Sajátos videófilmet sikerült összeraknia a Zuglói Médiaszolgáltató csipetcsapatának a Közérdekű adatok kikérése kapcsán tartott sajtótájékoztatónkról. Az MTVA híradó tudósításain edzettek számára már nem okoz izgalmat ha elárulom, a jobboldalt álló emberek korántsem véletlenül várakoznak ott, ők a sajtótájékoztató idejére igen dühös építési alvállalkozók hadává változtak - csak hát azokat a vágóképeket már gondosan nem tették be a filmbe pedig az operatőrük végig forgatott. Összehasonlítás végett és a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében idetenném az ATV Híradójának tudósítását.http://atv.hu/cikk/video-20130117_kozvelemeny_kutatas_pert_inditanak_a_fideszes_polgarmester_ellen )
Az csak vicces, hogy a Zugló Média narrátora kijelenti " a közvélemény kutatás eredménye pozitívan zárult..." - nohát honnan tudhatja, hisz az egész ügy épp erről szól, hogy megtudjuk, mi van abban a jelentésben. A Főváros Kormányhivatala alábbi, lassan lejáró a kiadásra felszólító határozatáról szintén nem sikerült a riportban említést tenni.
Ennél felháborítóbb, - és sajtópert von maga után - hogy a narrátor tényközlésként a következő mondatokat mondja:
"a polgármester elmondta, mind Várnai Lászlónak, mind Schiffer Andrásnak felajánlotta, hogy a kutatás eredményét egy titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében átveheti. A két politikus nem élt a lehetőséggel. "
Nos, hát ilyen felajánlás sem ott a helyszínen, sem előtte, az adatkérés röpke másfél hónapja alatt, sem szóban, sem írásban soha nem hangzott el.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a hivatal, a jegyző, a polgármester máig semmiféle módon nem válaszolt a az írásos hivatalos megkeresésekre. (de még a kabinet sem küldött ilyen tartalmú sms-t : ) Így aztán sem én, sem Schiffer András nem mondhatta azt, hogy "Nem él a lehetőséggel."
Természetesen a Zuglói Média riporterének ezt a ránk vonatkozó tényközlő állítást - már ha érdekelnék a szakma írott és íratlan szabályai - le kellett volna ellenőriznie. (Már feltéve, ha nem ők maguk találták ki. Mindenesetre a hírszerkesztés pár idevonatkozó elvét bemásoltam esetleges önképzés céljából) Ez az ellenőrzés nem lett volna bonyolult, például ott helyben odadughatták volna a mikrofont az orrunk alá és nekünk szegezhették volna a kérdést. Vagy ha ezt kislányos izgalmukban elfelejtették, akár felhívhattak volna utólag a narráció írása közben telefonon, írhattak volna emailt. Izé, képviselő úr, ajánlottak Önnek ilyet?
Ehelyett simán hazudtak ők, - vagy valaki más - egy jó nagyot. Majd még utolsó mondatként, - ha már lúd, legyen kövér alapon - hozzátették: A polgármester rágalmazásért pert fog indítani. Na ja, neki nem drága, az önkormányzat meg mint szokta, fizeti majd az elvesztett perért a havi 450 ezres cechet.
A lényeg a következő:
Máig, mintegy 60 napja nem válaszoltak a roppant egyszerű: ki, milyen kiválasztással és mennyiért készítette a kutatást kérdésekre és a teljes jelentést sem adták ki, pedig erre a törvény (lásd kormányhivatal határozata) 15 napos határidővel kötelezi őket. A többi csak mellébeszélés.
Hírszerkesztési alapelvek
- Pártatlanság (politikai)
- A tömegtájékoztatásnak a nemzet egészét kell szolgálnia, vélemények sokrétűsége, meg kell felelni a hallgatók igényeinek, és ezeket fel kell kelteni
- Nyilvánosságot kell biztosítani minden jelentős társadalmi tevékenységnek és irányzatnak
- A hírek megfogalmazása nem sértheti a polgárok meggyőződését, kerülni kell a minősítő jelzőket
- A hírekben szereplő személyek faji, vallási, nemzetiségi hovatartozására csak akkor szabad utalni, ha ez a tájékoztatás kikerülhető eleme
- Tilos előnyt biztosítani bármely pártnak, szervezetnek
- 1-1 ügyben minden érintett személynek és intézménynek meg kell adni a lehetőséget véleménye kiterjesztésére
- A hír szorítkozzon a tényekre és tartalmazza a szükséges háttér-információkat, de tilos a megfellebbezhetetlen más nézeteket figyelmen kívül hagyó állásfoglalás
- Tárgyilagosság
- Valamennyi elérhető, megbízható információs forrást igénybe kell venni
- A hírműsorok csak tényszerűen megalapozott, konkrét adatokat tartalmazhatnak, a híresztelések, spekulációk kerülendők
- A forrást, kivételes esetektől eltekintve meg kell jelölni
- Az a tárgyilagos hír, tudósítás, amelyből nem derül ki, hogy mi az újságíró véleménye a szóban forgó ügyről,
- Az újságíró nem keltheti azt a benyomást, hogy már eleve értékítélete van az adott témáról.
- Az újságíró nem keltheti azt a benyomást, hogy már eleve értékítélete van az adott témáról.
A hír és a tudósítás minőségi ismertetőjegyei
- Pontosság, hitelesség
- Pulitzer: a sajtónak a pontosság olyan, mint a nőnek az erény
- A tények és az adatok gyűjteménye
- Ellenőrzés nélkül csak a bevált hírügynökségektől veszünk át információt
- Kiegyensúlyozottság
- Tisztességesség, az újságíró a lényeget emeli ki és a teljességre törekszik
- Manipuláció a lényegtelen felnagyítása, az egyik fél megjelenítése a másik nélkül (elhallgatás) - nehezen tetten érhető
- Egy hír akkor teljes, ha az újságíró sokoldalú összefoglalóját adja az esemény valamennyi lényeges elemének
- Tárgyilagosság
- Valósághűség
- Előítéletektől, vágyálmoktól mentes
- Az információkat nem szabad eltorzítani
- Szubjektivitás mellőzése