Csütörtökre rendkivüli testületi ülést hívtak össze, melyen a Bosnyák téri ugar legújabb terveit mutatják be. A 2006-ban eladott területre, melyre eredetileg városközpontot (értsd plázát) igértek négy évenként az aktuális polgármesterek immár 900 lakást építenének, és az épületek magassága akár 35 méter is lehetne.

Kell-e "zöld" Zuglóba, a patakpart szégyenteljes és otromba 770 lakással teleépítése, az újabb Cordia ütemek 300, a Bosnyák utcában kinőtt 200 Metrodom, a Herimanbau Csömöri út menti 190, és a Kiszuglóban a lakossági tiltakozással elutasított telekeladása (268 lakás)  után újabb 900 lakást építeni? Illenek-e a kisvárosias környékre 35 méter magas lakó és irodatornyok? Kell ez nekünk?

Hasonlóan nagy léptékű tervek  - nevezzük inkább vízióknak -  készültek a hagyományos, a főváros utolsó klasszikus, olcsó és népszerű piacának, a Bosinak a lebontásáról és a helyére egy új, hatalmas épületbe szuszakolt "modern" piacról, fölé a polgármesteri hivatalról, és melléjük az  új ,124 ezer embert ellátó szakrendelő összeépítéséről. Mindez együtt elég fantasztikusnak tűnik...  a finanszírozásáról nem is beszélve.   

A Bosnyák tér környéke. A narancssárga pötty a templom, körülötte az elkerített valaha volt közpark, a kék a piac épülete.

A Csömöri másik oldalán 2-3 szintes zártsorú beépítés, a környéken közel s távol a Bosnyák, a Lőcsei, Szugló, Komócsy utcákban kisvárosias, saját kertekkel rendelkező családi házas, kistársasházas beépítés, 2-3-4 szintes épületek, 2x1 sávos csendes, fasoros utcácskákban. Ennek a békés kertvárosnak a közepébe kerülnének a 25-35 méter magasságú épülettömbök.  Ijesztő figyelmeztetés, hogy fotó jobb felső sarkán lévő zöld terület mára eltünt, a Paskál projekt 770 lakása, 6-7 szintes tornyai foglalták el. 

Hogy jutottunk idáig?

A Sport és Szabadidőközpontot és frissen felújított tanuszodát 2006. tavaszán adta el karöltve az akkori nagykoalíció, Rátonyi fideszes polgármester és az MSZP-SZDSZ többségű kerületvezetés. (Az akkori képviselők közül Rozgonyi Zoltán és Kinisch Andrea ül a jelenlegi testületben) A 6,7 hektáros zöldterületért 4 milliárdot kaptak, mely 2012-re el is olvadt, anélkül hogy a kapott pénzből Zuglónak új tanuszodát, sport-, rendezvény központot építettek volna.

A MUNDO beruházást elsodorta a 2008-as gazdasági válság, de joggal mondhatták a lengyel befektetők azt is, nekik metró végállomást igértek 2010-re, emlékezhetünk Weinek plázastopjára,  majd a változtatási tilalomra, végül a 2013-as építési szabályozás változáskor  majd felére csökkentettük az addig 200.000 négyzetméteres épülettömeget. 

A területet 2016-ban egy magyar NER közeli vállalkozó nézte ki magának, a Karácsony féle kerületvezetés pedig, bár a szerződés szerint viszzavásárolhatta volna a területet, ezt nem tette meg, és engedélyezte a tulajdonosváltást, sőt újra felvitte a beépíthetőséget, mi több engedélyezte 15%-nyi lakás funkció építését is.

Ügyeskedésekben nem volt hiány, 2017. tavaszán a polgármesternek kellett megvétózni a szocialista alpolgármester előterjesztését a kötbérek elengedéséről. Végül 150 millió forintért  - kb. három lakás áráért!!!! - engedélyezték a tulajdonváltást és a lakás funkciót, ezzel végképp a lovak közé dobva a gyeplőt. 

A vevő Bayer Construct Zrt., azaz Balázs Attila  (remek portré a személyről és a gazdasági háttérről ) pedig  vérszemet kapott. A milliárdos vállalkozó szintet lépett -  minek az önkormányzattal alkudozni? - a NER nagykutyái közé lépve elérte, hogy a beruházást a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítsa, így a kerületi építési szabályozás nem vonatkozik rá.  A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás törvényt - ha már van - akkor a valóban közérdekű beruházások, pl.  erőművek, gyárak, autópályák, kórházak, neadjisten a 4-es metró építésének gyorsítására lehetne használni, nem pedig "Kivéve a gyeví bírót!" módra a NER vállalkozók haszonmaximalizását segíteni névre szóló  milliárdos csekkel felérő kormányrendelettel.

Mit terveznek most?

Az eddigi ismeretek szerint a beruházó egy kisebb plázát tervez a piac mögé, e fölött, mellett a Csömörire néző oldalra 8-10 emeletes irodaházak kerülnének, a Bosnyák utcai oldalra pedig 6-8 épületben 900 lakást építene, ezek akár 8-10 szintesek lesznek a látványtervek alapján.  

A kormányrendelet szolgai módon követi le a beruházó terveit- kéréseit: 25-35 méteres épületmagasságot engedélyez egy olyan környékre, melyen kisvárosias beépítés, családi házak és kistársasházak, földszintes és 2-3, max 4 szintes épületek találhatóak.

A sétány az irodasor és a lakóépületek közt lenne. Szép, zöld, szökőkút dögivel - az AUTOCAD tervezőprogram mindent elbír - a Szigony utcai sétány lesz közelebb a valósághoz. A szinteket azonban érdemes megszámolni. Arról nincs látványterv, hogy ezek az épületek mennyire illenek, magasodnak a környék 2-3 szintes házai fölé. 

Részlet a kormányrendeletből:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 70%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 100%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m²/m²,

d) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,5 m²/m²,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 m,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 35 m.

A legtöbb szám önmagáért beszél, azonban a szintterületi mutató az egyik legfontosabb értelmezésre szoruló szám. Arányként, a Paskál lakópark azért lett az előző, 2000 körül épült 3 szintes, lazán lerakott házaihoz képest ekkora, 6-7 szintes betonmonstrumokkal tele, mert 2,5-ről, 3,5-re azaz 50%-al megemelték Karácsonyék 2017-ben  a beépíthetőséget. Ehhez képest a Bayernek 4,5-ös szintterületi mutatót sikerült elérnie.

A "Bosi" eldózerolása

A polgármester pedig új, modern piacról, új szakrendelőről  sőt új hivatal épületről álmodik. E komplexum helyszinéül  a fővárostól tervezi  a Bosnyák piacot megkapni, (megvenni, elcserélni?) és lebontani.  Miért sajnálnám én a Bosit?

A Bosi a főváros utolsó hagyományos nagy piaca. Olcsó árai, őstermelő nénijei, hangulata miatt a főváros legtávolabbi sarkából is jönnek ide vásárolni. Egy rendbetétel  nyilvánvalóan ráférne, sőt  egy évtizede elvárható a fővárostól, de nagyon óvatosan kell hozzányúlni, mert az eddigi új épületbe kerülő, "rendbe tett" piacok (Fehérvári út, Lehel, Fény utca, Klauzál)  mind elnéptelenedtek, az áraik megemelkedtek, az áruk, árusok sokszínűsége mindenütt megszünt. Őstermelőt ma már csak a Bosnyákon látni. 

Szerintem a Bosi pótolhatatlan kultúrális érték, s bár lehet, van ebben egy jó adag gyerekkori nosztalgia is, de talán  épp ez az érzelmi kötődés a különbség egy itt élő képviselő, és egy naponta messziről érkező, máshol otthon lévő, akár még jószándékkal fejleszteni, építeni akaró polgármester között. 

A jelenlegi piac épületét és telkét és a mögötte lévő önkorányzati piac helyére részben térköves, kicsit zöld közterületet, rendezvényteret, alá mélygarázst,  mögé pedig óriási épületet tervez a polgármesteri hivatal. Az épület földszintjén lenne a piac, az  egyik toronyban pedig a hivatal, a mögötte lévő másikban pedig a 124 ezer embert kiszolgáló szakrendelő. 

Idézet az előterjesztés mellékletéből:

A jelenlegi piac területére, valamit a piac területébe beékelődő önkormányzati telekre a kialakítandó funkciókra elkészültek el a koncepciótervek.

A koncepciótervek készítése során minden érintett féllel többszöri egyeztetés után, a koncepciók kialakulásakor véleményüket a tervben átdolgoztattuk.

Ezen vélemények alapján a területen aránylag optimálisan helyezhetők el a tervezett funkciók, így az új szakorvosi rendelő, a megújuló piac és nem utolsósorban a kerület új polgármesteri hivatala.

A két rendelő egy,  a kerület közepén lévő épületbe összevonásában van gazdasági racionalitás. A becslések szerint a kerület teljes felnőtt és gyerek szakrendeléséhez, és a ZESZ igazgatás ellátásához 9-10.000 négyzetméternyi épület szükséges. A dolgozók és a betegek parkolásához további sok-sok mélygarázs. Hogy a mostani, Örs vezér téri és Hermina úti épülettel mi történne, van-e rájuk vevő, nem tudni. Mindenestre hatályos, 2016-os hátározatunk van arról, hogy mindkettő felújítását 6-600 milliós összegben 2017-ben elkezdjük...

A hivatal költöztetésére nem látok indokot, az épületet folyamatosan újítják fel, nemrég volt kazáncsere. A jelenlegi Pétervárad utca 1-7. alatti hivatalunk öt szintes, (4-5000nm?) közel 300 köztisztviselőt befogadó épület, melyhez szintén szükséges dolgozói és látogatói parkoló. Hogy mit terveznek a kiürített épülettel, nem tudni. Azt ugye nem gondoljuk, hogy a rossz önkormányzati működés az új fancy épületbe költözéssel megoldódik?

Miből?

A hatalmas, komplex és speciális épület bekerülési összegéről egyelőre becslés sincs. Alul speciális mélygarázs a piac árufeltöltéséhez, hűtős raktárak, stb. hivatali, orvosi, beteg parkolók... 1-2  piaci szint, feljebb külön bejárattal a hivatal, külön bejárattal a szakrendelő épülete, benne speciális vezetékek, csőhálózat, CT, röntgen, egy napos sebészet... 8 szint? Új berendezések...  Mennyibe kerülhet? 10-12-14 milliárd?

Hogy ezt a hatalmas összeget honnan szereznénk be, nem tudni. Hitelfelvétel? (utánunk az özönvíz?) Telek eladások?  

 Halkan megjegyem, a zuglói önkormányzat még az ehhez képest csekély költségvetésű és komplexitású E-co-housing projektbe is belebukott, a házat nem volt képes megterveztetni és megépíttetni. 

Mi a baj ezzel az egésszel?

1.   Bármféle döntés előfeltétele, hogy a zuglóiakkkal ismertessék a részletes terveket, (nem pár csilivili látványtervet) a költségvonzatokat, pl. a hitelfelvétel hosszútávú terheit.  Kétlem, hogy a zuglóiak lelkesednének.

 2 . A csütörtöki előterjesztés bizar módon a képviselőktől helyben vetített látványtervek alapján várna egyetértő döntést, úgy hogy a lakosok, a választóik, a környékbeliek véleményét a képviselők nem ismerik. A tervek a lakosság előtt nem ismertek, nem volt egyetlen lakossági fórum, konzultáció, viták.

3.  Nem készült közlekedési, környezetvédelmi, infrastruktúrális hatástanulmány sem, pedig nyilvánvaló, a hatalmas, 200.000 négyzetméter fölötti épülettömeg igencsak jelentős, és nem illeszkedik Zugló zöld, kisvárosias jellegébe.

4.    A területet ellátó közösségi közlekedési  viszonylatok, és az autós közlekedési úthálózat már most is túlterhelt, a környező utak 2x1 sávosak. 

5.    Hiányzó közlekedési infrastruktúra. Az ide költöző 2500 ember, az irodákba bejáró sok ezer ember jelentős plusz közlekedési autós forgalmat generál. A beruházás azonban nem jár semmiféle közlekedés fejlesztéssel, pl. ha már nemzetgazdasági projekt, akkor a 4-es metró tovább építésével.

6. A beruházó nem vesz részt a középületek, a tervezett piac-rendelő-hivatal épület, hiányzó óvoda, bölcsőde, stb. megépítésében. 

7.  Hiányzó intézményi infrastuktúra. beruházó által eladott lakásokba költöző 900 család részére a zuglói önkormányzatnak kell biztosítania az alapellátást, bölcsődei, óvodai, iskolás férőhelyeket, gyerek és felnőtt szak és háziorvosi épületeket megépíteni azokat folyamatosan üzemeltetni. Az intézményekhez a dolgozókat felvenni, azok bérét folyamatosan fizetni. 

Mit lehet tenni?

A XIII. kerületi önkormányzat példáját követve az Alkotmánybírósághoz fordulni.  

Alternatívákat mutatni. A beruházóval megértetni, hogy a lakosság - ennek következményeképp a lakosokat képviselő képviselők -  alacsonyabb beépítést, a jóval kisebb lakásszámot tart csak elfogadhatónak.

Az önkormányzati beruházás kapcsán alternatívákat kitalálni, és a lakosoknak ezekkel megismertetni. Szüksége van-e a kerületnek új önkormányzati épületre? Kívánnak-e a lakosok új, modern piacot, vagy szeretnék, ha a Bosi csak felújításon esne át, de jellege megmaradna? Elfogadják-e a két szakrendelő egy helyre összevonását?

Ha a fentiek nem történnek meg abban az esetben tájékoztatni a lakosságot és széleskörű tiltakozást szervezni. Ha Zamárdiban sikerült, Zuglóban miért ne sikerülne? Ott az is számított, hogy a körzet amúgy fideszes országgyűlési képviselője is kiállt a település, a tiltakozó lakosok mellett, azaz az eltúlzott méretű beruházás ellen. Türelemesen várom a mi ellenzéki képviselőnk állásfoglalását!

Elkészíteni a közlekedési, környezeti terhelési, és infrastruktúrális hatástanulmányokat. Érdemi döntést csak ezek ismeretében lehet hozni.

Tájékoztatni a beruházót ezek eredményéről, és közölni vele, hogy az új, áprilistól regnáló kormány a kiemelt beruházássá nyilvánítási kormányrendeletet azonnal vissza fogja vonni.

Tájékoztatni a beruházót, hogy az önkormányzat a Településképi rendelettel, az illeszkedésse és egyéb módon mindent meg fogunk tenni, hogy a Zuglóba nem illő, a kerületnek ártó, ide nem illő méretű beruházást elfogadható méretűvé szabjuk.

Zugló képviselő-testületének többsége támogatta a főváros döntését, miszerint Újpalotától villamos járat kerül meg-,  azaz visszaépítésre a Thököly úton a Keleti pályaudvarig, sőt a Mexikói úti 67-es villamos visszaépítését is támogtjuk. Öntökön lövés a javából.

Saját magunk akadályozzuk meg, hogy valaha is elérjen a kerületbe a 4-es metró. Ráadásul a  mostani korszerű, hibríd, Budán rengeteg irányba szétágazó, gyorsjáratú buszjáratokhoz képest a villamos visszalépés, lassabb és rugalmatlanabb lesz.

A testületben én voltam az egyetlen, aki ellenezte a villamos projekt támogatását. Miért?

 Közlekedési szakértők egy hosszú és részletes anyagban érvelnek a projekt ellen. Már a címe is jellemző: http://tldr.444.hu/2015/05/01/a-4-es-metronal-is-haszontalanabb-projektekbe-fognak-tarlosek/

a.)  A legfontosabb: a villamos megépítésével  Zugló és Kelet-Pest jövőbeli fejlődését torlaszolják el, hisz ha a villamos megépül, akkor  a 4-es metrót  már biztos, hogy  soha nem fogják Zuglóig és Újpalotáig meghosszabbítani. Lásd hogy jártak a Káposztásmegyeriek a 3-as metróval,  a helyette az ideiglenesen beígért 14-es villamossal. Csörömpölhetnek a Lehel térig, majd metrózhatnak egyet, csak hogy elérjék a körutat. Zugló hasonlóan fog járni. A villamossal bemegyünk a Keletiig, az Astoriáig, hogy átszállhassunk valamire, ami átmegy Budára.

b.)  A villamos megépítésével tartósítják a 4-es metró kihasználatlanságát, értelmetlenségét. Ellenben ha a metró továbbépülne ahogy tervezték - ahogy értelme van -  Újpalota legszéléig, a városhatárig, akkor az újpalotaiak, a Kelet-pesti agglomeráció lakosai azzal járnának be nap, mint nap:  a 4-es metró utasszáma, kihasználtsága elérné a tervezett szintet.

c.)  Ellenérvként hangzott el, hogy a metró irreálisan drága, sose lesz rá pénz...  Ezen az elven sose fogtak volna neki a Lánchíd megépítésének.    A metró a jövő, és egy kétmilliós világvárosban - különös tekintettel arra, hogy Magyarország jobban teljesít -  miért ne épülhetne évi 1-2 kilométer metróvonal?

A szakma tudja és a lakosság is sejti a 4-es metró a rossz szakmai döntések, a fölösleges megállók betervezése, csicsássága, de leginkább a korrupció miatt vált ennyire költségessé.

  Hisz mindösszesen  három kilométerről beszélünk, és ha a 4-es metrót a Stefániától, a Hungáriától kéregvasútként  építik tovább,  - ahogy ezt tervezték -  és a Bosnyák tértől a felszínen, zárt pályásan lenne vezetve a költségek nem szállnak el. (persze  kérdés a korrupciós felár)  Az újpalotai felszíni szakasz esetében pedig (pl. a körvasút alatt/fölötti átvezetés) és az egyéb költségek tökéletesen megegyeznek a tervezett zárt pályás villamos kiépítésével.

A metrót a szakértők szerint nem szovjet típusú un. nehézmetróként, hanem LRT-ként kell megépíteni, amely, a világ számtalan nagyvárosában üzemel,  a belvárosban a föld alatt, feljőve a külvárosban villamosként közlekedik.

Az is érv volt, hogy a metróról kár beszélni, hisz az nem opció, pedig az, hosszútávon, a 2020-tól, azaz az új EU-s finianszírozási szakaszba betervezhető,  10-15 éves távlatban megépülhet. Hiszen:

d.)   Nem vagyunk lépéskényszerben, a buszsávokon járó, környezetkímélő, új és hibríd buszokkal mindenki elégedett. Soha ilyen gyorsan nem lehetett Újpalotáról beérni a belvárosba átmenni Budára. 2020-ban a következő EU-s támogatási ciklusban, netán ha új kormány lesz, megvalósulhat a tervezett metró szakasz  - feltéve ha nem válik lehetetlenné a villamos miatt -,de ezért Zuglónak, Újpalotának és a környező agglomerációs településeknek közösen kell lobbiznia.

De nézzük, gyorsabb, praktikusabb lesz-e az új villamos akár a meglévő buszjáratoknál?

e.)  Jelenleg Zuglóban felszállva átszállás nélkül juthatunk el majd minden járattal Buda különböző pontjaira,

• a 7-essel Kelenföldig, Albertfalváig,
• a 112-essel a BAH csomópontig, az Alkotás útig és fel a Szabadsághegyre.
• az 5-ösel a Moszkva, bocsánat Széll Kálmán térig, sőt Pasarétre,
• a 239-essel egész a Gazdagréti lakótelepre.

Ezt a sokirányúságot, sem a sebességet az új villamos sosem fogja pótolni, tehát mind a zuglóiaknak, mind az Újpalotaiaknak a közlekedésben szolgáltatás csökkenést, visszalépést jelent. Azaz többen fogják az autójukat választani.

Hibrid Volvók járnak az 5-ös járaton és a Thököly úton. Villanymotorral indulnak, sőt 20 km/h sebességig csak villanymotorral mennek.

f.) Forgalombiztonság. A villamosvonalak, mint ezt a körúti villamosoknál látjuk sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a baleseteknek, műszaki hibáknak, időjárási viszontagságoknak. Egyetlen villamos balesete, műszaki hibája az egész, vagy jelentős szakaszok komplett leállását, kiesését okozza. A buszok esetében csupán az a konkrét jármű áll félre, a járatban lényeges kiesés nem keletkezik.

g.) Környezetszennyezés. Az új korszerű buszok, Volvók, Mercedes Citarók, különösen a hibrid járatok beállítása okán megszűnt a Thököly úton a kékes dizelfüst, tehát a személyautók váltak a fő szennyezővé. Amennyiben az összes buszt korszerűre cserélik a légszennyezés még jobban lecsökken, az nem lehet indok egy 30 milliárdos projektre.

Tehát a rövid távú megoldás a buszjáratok optimalizálása, a hosszútávú cél viszont mindenképp a 4-es metró továbbépítése a Bosnyákig kéregvasútként, onnan zárt pályás felszíni vezetéssel Újpalota legvégéig, és ott egy nagy P+R parkoló kialakítása, hogy a ma Zuglón áthaladó agglomerációs ingázók ott tegyék le autóikat.

A zuglói, az Újpalotai és a Kelet-pesti agglomerációs településeknek a 4-es metró továbbépítésérét és az M2 Gödöllői HÉV fejlesztési tervből kihúzott megépítéséért kell lobbiznia, nem egy semmire sem jó, a metrót örökre megakadályozó, sehová sem vezető villamosvonal visszaépítéséért.

A vitában elmondtam a fenti érveket. Azt már hozzá sem tettem, hogy én, ellentétben a legtöbb autóval járó képviselővel, nap mint nap tömegközlekedéssel utazok a Thököly úton, használom a fenti járatokat , sőt még a villamosokhoz is volt szerencsém. Mindezek okán  a következő módosító indítványt adtam be:

Módosító javaslat a Képviselő-testület 2015. május 28. ülésének 123/517/2015 számú előterjesztésének módosítására.

Határozati javaslat:

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete Zugló és a Budapest közlekedési problémáinak hosszú távú megoldásának a 4-es metró LRT vonalkénti továbbépítését tartja, a Bosnyák térig kéregvasútként, onnan Újpalotáig zárt pályás, felszíni vezetéssel. A Thököly úti villamos szakasz megépítése a 4-es metró befejezését beláthatatlan időre megakadályozza, a meglévő metró szakasz kihasználatlanságát, értelmetlenségét tartósítja, a Kelet-Pest és a körülötte lévő agglomeráció közlekedési problémáit nem oldja meg és nem javítja.

A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a kerület közlekedési problémáinak hosszú távú megoldása érdekében 4-es metró továbbépítése, illetve az M2 és a Csömöri HÉV összekötése, és a M1 kisföldalatti meghosszabbítása ügyében folytasson tárgyalásokat Budapest Főváros Önkormányzatával.

A vitában Lévai Sándor  (MSZP)  volt, aki - szintén tömegközlekedéssel járva - szintén kételyeit fogalmazta meg,  azt javasolta, hogy kérdezzük meg a lakosságot, legyen valamiféle közvélemény kutatás, vagy a szokásos Zuglói konzultáció.

Én javasoltam, hogy napoljuk el a döntést pár hónappal, és a közvélemény kutatás eredményének, illetve részletesebb közlekedési hatástanulmányok ismeretében döntsünk. Ezt leszavazták. Az külön vicces volt, amikor páran arra hivatkoztak, hogy a beruházásról már úgyis fővárosi és kormánydöntés van. Meg is jegyeztem, hogy nincs oly rég, amikor a Városliget ügyében nem egy vacak kormányhatározat, hanem egy törvény ellen nyilvánítottuk ki a véleményünket. Végül az eredetit fogadták el:

Határozat Buda és Újpalota közötti villamosközlekedés kiépítéséről szóló nyilatkozat elfogadásáról

 

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért Buda és Újpalota közötti villamosvonal kiépítésével. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy Buda és Újpalota közötti kötöttpályás közlekedés mielőbbi megvalósítása érdekében folytasson tárgyalásokat Budapest Főváros Önkormányzatával.

Határidő: 2015. december 31.

 Várom a blog olvasóinak véleményét alább a komment formában. Mit gondolnak a villamosról?

A Thököly út néhány helyen annyira szűk, pl. az Amerikai útnál, hogy a járdáról, a forgalmat megállítva kell majd felszállni.