Csütörtökre rendkivüli testületi ülést hívtak össze, melyen a Bosnyák téri ugar legújabb terveit mutatják be. A 2006-ban eladott területre, melyre eredetileg városközpontot (értsd plázát) igértek négy évenként az aktuális polgármesterek immár 900 lakást építenének, és az épületek magassága akár 35 méter is lehetne.

Kell-e "zöld" Zuglóba, a patakpart szégyenteljes és otromba 770 lakással teleépítése, az újabb Cordia ütemek 300, a Bosnyák utcában kinőtt 200 Metrodom, a Herimanbau Csömöri út menti 190, és a Kiszuglóban a lakossági tiltakozással elutasított telekeladása (268 lakás)  után újabb 900 lakást építeni? Illenek-e a kisvárosias környékre 35 méter magas lakó és irodatornyok? Kell ez nekünk?

Hasonlóan nagy léptékű tervek  - nevezzük inkább vízióknak -  készültek a hagyományos, a főváros utolsó klasszikus, olcsó és népszerű piacának, a Bosinak a lebontásáról és a helyére egy új, hatalmas épületbe szuszakolt "modern" piacról, fölé a polgármesteri hivatalról, és melléjük az  új ,124 ezer embert ellátó szakrendelő összeépítéséről. Mindez együtt elég fantasztikusnak tűnik...  a finanszírozásáról nem is beszélve.   

A Bosnyák tér környéke. A narancssárga pötty a templom, körülötte az elkerített valaha volt közpark, a kék a piac épülete.

A Csömöri másik oldalán 2-3 szintes zártsorú beépítés, a környéken közel s távol a Bosnyák, a Lőcsei, Szugló, Komócsy utcákban kisvárosias, saját kertekkel rendelkező családi házas, kistársasházas beépítés, 2-3-4 szintes épületek, 2x1 sávos csendes, fasoros utcácskákban. Ennek a békés kertvárosnak a közepébe kerülnének a 25-35 méter magasságú épülettömbök.  Ijesztő figyelmeztetés, hogy fotó jobb felső sarkán lévő zöld terület mára eltünt, a Paskál projekt 770 lakása, 6-7 szintes tornyai foglalták el. 

Hogy jutottunk idáig?

A Sport és Szabadidőközpontot és frissen felújított tanuszodát 2006. tavaszán adta el karöltve az akkori nagykoalíció, Rátonyi fideszes polgármester és az MSZP-SZDSZ többségű kerületvezetés. (Az akkori képviselők közül Rozgonyi Zoltán és Kinisch Andrea ül a jelenlegi testületben) A 6,7 hektáros zöldterületért 4 milliárdot kaptak, mely 2012-re el is olvadt, anélkül hogy a kapott pénzből Zuglónak új tanuszodát, sport-, rendezvény központot építettek volna.

A MUNDO beruházást elsodorta a 2008-as gazdasági válság, de joggal mondhatták a lengyel befektetők azt is, nekik metró végállomást igértek 2010-re, emlékezhetünk Weinek plázastopjára,  majd a változtatási tilalomra, végül a 2013-as építési szabályozás változáskor  majd felére csökkentettük az addig 200.000 négyzetméteres épülettömeget. 

A területet 2016-ban egy magyar NER közeli vállalkozó nézte ki magának, a Karácsony féle kerületvezetés pedig, bár a szerződés szerint viszzavásárolhatta volna a területet, ezt nem tette meg, és engedélyezte a tulajdonosváltást, sőt újra felvitte a beépíthetőséget, mi több engedélyezte 15%-nyi lakás funkció építését is.

Ügyeskedésekben nem volt hiány, 2017. tavaszán a polgármesternek kellett megvétózni a szocialista alpolgármester előterjesztését a kötbérek elengedéséről. Végül 150 millió forintért  - kb. három lakás áráért!!!! - engedélyezték a tulajdonváltást és a lakás funkciót, ezzel végképp a lovak közé dobva a gyeplőt. 

A vevő Bayer Construct Zrt., azaz Balázs Attila  (remek portré a személyről és a gazdasági háttérről ) pedig  vérszemet kapott. A milliárdos vállalkozó szintet lépett -  minek az önkormányzattal alkudozni? - a NER nagykutyái közé lépve elérte, hogy a beruházást a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítsa, így a kerületi építési szabályozás nem vonatkozik rá.  A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás törvényt - ha már van - akkor a valóban közérdekű beruházások, pl.  erőművek, gyárak, autópályák, kórházak, neadjisten a 4-es metró építésének gyorsítására lehetne használni, nem pedig "Kivéve a gyeví bírót!" módra a NER vállalkozók haszonmaximalizását segíteni névre szóló  milliárdos csekkel felérő kormányrendelettel.

Mit terveznek most?

Az eddigi ismeretek szerint a beruházó egy kisebb plázát tervez a piac mögé, e fölött, mellett a Csömörire néző oldalra 8-10 emeletes irodaházak kerülnének, a Bosnyák utcai oldalra pedig 6-8 épületben 900 lakást építene, ezek akár 8-10 szintesek lesznek a látványtervek alapján.  

A kormányrendelet szolgai módon követi le a beruházó terveit- kéréseit: 25-35 méteres épületmagasságot engedélyez egy olyan környékre, melyen kisvárosias beépítés, családi házak és kistársasházak, földszintes és 2-3, max 4 szintes épületek találhatóak.

A sétány az irodasor és a lakóépületek közt lenne. Szép, zöld, szökőkút dögivel - az AUTOCAD tervezőprogram mindent elbír - a Szigony utcai sétány lesz közelebb a valósághoz. A szinteket azonban érdemes megszámolni. Arról nincs látványterv, hogy ezek az épületek mennyire illenek, magasodnak a környék 2-3 szintes házai fölé. 

Részlet a kormányrendeletből:

a) a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 70%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 100%,

c) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m²/m²,

d) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,5 m²/m²,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10%,

f) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 7 m,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 35 m.

A legtöbb szám önmagáért beszél, azonban a szintterületi mutató az egyik legfontosabb értelmezésre szoruló szám. Arányként, a Paskál lakópark azért lett az előző, 2000 körül épült 3 szintes, lazán lerakott házaihoz képest ekkora, 6-7 szintes betonmonstrumokkal tele, mert 2,5-ről, 3,5-re azaz 50%-al megemelték Karácsonyék 2017-ben  a beépíthetőséget. Ehhez képest a Bayernek 4,5-ös szintterületi mutatót sikerült elérnie.

A "Bosi" eldózerolása

A polgármester pedig új, modern piacról, új szakrendelőről  sőt új hivatal épületről álmodik. E komplexum helyszinéül  a fővárostól tervezi  a Bosnyák piacot megkapni, (megvenni, elcserélni?) és lebontani.  Miért sajnálnám én a Bosit?

A Bosi a főváros utolsó hagyományos nagy piaca. Olcsó árai, őstermelő nénijei, hangulata miatt a főváros legtávolabbi sarkából is jönnek ide vásárolni. Egy rendbetétel  nyilvánvalóan ráférne, sőt  egy évtizede elvárható a fővárostól, de nagyon óvatosan kell hozzányúlni, mert az eddigi új épületbe kerülő, "rendbe tett" piacok (Fehérvári út, Lehel, Fény utca, Klauzál)  mind elnéptelenedtek, az áraik megemelkedtek, az áruk, árusok sokszínűsége mindenütt megszünt. Őstermelőt ma már csak a Bosnyákon látni. 

Szerintem a Bosi pótolhatatlan kultúrális érték, s bár lehet, van ebben egy jó adag gyerekkori nosztalgia is, de talán  épp ez az érzelmi kötődés a különbség egy itt élő képviselő, és egy naponta messziről érkező, máshol otthon lévő, akár még jószándékkal fejleszteni, építeni akaró polgármester között. 

A jelenlegi piac épületét és telkét és a mögötte lévő önkorányzati piac helyére részben térköves, kicsit zöld közterületet, rendezvényteret, alá mélygarázst,  mögé pedig óriási épületet tervez a polgármesteri hivatal. Az épület földszintjén lenne a piac, az  egyik toronyban pedig a hivatal, a mögötte lévő másikban pedig a 124 ezer embert kiszolgáló szakrendelő. 

Idézet az előterjesztés mellékletéből:

A jelenlegi piac területére, valamit a piac területébe beékelődő önkormányzati telekre a kialakítandó funkciókra elkészültek el a koncepciótervek.

A koncepciótervek készítése során minden érintett féllel többszöri egyeztetés után, a koncepciók kialakulásakor véleményüket a tervben átdolgoztattuk.

Ezen vélemények alapján a területen aránylag optimálisan helyezhetők el a tervezett funkciók, így az új szakorvosi rendelő, a megújuló piac és nem utolsósorban a kerület új polgármesteri hivatala.

A két rendelő egy,  a kerület közepén lévő épületbe összevonásában van gazdasági racionalitás. A becslések szerint a kerület teljes felnőtt és gyerek szakrendeléséhez, és a ZESZ igazgatás ellátásához 9-10.000 négyzetméternyi épület szükséges. A dolgozók és a betegek parkolásához további sok-sok mélygarázs. Hogy a mostani, Örs vezér téri és Hermina úti épülettel mi történne, van-e rájuk vevő, nem tudni. Mindenestre hatályos, 2016-os hátározatunk van arról, hogy mindkettő felújítását 6-600 milliós összegben 2017-ben elkezdjük...

A hivatal költöztetésére nem látok indokot, az épületet folyamatosan újítják fel, nemrég volt kazáncsere. A jelenlegi Pétervárad utca 1-7. alatti hivatalunk öt szintes, (4-5000nm?) közel 300 köztisztviselőt befogadó épület, melyhez szintén szükséges dolgozói és látogatói parkoló. Hogy mit terveznek a kiürített épülettel, nem tudni. Azt ugye nem gondoljuk, hogy a rossz önkormányzati működés az új fancy épületbe költözéssel megoldódik?

Miből?

A hatalmas, komplex és speciális épület bekerülési összegéről egyelőre becslés sincs. Alul speciális mélygarázs a piac árufeltöltéséhez, hűtős raktárak, stb. hivatali, orvosi, beteg parkolók... 1-2  piaci szint, feljebb külön bejárattal a hivatal, külön bejárattal a szakrendelő épülete, benne speciális vezetékek, csőhálózat, CT, röntgen, egy napos sebészet... 8 szint? Új berendezések...  Mennyibe kerülhet? 10-12-14 milliárd?

Hogy ezt a hatalmas összeget honnan szereznénk be, nem tudni. Hitelfelvétel? (utánunk az özönvíz?) Telek eladások?  

 Halkan megjegyem, a zuglói önkormányzat még az ehhez képest csekély költségvetésű és komplexitású E-co-housing projektbe is belebukott, a házat nem volt képes megterveztetni és megépíttetni. 

Mi a baj ezzel az egésszel?

1.   Bármféle döntés előfeltétele, hogy a zuglóiakkkal ismertessék a részletes terveket, (nem pár csilivili látványtervet) a költségvonzatokat, pl. a hitelfelvétel hosszútávú terheit.  Kétlem, hogy a zuglóiak lelkesednének.

 2 . A csütörtöki előterjesztés bizar módon a képviselőktől helyben vetített látványtervek alapján várna egyetértő döntést, úgy hogy a lakosok, a választóik, a környékbeliek véleményét a képviselők nem ismerik. A tervek a lakosság előtt nem ismertek, nem volt egyetlen lakossági fórum, konzultáció, viták.

3.  Nem készült közlekedési, környezetvédelmi, infrastruktúrális hatástanulmány sem, pedig nyilvánvaló, a hatalmas, 200.000 négyzetméter fölötti épülettömeg igencsak jelentős, és nem illeszkedik Zugló zöld, kisvárosias jellegébe.

4.    A területet ellátó közösségi közlekedési  viszonylatok, és az autós közlekedési úthálózat már most is túlterhelt, a környező utak 2x1 sávosak. 

5.    Hiányzó közlekedési infrastruktúra. Az ide költöző 2500 ember, az irodákba bejáró sok ezer ember jelentős plusz közlekedési autós forgalmat generál. A beruházás azonban nem jár semmiféle közlekedés fejlesztéssel, pl. ha már nemzetgazdasági projekt, akkor a 4-es metró tovább építésével.

6. A beruházó nem vesz részt a középületek, a tervezett piac-rendelő-hivatal épület, hiányzó óvoda, bölcsőde, stb. megépítésében. 

7.  Hiányzó intézményi infrastuktúra. beruházó által eladott lakásokba költöző 900 család részére a zuglói önkormányzatnak kell biztosítania az alapellátást, bölcsődei, óvodai, iskolás férőhelyeket, gyerek és felnőtt szak és háziorvosi épületeket megépíteni azokat folyamatosan üzemeltetni. Az intézményekhez a dolgozókat felvenni, azok bérét folyamatosan fizetni. 

Mit lehet tenni?

A XIII. kerületi önkormányzat példáját követve az Alkotmánybírósághoz fordulni.  

Alternatívákat mutatni. A beruházóval megértetni, hogy a lakosság - ennek következményeképp a lakosokat képviselő képviselők -  alacsonyabb beépítést, a jóval kisebb lakásszámot tart csak elfogadhatónak.

Az önkormányzati beruházás kapcsán alternatívákat kitalálni, és a lakosoknak ezekkel megismertetni. Szüksége van-e a kerületnek új önkormányzati épületre? Kívánnak-e a lakosok új, modern piacot, vagy szeretnék, ha a Bosi csak felújításon esne át, de jellege megmaradna? Elfogadják-e a két szakrendelő egy helyre összevonását?

Ha a fentiek nem történnek meg abban az esetben tájékoztatni a lakosságot és széleskörű tiltakozást szervezni. Ha Zamárdiban sikerült, Zuglóban miért ne sikerülne? Ott az is számított, hogy a körzet amúgy fideszes országgyűlési képviselője is kiállt a település, a tiltakozó lakosok mellett, azaz az eltúlzott méretű beruházás ellen. Türelemesen várom a mi ellenzéki képviselőnk állásfoglalását!

Elkészíteni a közlekedési, környezeti terhelési, és infrastruktúrális hatástanulmányokat. Érdemi döntést csak ezek ismeretében lehet hozni.

Tájékoztatni a beruházót ezek eredményéről, és közölni vele, hogy az új, áprilistól regnáló kormány a kiemelt beruházássá nyilvánítási kormányrendeletet azonnal vissza fogja vonni.

Tájékoztatni a beruházót, hogy az önkormányzat a Településképi rendelettel, az illeszkedésse és egyéb módon mindent meg fogunk tenni, hogy a Zuglóba nem illő, a kerületnek ártó, ide nem illő méretű beruházást elfogadható méretűvé szabjuk.