Ft-os, és jelentősen übereli az alpolgármesterek 673.100 Ft-os javadalmazását.    Szerintem ez semmiképpen nem szerencsés. Kérem, viszonyításképp tájékoztasson a több osztályvezető béréről, van-e nekik is célprémiumuk, egyéb pótlékaik és mennyi.

És itt, a polgármesteri állítással ellentétben nem csupán "politikai meggyőződésről" van szó, egy sima PM szimpatizánsról, netán tagról, hanem a Párbeszéd Magyarországért egyik alapító és bizalmi emberéről, aki a Párbeszéd Magyarországért párt alapítványának egyik kuratóriumi tagja.  És innentől különösen inkorrekt a polgármesteri összehasonlítás. Hiszen míg ő polgármesterként egyszemélyi döntéshozó volt az Üzemeltetési Osztályvezető személyének kiválasztásakor,  egy személyes ismerős állásba helyezésekor, addig a Civilzugló Egyesület, vagy én mint képviselő, semmilyen módon nem voltam döntéshozói, de még csak befolyásolói helyzetben sem az MSZP-s belterület, a  Városgazdálkodási Zrt. belső ellenőrének kiválasztásakor. Jellemző módon tagunk maga is érezte, hogy nem fogunk örülni, hisz hallgatott a kinevezéséről, azt jó hónappal később tudtam meg egy véletlen folyósói találkozáskor. Varga András kizárásáról a Civilzugló Egyesület közgyűlése nemrég hozott határozatot. 

 Az előszóval kapcsolatban pedig úgy látom, az üres hivatali státuszok, a rutinos szakemberek menekülése ha a törvényességet nem is, de a magas színvonalú és hatékony munkát bizony már nagyon is veszélyezteti, sőt rég hátráltatja.

A közpénzből fizetett, és ezek közé tartoznak a köztisztviselői státuszok nyilvános pályáztatása pedig egy olyan alapelv, mely mellett maga Karácsony Gergely is kiállt parlamenti képviselőként. Idézet egy 2013. januári sajtótájékoztatóból: 

Pályázatot azért érdemes minden esetben kiírni, hogy a munkaadó minél szélesebb körből választhasson jelöltet, és hogy a potenciális vezetőknek mindenképpen világos elképzeléseket kelljen letenniük az asztalra, míg a szakmai bizottság véleménye azért szükséges, hogy a szakmailag legalkalmasabb, legrátermettebb jelölt kerülhessen a pozícióba. Ezt elsősorban szakmai tapasztalatok, érvek alapján lehet eldönteni, amelyeknek egy politikus nem feltétlenül van birtokában - hangsúlyozza Karácsony Gergely.

 Hát bizony.

A feltett kérdések ITT olvashatóak.

A december 17-i Közmeghallgatás az MSZP frakció képviselőinek távol maradása okán érvénytelen volt. A Közmeghallgatás elszabotálása, a lakosság megsértése példa nélküli még a sokat látott zuglói közéletben is, különösen szégyenteljes attól a párttól, amelyiknek bizalmat, többséget szavaztak a zuglóiak. 

Hogy miért tettek így, hogy miért hozták ilyen kellemetlen helyzetbe a saját koalíciós szövetségesüket, a saját polgármesterüket nem tudni. Kérdezzék meg tőlük. 

A dolgot tetézte, hogy ezt a kínos "apróságot" - a Közmeghallgatás érvénytelenségét -  nem közölte a megjelentekkel sem a polgármester sem a jegyző. 

Véleményem szerint egy a fideszes tengerben ritka, a vezetést frissen elnyerő baloldali többségű önkormányzatnak az ilyen, a demokráciát,  baloldaliságot a gyakorlatban megtestesítő intézményeket, mint a közmeghallgatás (vagy a kerületi TV, a testületi ülések online visszanézhetősége)  sokkal komolyabban kellene vennie, sőt példát kéne mutatnia  - már ha nem csak szavakban gondolják ezen demokratikus elveket komolyan.

 A képviselő-testület megjelent tagjai: Barta János (LMP), Várnai László (Civilzugló) Barabás Ferenc, Cseke Vanda, Gyügyei Attila (Fidesz), Czeglédi János (Jobbik), egy darabig a teremben láthatóak volt Erdős Dóra és Tildy Balázs képviselők (Fidesz) is.

A kérdésekre válaszolók: Dr. Hofmanné a jegyző, Karácsony polgármester, Szabó Rebeka alpolgármester, és Rozgonyi alpolgármester.

Az arckifejezések, a gesztusok igen sokat mondóak. A kezdés után egy órával Hajdú Flórián MSZP-s alpolgármester is befutott. A nyolc fős MSZP frakcióból egyedül ő tisztelte meg az ősszel nekik többséget szavazó lakosságot.

Üres széksorok. A megjelenteket a kapott válaszok általában nem elégítették ki. 

Az egyszerű lakosság nem tett ki kéttucatnyi főt, (a többiek az önkormányzatban alkalmazottak vagy valamilyen módon érdekeltek voltak) leginkább a  minden közmeghallgatáson megjelenő  pár nyugdíjas mondta el a mondandóját. Az egyéni ügyek mellett szóvá tették Papcsák elmaradt elszámoltatását, az idén elmaradt Erzsébet utalványokat, a közterületek ápolatlanságát, a Hungária kőrút forgalmát,  a körvasútsor zaját, a  képviselők aktivitását, a Zuglói Lapok szerkesztési elfogultságát. A saját lakásuk, házuk ügyében kérdező "notóriusok", azért fordulnak a közmeghallgatás intézményéhez, mert a hivatallal nem sikerült ügyüket elintézni, (nem is biztos, hogy a hivatal minden esetben kompetens)  de ettől a ponttól az ügy már közügy, mert sok esetben nem egyedi, hanem tipikus problémáról van szó.

Karácsony Papcsáknál láthatóan nehezebben viselte az ellenséges hangulatot, a kellemetlen kérdéseket, ő még nem szokta meg, hogy nem szeretik.  

Amúgy magam részéről ennyire rossz hangulatú, ennyire üres közmeghallgatást még nem láttam. 

A lakosság távolmaradásának oka részint a ritka rossz meghirdetés, részint,  az hogy a Közmeghallgatás intézményét az elmúlt években sikerült kutyakomédiává silányítania a sorra ideejtőernyőző polgármestereknek.

A Közmeghallgatás időpontja a Zuglói Lapok egyetlen számában jelent meg, de ott is a 9. oldalra alulra dugták el a kis betűs hirdetményt. Az önkormányzat Facebook oldalára egyszer tették ki (dec.11-én), de lakosság által valóban látogatott Facebook oldalakra, pl. a Zuglóiak fórumára már nem sikerült posztolnia a rendezvényt a fizetett szakembereinkek. Az esemény  a kerület honlapján sem jelent meg. Természetesen a közmeghallgatást pár száz hivatalos hirdetmény plakáttal is meg lehetne tolni,  -  ha akarnák.

A ciklusváltás óta a lakosok gyakorta panaszkodnak, hogy kerületi rendezvényekről csak utólag, vagy egyáltalán nem értesülnek. A Közmeghallgatás is részint e rendezvényszervezői "szakmaiságnak" esett áldozatul. Nem mellesleg a hivatalos munkaterv szerint a Közmeghallgatást november végén kellett volna tartani, amikor még jobban ráérnek az emberek.

A lakossági távolmaradás másik oka, hogy mostanra, hála a lakosságot lekezelő polgármestereinknek a Közmeghallgatás intézményét sikerült teljesen kiüresíteni. A lényegi kérdésekre az ülésen rendre nem válaszolnak, a  kínos kérdések ügyes trükközéssel  a szeánsz végére kerülnek, és sajna azokra már nem jut idő, de van előfordult olyan is, aki a tavalyiról egy éve nem kapott írásos választ a kérdéseire. A fontos közügyek ügyében kérdezők, a fiatalabbak, a középkorúak mára mind távol maradnak, maradtak a saját lakásuk, házuk ügyében kérdezők, vagy a lakosság és a vezetés közti valós párbeszédben még indig hívő  "notórius" demokraták.

A 2011 végi közmeghallgatás, itt sem volt telt ház, de jóval többen voltak mint idén.  Még volt kerületi TV is.

Az idei, december 17-i Közmeghallgatás elején a képviselő-testület határozat képessége nem volt megállapítva, feltehetőleg sosem volt egyszerre a szükséges 12 képviselő a teremben. Mivel a Közmeghallgatásra a törvény szerint a testületi ülés szigorú szabályai vonatkoznak, ezért az érvénytelen volt. A jegyző ezt el is ismerte, mint mondta a Közmeghallgatást jövőre meg kell ismételni.

A megismétlés viszont alkalmat adhat a tisztességes meghirdetésre, és egy rendes időpontban megtartott, tisztességesen levezetett, a lakosoknak érdemben válaszoló, tiszteletben tartó, ülés megtartására. 

És hogy lehetne szerintem visszaadni a Közmeghallgatás demokratikus intézményének értelmét, megteremtve az érdemi párbeszédet a lakosság és a döntéshozók között?

 A Közmeghallgatásokat kerületrészenként kéne tartani, és az ott fontos témákat felvetve több Zuglói Lapok lapszám címlapján meghirdetni. A közügyek iránt érdeklődő kerületiek többezres Facebook oldalán többször is meg kell hirdetni a rendezvényt. Természetesen a közmeghallgatást pár száz hivatalos hirdetmény plakáttal is meg lehetne hirdetni - ahogy ezt más rendezvénnyel simán megteszik.

Az időpont helyes megválasztása: Egy szombat délelőtt, vagy délután feltehetően többen is látogatnák, mint egy ünnephez közeli estén. (más szórakoztató rendezvényekkel is össze lehetne kötni...)

Végül nézzük, mit mond  a törvény és az értelmezése:

Közmeghallgatás tartásával kapcsolatban a törvény az alábbi előírásokat tartalmazza:
– évente legalább egyszer tartani kell,
– annak időpontját előre meg kell hirdetni,
– megtartására a képviselő- testületi ülés tartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és
– a feltett kérdéseknek és javaslatoknak helyi közüggyel kell összefüggniük.

A meghirdetés kötelezettségét a törvény írja elő, amelynek módját (például: a meghirdetés határidejét, a hirdetmény helyben szokásos módját, eszközét, a hirdetmény tartalmi követelményét) a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza. A hirdetményben vagy meghívóban meg kell nevezni a település helyi önkormányzatát, annak képviselő- testületét, a közmeghallgatás tényét, időpontját, helyszínét, és ha van, akkor a témáját is. A közmeghallgatás tényére utalás garanciális szabály, ugyanis ennek megjelölése nélkül az ülés rendes testületi ülésnek tekintendő. Amennyiben a munkatervben a közmeghallgatás időpontja is ütemezve van, akkor azt arra az időpontra kell kitűzni.

A közmeghallgatás tartásával kapcsolatos teendők három szakaszra tagolhatók: az ülést megelőző, az ülésen megvalósuló és az ülést követő feladatokra.

Az ülésen realizálódó feladatok:
– az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása, ülésvezetés,
– a napirendi pontok elfogadása,
– közérdekű kérdések és javaslatok megtétele,
– tanácskozás,
– jegyzőkönyvezés,
– az ülés berekesztése.

Az ülést követő feladatok:
– jegyzőkönyv elkészítése,
– intézkedések foganatosítása, a lakosság értesítése, név szerinti tájékoztatás.

A közmeghallgatást a képviselő-testület tartja, vagyis annak megtartására kötelezett a képviselő-testület, így a törvénynek mindazon rendelkezéseit figyelembe kell venni, amelyeket a képviselő-testületi ülésekre alkalmazni kell. Ennek megfelelően például ülésvezető a polgármester, akkor tartható közmeghallgatás, ha azon a képviselők többsége jelen van, a közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent önkormányzati képviselők és a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók jogcímét, a hozzászólásuk és az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, valamint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. Összefoglalva elmondható, hogy ez egy nyílt rendes testületi ülés, amelynek célja a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megtárgyalása.

Csütörtökön tárgyalja a képviselő-testület Zugló 2015-ös költségvetését, mely nem játék, hiszen kis híján 24 milliárd forint elosztásáról döntünk. 

Költségvetési koncepció idén  nincs, - pedig most látni mily jó is volna. A költségvetésről, a fő arányokról, a nagy tételekről  nem volt a képviselőkkel egyeztetés, de úgy tűnik még a saját frakciójukkal sem, hisz a szocialista képviselők eddig mindkét bizottságban leszavazták a költségvetést.

A számokból, és az eddigi cselekvésből az a koncepció látszik kibontakozni, hogy a jövő nem számít,  Zugló  hosszútávú működéséhez fejlődéséhez elengedhetetlen  intézményi épületfelújításokra, állagmegóvásra jóformán nincs keret, e helyett a médiában jól tálalható módon, jó királyként a lakosság közé szórják a pénzt. Azaz leginkább országos népszerűséget vásárolnak Zugló pénzéből, Zugló működésének, sőt hosszútávú fejlődésének  a rovására.

A február 26-i testületin leszavazott közbeszerzési tervből kikerült  az összes iskola, óvoda felújítás. Február 12-én levélben kértem a polgármestert, kapjon a Képviselő-testület tájékoztatást a nyolcvan intézmény műszaki állapotáról, de ez a febr. 26-i ülésen nem történt meg, pedig a Városgazdálkodási Zrt rendelkezett a kért anyaggal. A képviselők tehát a több esetben kritikus helyzetet nem ismerve szavaznak majd a költségvetésről. Jellemzően csak a Zuglói Egészségügyi Szolgálat 108 milliót kért az akut épületkárok elhárítására, de csak 35 milliót kapott.

Repedező, a kötés ellenére begyógyulni nem akaró fűtéscsövek az Őrs vezér téri rendelő pincéjében. A lakosságnak nem lehet, de sajnos még a képviselőknek sincs átfogó képe a kerületi intézmények műszaki állapotáról.

Erősen meghúzták az intézmények dologi kiadásait is, e mellett 5%-os tartalékképzésre kötelezték őket. A Zugló Szülők Közössége jól összefoglalta miért inkorrekt az eljárás.  Mi több, a dolgozóktól elvették az iskolakezdési támogatást, és még - bár már csak három nap van a költségvetési vitáig - le sem ültek a szakszervezetekkel, a majd kétezer kerületi közalkalmazottat képviselő Kerületi Érdekegyeztető Tanáccsal tárgyalni. 

Ehhez képest majd 700 millió lett betervezve a médiában látványosan eladható szociális, jóléti kiadásokra, a garantált létminimumra, (kb. 300 fő fog kapni ) és az eddig is kampányízű pénzosztásra az  Erzsébet utalványra, mely most az MSZP javaslatára  újból visszakerült a Szociális rendeletbe, igaz ezentúl  a polgármester módosításával egy kicsit józanabb, már csak 135 ezer forintos plafonnal. 205 milliót terveztek be a  Kommunális adó visszaadására, csakhogy ez  a számítások szerint 450 milliót igényelne, tehát a 2012-ben befizetők fele csak 2016-ban kaphatja meg. 300 milliót terveztek be a Társasház pályázaton második körös nyertesek 700 milliós igérvényére.

Nagy fekete zsák a dologi kiadások 1,9 milliárdos sora. Ebben bármi lehet, nincs semmi bontás. Miközben az óvodák 5000 forintos tételeit egyenként részletezik....

A kampányban nagy garral ígért szociális bérlakásépítésre egy forint sincs nevesítve a büdzsében, sőt a meglévő, romokban álló önkormányzati házak rendbe tételére - teljes épületfelújításra - sincs egy forint se betervezve.

2014-ben még 196 fős hivatal 2015-ben 14 fővel bővülne, miközben épp visszaadjuk a bérlemény-ellenőrzési feladatokat a Városgazdálkodási Zrt-nek. Jelentős erősítést adnak a pénzügynek, az adóbehajtáshoz...  kell a bevétel.

A büdzsé bevételi oldalának a legabszurdabb része a 2,4 milliárdra tervezett felhalmozási bevétel, azaz az ingatlaneladás. Hogy is teljesülhetne ez, hiszen a 2014-re betervezett közel 4 milliárdnyi eladásból is csak 355 millió, kevesebb mint 10% teljesült. Elég emlékezni, 2013-ban Zugló legértékesebb utolsó telkeit  már Papcsákék is dobra verték, szerencsére nem sok sikerrel.  A kerület ingatlan vagyonát igen könnyű kézzel adná el minden Zuglót messziről szerető ember, nem gondolkodnak ők hosszútávban, 10-20 éves fejlesztési tervekben, perspektívában. A bérbeadott bolthelyiségek  folyamatos eladása is - a telkekhez hasonlóan -  a jövő felélése, hiszen egyszeri bevételért áldoznakk fel egy folyamatos bevételi forrást.

Szóval Karácsony, vagy a jegyző most azt tette,  amit az elmúlt négy évben Papcsák,  - amit Karácsony pár hete még rosszallott és fogadkozott, hogy nála nem így lesz -  egy jó nagy fiktív számmal egyensúlyozta ki a költségvetést. Én a mai Pénzügyi Bizottsági ülésen kérni fogom, hogy az eladásra szánt ingatlanok listájával és hozzávetőleges értékükkel támasszák alá a 2,4 milliárdos ingatlan értékesítési tervezetet.

Tegnap megkaptuk a két nagy párt módosító javaslatait is, (az LMP és a Jobbik nem adott be ) leginkább egymás orra alá bors töréssel, egymás cégeinek ellehetetlenítésével vannak elfoglalva. A Fidesz lendületből a Városgazdálkodási Zrt  megszüntetésére tesz javaslatot, 790 milliós működési büdzséjük teljes elvonásával. (a cég szükségességéről lehet vitatkozni, de a megszüntetés módja nem a költségvetésük elvonása) Kovács Balázs meghökkentő módon alpolgármesterként jegyzi a javaslatát. Az MSZP frakciója cserébe a Fidesznek a novemberi elvtelen alku során hitbizományba adott Sport és Rendezvényszervező Kft 80 milliós büdzséjét vágná a felére. Még akár e is jogos lehet, de mivel a Városgazdálkodási Zrt-be eldugott cégek (Sport Kft, Médiaszolgáltató Kft, társasház kezelés) költségvetéseit nem látjuk, megítélni sem tudjuk, hogy mennyi pénz is kellhet ténylegesen a működésükhöz.

Én, a Civilzugló Egyesület nevében három módosító javaslatot adtam be.

1. Koncentráljuk a pénzt és évente legalább egy intézményünket újítsuk meg!

Ezen elvet figyelembe véve  Dr. Varga Péterrel, az Egészségügyi Bizottság elnökével közösen jegyezzük a módosítónk, hogy a Csertő parki gyermekorvosi rendelőt tegyük a mellette lévő nagyobb alapterületű, évek óta üresen álló épületbe, és azt teljesen újítsuk fel. A tervek, a megvalósíthatósági hatástanulmány 2014-ben elkészültek. Az épület annyira zsúfolt és annyira rossz állapotú, hogy a lakosok már aláírásgyűjtésbe is kezdtek a balkáni állapotok miatt.

1. Költségvetési módosító javaslat a 2015. Március 5-i képviselő-testületi ülésre

 

A ZISZ Csertő park 3/b. felújítására, 5 gyermek háziorvosi rendelő és a védőnők elhelyezésének kialakítására.

Zuglói Egészségügyi Szolgálat Felhalmozási kiadás 0 Ft-ról                                          180 millió forint

 

Ellensúlyozó kiadáscsökkentési fedezetek:

Általános tartalék csökkentése 100 000 eFt-ról 75 000 eFt-ra                                          25 000 e Ft

Örs Vezér téri és városligeti fizetős övezet 205 000eFt-ról 190 000 eFt                            15 000 eFt

Polgármesteri keret       50 000 e Ft-ról 25 000 e Ft-ra                                                     25 000 eFt

Zuglói Filharmónia Non-profit Kft támogatása 166 300 e Ft-ról 126 300 e Ft                     40 000 eFt

Zuglói Cserepes Non-profit Kft támogatása 170 000 e Ft-ról 140 000 e Ft                         30 000 eFt

Rendőrség támogatása                                30 000 e Ft-ról 25 000 e Ft                             5 000 eFt

Dologi kiadások                4 301 313 e Ft –ról 4 271 313 e Ft                                            30 000 eFt

(ezen belül a Médiaszolgáltató Kft  160 milliós büdzséjének csökkentése)

Zuglói Önkormányzati Rendészet 264 433 eFt –ról 254 433 eFt                                     10 000 eFt

                                                                                               Mindösszesen:                 180 000 eFt

A rendelők iszonyú szűkösek, az ablakok húznak, a burkolatok, az energetikai rendszer az eredeti, pazarló 70'-es évekbeli.

 Így kell-e kinéznie egy jómódú fővárosi kerület gyermekorvosi rendelőjének, (a kerületi gyermekek negyede ide jár) miközben  9 milliós terepjárót tudtunk venni és fenntartani a polgármesteri kabinet számára?

2. Törődjünk a saját dolgozóinkkal!

Sajnos költségvetési módosítóként be kellett adni a minimálbéren foglalkoztatott óvodai, iskolai dolgozók bérkiegészítését, hiszen láthatólag hiába kötelezte el magát a testület a decemberi testületi ülésen, ezt a mindösszesen 54 milliós kiadást a polgármester nem tervezte bele a költségvetésbe. Ez azért is fura, mert miközben a szociálisan érzékenyként  kiáll a garantált létminimumért, Erzsébet utalványt adunk egy akár 135 ezres nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasnak, a havi nettó 80 ezer forintokat hazavivő dolgozóinknak, a családfenntartó korúaknak nem akar kicsivel több bért adni.

Költségvetési módosító javaslat a Zuglói Intézménygazdálkodási Központ Minimálbéren és garantált bérminimumon foglalkoztatott dolgozóinak, összesen 268 közalkalmazottnak a bérkiegészítésére.

 

Zuglói Intézménygazdálkodási központ személyi juttatások és járulékaik + 53 770 530 Ft

Fedezet:

Polgármesteri Hivatal Kiadások (I.) Személyi juttatások 998 248 e Ft helyett 964 477 470 Ft

Zuglói Filharmónia Non-profit Kft.                                       166 300 e Ft helyett   146 300 e Ft

------------------------------------------------

Indoklás: A képviselő-testület december 17-én határozatot hozott:

1025/2014. (XII.17.) határozat

az Önkormányzat által fenntartott óvodáknál és az Önkormányzat által működtetett iskoláknál a minimálbérben és garantált bérminimumban részesülő technikai személyzet illetményének emeléséről

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy felkéri Karácsony Gergely polgármester urat, hogy a 2015. évi költségvetés tervezésekor vegye figyelembe az előterjesztésben szereplő igényeket, és amennyiben az Önkormányzat gazdálkodása megengedi, akkor a 2015. évi költségvetésben emelésre kerüljön az Önkormányzat által fenntartott óvodáknál és az Önkormányzat által működtetett iskoláknál a minimálbér és garantált bérminimumban részesülő technikai személyzet illetménye.

 

Határidő: a költségvetésbe való betervezésre: 2015. február 15.; az illetményemelésre: 2015. március 1.

Felelős:   Karácsony Gergely polgármester

Nehéz lesz megindokolni, hogy miközben a tiszteletdíjaikat a képviselők jelentősen, közel a duplájára emelték, a hivatal létszámát is jelentősen növeljük, az önkormányzat gazdálkodása annyira suficites, hogy kommunális adót fizetünk vissza és garantált létminimumot osztunk, eközben a kerületben minimálbéren foglalkoztatottaknak, a saját dolgozóinknak a fenti határozatban is beígért, a testületben mindenki által szükségesnek ítélt minimális bérkiegészítésére ne lenne forrás.

3. Törődjünk a városképpel!

Végül, biztos, ami biztos alapon beadtam módosítóként a városvédelmi,  épített örökségvédelemre szánt összegeket. A polgármesterrel, Rozgonyi alpolgármesterrel és Kovács Balázs városképvédelmi tanácsnokkal egyeztetett  amúgy Zugló költségvetése szempontjából minimális összegeket  nevesítsük is a 2015-ös  dologi kiadások között, mielőtt valahogy elfelejtődne.

3. Módosító javaslat a 2015-ös költségvetéshez

Kiadás növelés:

Épített örökség és városképvédelmi feladatok 12 000 e Ft

Kiadás csökkentő fedezet:

Dologi kiadások 4 301 313 e Ft helyett 4 291 313 e Ft

Indoklás:

A zuglói épített örökség és városkép védelemre, a lakosok helyi ismereteinek, lokálpatriotizmusuk növelésére nevesítsünk forrást.

Az összeg tartalmazza:

- a ZUGLÓ Lexikon újra kiadását és újra szerkesztését, (1,5 m Ft)

 

- Zugló részletekben című album előkészítését, szerkesztését ( 1,5 m Ft),

 

- a városképileg és történelmileg jelentős épületek kitáblázásának folytatását, (2 m Ft),

 

 - a Helyi védettség rendelet mellé egy állagmegóvási és felújítási pályázat alap létrehozását 7 m Ft értékben.

Remélem a testület támogatni fogja őket.

UPDATE:

APénzügyi és Oktatási Bizottsgok támogattk a módosítóinkat. Meghökkentő módon, miután egyesével végigrágták a módosítókat az egész költségvetést a baloldal sem a jobboldal sem fogadta el. Hirig van.