Megjött a jegyzői válasz az erdélyi ház ügyében feltett közérdekű kérdéseimre. Beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket, megérte-e megvásárolni a 20 milliós csíkszeredai  épületet?

A válaszból néhány szám összesítve:

Az épületet  két éven át havi 80.000-ért őrizték, gondnokolták,  a két év alatt tehát ez 1.920.000 Ft-ba került, ehhez hozzájön a a 368.000 Ft egyéb költség. Bevételként levonható a hat vendégéjszakáért a "nem közérdekű" emberek által befizetett 54.040 Ft. A végösszeg: 2.234.374 Ft.

A jegyző szerint eddig összesen  hatan szálltak meg ott, mivel  2014-ben  nem említ vendégéjszakát.

Azaz egy anonim zuglói prominens egyetlen éjszakája  a csikszeredai rejtekodúban 372.395 Ft -ba került az önkormányzatnak. És még Lázár száll meg drágán?

Hogy a polgármester és a kabinetből bárki megszállt-e a házban, a jegyző szerint nem közérdekű adat...

Csíkszeredai szállások összehasonlításul    ITT    találhatóak.

Alább a kérdések, még lejjebb a jegyzői válasz.

Közérdekű kérdés a Képviselő-testület 2014. június 19-i ülésére

Tisztelt Jegyző Asszony!

Az önkormányzat Tulajdonosi bizottsága 2012. március 26-i ülésén döntést hozott a Csíkszereda, Kőbánya utca 21. alatti ingatlan megvásárlásáról.

Az előterjesztés szerint a vásárlás akkor költséghatékony, ha:

„Egy saját tulajdonú ingatlan egy folyamatos és jelentősebb létszámot érintő helyszíni jelenlét esetében jelentős mértékű szállásdíj megtakarítást jelenthet. Az ingatlan hasznosítása elsődlegesen iskolai csoportok, tanárok, városvezetők, az önkormányzati alkalmazottak, képviselők látogatásához, illetve a zuglói önkormányzat kihelyezett képzéseihez, tréningjeihez, ill. kulturális látogatásaihoz kapcsolódhat.

A házat az Önkormányzat kedvezményes áron kívánja bérbe adni az önkormányzati alkalmazottaknak, tanároknak, diákoknak, így ők a testvérvárossal könnyebben tudnak kapcsolatot tartani, és hátrányos helyzetű személyek számára is biztosítható így a részvétel a különböző programokban.”

Kérdéseim:

1. A megvásárlástól mostanáig eltelt két évben

a)   hány iskolai csoport (létszám, iskola),

b)   hány tanár,

c)    hány diák,

d)   hány önkormányzati alkalmazott (hányan a kabinetből, hányan az egyéb osztályokról),

e)   hány hátrányos helyzetű személy,

f)     hány önkormányzati képviselő vette igénybe a házat?

2. Pontosan kik, hány vendégéjszakát töltöttek eddig a házban? Ebből mennyi volt fizetős, költségtérítéses és mennyi ingyenes?

3. Összesen hány vendégéjszakát töltöttek eddig a házban?

4. Hány kihelyezett képzés került megtartásra?

5. Összesen eddig mennyi rezsiköltsége volt a két év alatt az épületnek? Kérem, részletezzék (villany, gáz/fűtés, víz, csatorna, stb).

6. Egyéb költségek, szükséges berendezési tárgyak vásárlása, pl. ágynemű, bútorok, ágyneműtisztítás, takarítás?

7. Van-e őrzés, gondnok, takarító, kertész, általában ki tartja karban az épületet, és ennek mennyi a havi költsége?

8. Rendelkezik-e az ingatlan biztosítással? Mennyi ennek az éves költsége?

9. Mennyi helyi-, ingatlan, egyéb adót kellett eddig fizetni?

10. Mindösszesen a két év alatt az épület fenntartása, üzemeltetése mennyibe került?

11. Ment-e ki bárki az önkormányzattól, Vagyonkezelőtől, Városgazdálkodási Zrt-től ez idő alatt, ha önkormányzati gépjárművel, ha igen, ki és milyen céllal? Az utazás(ok)nak milyen úti, üzemanyag, napidíj, stb. és összköltsége volt?

12. Az ingatlant eddig használó személyek eddig mindösszesen mennyi térítési díjat fizettek? Mennyi bevétel folyt be?

13. Kérem, tájékoztasson, a polgármester hányszor vette eddig igénybe az ingatlant, illetve az iskolák mikor lettek értesítve a Csíkszeredai ház használatának lehetőségéről?

A megvásárlást javasló előterjesztés szerint:

„A tárgyi ingatlan megvásárlása esetén az ingatlan jellegére tekintettel – az önkormányzati lakások fenntartási költségeiből kiindulva – kb. 1000 Ft/m2/hó üzemeltetési költséggel számolhatunk, ami a 126 m2 nettó alapterületre vetítve 126.000 Ft/hó költséget jelent. Az ingatlan alkalmas 8 fő befogadására, amennyiben tehát havonta – óvatos becslést alkalmazva – 30%-os kapacitás kihasználtsággal számolunk, akkor szállásköltségként 1750 Ft/vendégéjszaka értékkel számolhatunk.”

14. A becsléshez képest végül mekkora évi üzemeltetési költség jött ki, a becsült 30%-hoz képest mekkora kapacitás kihasználtsággal működött a ház (8 ágy, kb. 700 nap), és milyen forint/vendégéjszaka érték jött ki?

15. Alkalmi szállásbérlés helyett, költséghatékony volt-e megvásárolni az ingatlant?

 

Válaszát várva,

tisztelettel,

Várnai László

önkormányzati képviselő

E kissé sugalmazó és prejudikáló, mondhatni rosszindulatú kérdést nem én találtam ki, az elmúlt időszakban sokat emlegetett Zuglói Véleménykutatás - becs szó ez a címe,  a KÖZ szavacska meg freudi módra  hát nem kimaradt?  -  egyik kérdésében olvastam. Eszerint már lehet így kérdezni.

Ha még emlékeznek, 3 milliót fizettünk a KUTATÓPONT-nak ezért és pár hasonlóan értelmes kérdésért.  Mint ismeretes a Kutatópont intézet, a Nézőpont, a fidesz udvari beszállító testvércége.  És láss csodát, a többség, akik szerint jogos a vád, azok színe meg véletlenül épp narancssárga!

De gyerekek, hát muszáj ezt ennyire lihegősen? Mindezen szakmai dübörgés után kíváncsi lennék, ki állította össze  kérdéssort és milyen bölcsességeket sikerült kiokumulálni belőle a bőrajtók mögött a megrendelőknek, meg hát hogy ha ez volt az eredeti, akkor ezt mi az istenért kellett heteken át titkolni. Már a szakmai dilettantizmuson túl, mert az nem szokta zavarni őket. Az is jogos kérdés, hogyha az egész kutatás ilyen színvonalú mint ez a kérdés, akkor mennyire hihetünk a szakmai  elfogulatlanságának és  objektivitásának?

Mindenesetre a legutóbbi testületi ülésen közérdekű kérdésben kérdeztem meg a polgármestertől , hogy szerinte, mint jogász és gyakorló ügyvéd  szerint az alábbi kérdés mennyire korrekt,  mármint az hogy a bíróságon ülnek... : ) és hát az ártatlanság vélelme és egyebek, nem tudom ez benne maradt az új alaptörvényben?

Az már csak hab a tortán, hogy nyelvtanilag sem sikerült valami tökéletesre. Reméljük ciklus végére belejönnek.  A hivatal még nem válaszolt, a válaszadásra rendelkezésre álló 15 nap letelt, de  ezért kénytelen voltam újra a Budapest Főváros Kormányhivatalához fordulni.

Nem is írnék erről, de most már jó pár napja,  hogy az alábbi a megkeresést kaptam a jegyzői titkárságról. Jellemző, ez a közvélemény kutatás kapcsán az első írásos levél a jegyzői irodából, az eddigi hivatalos információkérő leveleimre eddig a fülük botját sem mozdították, még egy nyugtázó sort sem, hogy megkaptuk, csók, nem érünk rá (letojjuk, bármi). De én persze "két napon belül különben............." Kicsit ultimátum stílusban nyomják, asszem kissé elvetették a sulykot.

To: varnai.laszlo@lehetmas.hu
Date: Wed, 6 Feb 2013 16:23:16 +0100
Subject: megkeresés

Eközben beindult a ködgép is, a kutatás körüli perpatvarról hosszú, valótlanságokat állító és a tényeket elhallgató cikk jelent meg a Zuglói Lapokban és a Helyi Témában is. A Témában a címlapi tagadással fűszerezve "Várnai véleménye" címmel le is hozták, a Zuglói Lapok elutasította a helyreigazítás kérést (a jogi út folyamatban).

HURRÁ! Végre döntés született közétkeztetés ügyében, a régi új cég a HunGast Mecsek Kft. immár az egész kerületet etetheti. Mivel sajnos úgy tűnik mégsem minden fenékig tejfel, az elmúlt napokban - egy életem egy halálom, mit meg nem tesz a közért egy fatalista képviselő - több önkormányzati menzán ettem az elemisták ételeiből!

Ilyen és olyan konyha által készített mutációkban minden napra jutott gezemice/húsleves. Mi ezt a múlni nem akaró örökzöldet a boldogult Magyar Néphadseregben még  Petőfi levesként emlegettünk (Valamit visz a víz.. Minek nevezzelek?), mely, ahogy akkoriban, úgy most is rövid tányéron töltött karrier után jut az ételszállító badellákból  szinte hiánytalanul a moslékos hordókba. Másodiknak sűrű gyümölcslevessel/igen híg szósszal  nyakon öntött pirított darát kaptam (becsszó ez volt a neve)  sertéssült darabbal dekorálva. Most már értem, miért mondta a jegyző, hogy a gyerekek nem tudják a szülőknek megnevezni, hogy milyen ételt kaptak  a suliban ebédre.

Miután jobban lettem és   újra erőre kaptam próbáltam megtalálni az önkormányzat honlapján a közétkeztetésre vonatkozó  aktuális közbeszerzést és a győztes HunGasttal kötött szerződést. Mindhiába, a honlapon csak a 2012. márciusi közétkeztetési szerződések találhatóak meg. Itt még három cégnek jutott hely a piacon. Mostanra csak egy maradt... pont az, amelyik a Zuglói Szülők felmérése szerint a legtöbb kritikát kapta, és amelynek zuglói konyhája nem lévén Esztergomból szállította az  ételt.És akkor most már értem a madárlátta jelzőt is.

A törvény szerint a kerület tavaly hozzávetőleg tucatnyi közbeszerzésének mind a honlapon megtalálhatónak kéne lennie, de csak néhány elérhető.

Mindezek miatt most az alábbi hivatalos adatkikéréssel fordultam a jegyzőhöz. Várjuk gyors válaszát.

From: studio_landa@hotmail.com
To: jegyzo@zuglo.hu; galo.bernadett@zuglo.hu; attilakarakasdr@freemail.hu
Subject: kozerdeku adat kikeres
Date: Thu, 14 Feb 2013 15:17:53 +0100

Tisztelt Jegyző Asszony,

Közérdekű adatkéréssel fordulok Önhöz.

1.  Kérném az önkormányzat és a Hungast Mecsek Kft. között megkötött legújabb közbeszerzési szerződést és annak mellékleteit.

Kérem a bíráló bizottság által összeállított bírálati lapokat, és a bíráló bizottság előterjesztését a döntés vonatkozásában.

2. Kérem továbbá a Bosnyák tér önkormányzat általi felújításának  építési engedélyét.


A törvényes határidő betartásának reményében a munkáját köszönve,

Tisztelettel, Várnai László

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Alább még érdekességként befolyattam a Zuglói Szülők tavaly decemberi levelének egy részletét. Ez után mondhatni meghökkentő, hogy miért a HunGastra esett a választás. Bár én igazából nem is csodálkozom.

Elöljáróban még annyit szeretnénk kiemelni, hogy
• mindhárom szolgáltatóval kapcsolatban érkeztek be negatív és pozitív vélemények egyaránt, amit véleményünk szerint többek között az is okoz, hogy egy cég több konyháról is szállít az intézményekbe,
• általánosságban elmondható, hogy mindhárom cég együttműködő volt az elmúlt időszakban, lehetőségeikhez mérten igyekeztek eleget tenni a kéréseknek, orvosolni a hibákat.

ELAMEN Zrt.
Pozitív vélemények:
• mennyiségi, és jelentős minőségi javulás az előző évhez viszonyítva - gyerekek szívesen eszik. Frissen, melegen érkezik az étel.

Negatív vélemények:
• októbertől csekély mértékű mennyiségi romlás, ill. kicsivel kevesebb zöldségféle

HunGast Holding Zrt. (HunGast Mecsek Kft.)

Nem egészen tiszta a kép: úgy tűnik, hogy a HunGast Mecsek Kft.-vel kapcsolatban kizárólag negatív vélemények fogalmazódtak meg, egy részük amiatt, hogy Esztergomból kerülnek az ételek a zuglói gyerekek asztalára (s emiatt sok étel már fel sem kerül az ételsorba). A gyerekek délutánra éhesek lesznek/maradnak a nem tartalmas ételek miatt. Ezekben az intézményekben „visszasírják” a Juniort.
Ugyanakkor a Móra Ferenc Általános Iskolában lévő konyhán készült ételeket dicsérik az iskolában: „Mennyisége, minősége jó, változatos, az egészséges életmódra nevelést figyelembe veszi.”

SODEXO

Pozitív vélemények:
• minőségi javulás a vezetéssel, szülőkkel való konzultációt követően
• gluténmentes diéta változatosabb

Negatív vélemények:
• minőségi romlás – több moslék, valamivel kevesebb befizető

Összességében a legtöbb panasz a HunGast esztergomi konyhájára van.

Ha sorrendet kellene felállítanunk, akkor (a legjobb az első):

1. ELAMEN
2. SODEXO
3. HUNGAST

Reméljük kis közvélemény-kutatásunkkal segítettünk abban, hogy jövőre már egész Zuglóban megfelelő minőségű és mennyiségű ételek kerüljenek a gyermekeink asztalára.

Üdvözlettel:
Zuglói Szülők Közössége

Sajátos videófilmet sikerült összeraknia a Zuglói Médiaszolgáltató  csipetcsapatának a Közérdekű adatok kikérése kapcsán tartott sajtótájékoztatónkról. Az MTVA híradó tudósításain edzettek számára már nem okoz izgalmat ha elárulom, a jobboldalt álló emberek korántsem véletlenül várakoznak ott,  ők a sajtótájékoztató idejére igen dühös építési alvállalkozók hadává változtak - csak hát azokat a vágóképeket már gondosan nem tették be a filmbe pedig az operatőrük végig forgatott.  Összehasonlítás végett és a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében idetenném az ATV Híradójának tudósítását.http://atv.hu/cikk/video-20130117_kozvelemeny_kutatas_pert_inditanak_a_fideszes_polgarmester_ellen )

Az csak vicces, hogy a Zugló Média narrátora kijelenti " a közvélemény kutatás eredménye pozitívan zárult..."  - nohát honnan tudhatja, hisz az egész ügy épp erről szól, hogy megtudjuk, mi van abban a jelentésben. A Főváros Kormányhivatala alábbi, lassan lejáró a kiadásra felszólító határozatáról szintén nem sikerült a riportban említést tenni. 

Ennél felháborítóbb, - és sajtópert von maga után - hogy a narrátor tényközlésként a következő mondatokat mondja:

"a polgármester elmondta, mind Várnai Lászlónak, mind Schiffer Andrásnak felajánlotta, hogy a kutatás eredményét egy titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében átveheti. A két politikus nem élt a lehetőséggel. "

Nos, hát ilyen felajánlás sem ott a helyszínen, sem előtte, az adatkérés röpke másfél hónapja alatt, sem szóban, sem írásban soha nem hangzott el.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a hivatal, a jegyző, a polgármester máig semmiféle módon nem válaszolt a az írásos hivatalos megkeresésekre. (de még a kabinet sem küldött ilyen tartalmú sms-t : ) Így aztán sem én, sem Schiffer András nem mondhatta azt, hogy "Nem él a lehetőséggel."

Természetesen a Zuglói Média riporterének ezt a ránk vonatkozó  tényközlő állítást - már ha érdekelnék a szakma írott és íratlan szabályai - le kellett volna ellenőriznie. (Már feltéve, ha nem ők maguk találták ki. Mindenesetre a hírszerkesztés pár idevonatkozó elvét bemásoltam esetleges önképzés céljából)  Ez az ellenőrzés nem lett volna bonyolult, például ott helyben odadughatták volna a mikrofont az orrunk alá és nekünk szegezhették volna a kérdést. Vagy  ha ezt kislányos izgalmukban elfelejtették, akár felhívhattak volna  utólag a narráció írása közben telefonon, írhattak volna emailt. Izé, képviselő úr, ajánlottak Önnek ilyet?

Ehelyett simán hazudtak ők,  - vagy valaki más - egy jó nagyot. Majd még utolsó mondatként, - ha már lúd, legyen kövér alapon - hozzátették: A polgármester rágalmazásért pert fog indítani. Na ja, neki nem drága, az önkormányzat meg mint szokta, fizeti majd  az elvesztett perért a havi 450 ezres cechet.

A lényeg a következő:

Máig, mintegy 60 napja nem válaszoltak a roppant egyszerű: ki, milyen kiválasztással és mennyiért készítette a kutatást kérdésekre és a teljes jelentést sem adták ki, pedig erre a törvény  (lásd kormányhivatal határozata) 15 napos határidővel kötelezi őket. A többi csak mellébeszélés.

Hírszerkesztési alapelvek

1. Pártatlanság (politikai)
2. A tömegtájékoztatásnak a nemzet egészét kell szolgálnia, vélemények sokrétűsége, meg kell felelni a hallgatók igényeinek, és ezeket fel kell kelteni
3. Nyilvánosságot kell biztosítani minden jelentős társadalmi tevékenységnek és irányzatnak
4. A hírek megfogalmazása nem sértheti a polgárok meggyőződését, kerülni kell a minősítő jelzőket
5. A hírekben szereplő személyek faji, vallási, nemzetiségi hovatartozására csak akkor szabad utalni, ha ez a tájékoztatás kikerülhető eleme
6. Tilos előnyt biztosítani bármely pártnak, szervezetnek
7. 1-1 ügyben minden érintett személynek és intézménynek meg kell adni a lehetőséget véleménye kiterjesztésére
8. A hír szorítkozzon a tényekre és tartalmazza a szükséges háttér-információkat, de tilos a megfellebbezhetetlen más nézeteket figyelmen kívül hagyó állásfoglalás
9. Tárgyilagosság
10. Valamennyi elérhető, megbízható információs forrást igénybe kell venni
11. A hírműsorok csak tényszerűen megalapozott, konkrét adatokat tartalmazhatnak, a híresztelések, spekulációk kerülendők
12. A forrást, kivételes esetektől eltekintve meg kell jelölni

• Az a tárgyilagos hír, tudósítás, amelyből nem derül ki, hogy mi az újságíró véleménye a szóban forgó ügyről,
  • Az újságíró nem keltheti azt a benyomást, hogy már eleve értékítélete van az adott témáról.
    
    

A hír és a tudósítás minőségi ismertetőjegyei

• Pontosság, hitelesség
• Pulitzer: a sajtónak a pontosság olyan, mint a nőnek az erény
• A tények és az adatok gyűjteménye
• Ellenőrzés nélkül csak a bevált hírügynökségektől veszünk át információt
• Kiegyensúlyozottság
• Tisztességesség, az újságíró a lényeget emeli ki és a teljességre törekszik
• Manipuláció a lényegtelen felnagyítása, az egyik fél megjelenítése a másik nélkül (elhallgatás) - nehezen tetten érhető
• Egy hír akkor teljes, ha az újságíró sokoldalú összefoglalóját adja az esemény valamennyi lényeges elemének
• Tárgyilagosság

• Valósághűség
• Előítéletektől, vágyálmoktól mentes
• Az információkat nem szabad eltorzítani
• Szubjektivitás mellőzése

Mint a blogom olvasói tudják 2012 november 30-án mint képviselő (hivatalos személy) és mint sima állampolgár Közérdekű adatkéréssel fordultam a Zuglói Önkormányzathoz, a kerületben november folyamán készített és elkészült közvélemény kutatásról kérve adatokat:

1. mely cégektől lett bekérve árajánlat,
2. mely cég nyert, (kérném a szerződést mellékelni),
3. a feltett kérdéssort, a kutatás idejét, és módszerét,
4. kérem a kutatási jelentést.

Kérésem - mely szerintem nem túl bonyolult -  a 2011. évi CXII: információs törvény tv (1) re támaszkodik, mely így szól:
 
 29. § A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.

(2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.

Mivel a kért anyagot még január elején sem kaptam meg egyre kíváncsibb lettem, vajon mi lehet ebben ennyire titkos, vagy kínos, amit ennyire dugdosni kell?

Január 5-én ismét hivatalosan, írásban kértem a jegyzőtöl az adatok kiadását. Ezzel párhuzamosan a Budapesti Kormányhivatalnak is jeleztem, a zuglói önkormányzat törvény sért az adatok visszatartásával.

Január 8-án az aljegyző telefonon értesített, hogy a közvélemény kutatás ügyében a polgármester személyesen beszélne velem, 15 órára vár a hivatalban. A nem egyeztetett időponthoz szó nélkül alkalmazkodva (első a polgármester, a gyerek várhat a bölcsiben) elmentem, és egy órát vártam a polgármesterre., aki végül megüzente egy titkárnővel, hogy nem fog jönni.  ( A mások idejének semmibevételéről a minimális udvariasságról személyesen beszélek vele,  megjegyzem, én nem vagyok az alkalmazottja, bár ilyesmit alkalmazottakkal szemben sem teszünk)

Másnap SMS-t kaptam a polgármesteri kabinet egy munkatársától, " Tisztelt Képviselő úr! A fakkjában várja a közvélemény kutatás!" . Tíz perc múlva újabb SMS érkezett :  Az a döntés született, hogy a kutatás anyagát január 25-én hozzák nyilvánosságra, én is akkor ismerhetem meg. Azaz valaki, feltehetőleg a polgármester úgy döntött, a jogszabályokat semmibe véve nem adják ki a kért anyagokat.

Ezután írásban kértem a jegyzőt, indokolja meg, mi alapján szegik meg az információs törvényt? Válasz azóta sem jött a jegyzőtől. Megjegyzem, nekem  a hivatali út betartásával vele  írásban kell kommunikálnom és nem SMS-ben egy kabinet alkalmazottal.

Január 11-én mintegy másfél hónappal a közérdekű adatkérés után (melyre a jogszabály szerint 15 nap áll rendelkezésre)  levelet kaptam a polgármestertől melyben ez az erősen és infantilisen cenzúrázott pár lap volt található.    

A  gondatlanul összeschmittelt anyagban melyben a 2. után a 8.  és ez után közvetlenül  a 28. oldal következik,    a lényeges oldalak hiányoznak és persze a többi kérdésre, ár ,cég kiválasztás, stb. sem jött válasz. Utálom, ha  ennyire hülyének néznek.

Mindezek után  - bár mindketten jogászok  - emlékeztetnem kell a polgármestert és a jegyzőt a Büntető Törvénykönyv  177§ idevágó passzusaira:

Btk.177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,

c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

"Összeollóztam, na. Talán nem veszik észre."