2016 óta próbálom elérni, hogy kerüljenek kiszélesítésre a járdák és  épüljenek utavárók az 5-ös busz Mexikói úti és Erzsébet királyné úti szakaszán. Próbákoztam tehát már Tarlós idejében, egy informális körrel a Karácsony féle fBKK-val és most Zugló önkormányzatánál. Mindhiába.

Hogy miért van szükség a járdák kiszélesítésére és utasvárók építésére azt normális, tömegközlekedést használó városlakóknak nem is kell magyarázni, de két kép segíthet még a kizárólag szolgálati autóval járó polgármestereknek és képviselőknek is. 

Esős, latyakos időben a járművek sárral, vízzel borítják be a szűk járdát, hátralépni csak a sínek, betontalpfák közé lehet, az elesés, megbotlás garantált.  A megállóban 10-15 percet kell várni esőben szélben, leülni sincs hová, nyáron pedig árnyék sincs. Nincs olyan vidéki település, ahol ne tenne meg ennyit a település vezetése az ott élőkért.

A Korong utcai megállóban szállnak le-, fel a Mozgásjavító Iskolába érkezők, nekik kifejezetten sok küszködést okoz a szűk járda. A buszról lenyíló rámpáról egyenesen a sínek közé gurul a tolókocsi.

Hogy a dolog izgalmasabb, kreatívabb legyen, a Budavári Önkormányzat gondolatmegállóját megirigyelve, (lemásolva)  hasonló megállók létesítésére tettem javaslatot az Erzsébet királyné úti és a Korong utcai megállókra. Ha a polgármester és a képviselők nem is,  környékbeliek tudják, itt a Korong utcában lakott József Attila, a Columbus utcában pedig Hamvas Béla, G Dénes György, Huszárik Zoltán, idézni tehát Herminamezőn is lenne kitől.

Gondolatmegálló az 5-ös busz Attila utcai megállójában. Készítette a Budavári Önkormányzat 2017-ben.

A műszaki tartalmat, az esetleges Főváros - BKK - J C Decaux, - Zugló önkormányzat közti bürokratikus útvesztőben az előrejutást, a munka-, és költségmegosztást  így már kitalálni sem kell, egyszerűen lemásolható a Vizivárosi megálló megvalósulásának modellje.

Az előterjesztés határozatában a jegyzői javaslatot szó szerint vettem át, nehogy még jogi kifogással élhessenek. Kérésükre nem is került bele az eredetileg írt konkrét anyagi  elköteleződés. Megjegyzem, a max. pár millió forintos költség filléres nagyságrend a 35 milliárdos költségvetésünkben, hasonló összegeket mindenféle testületi döntés nélkül szórnak szét, osztanak ki haveroknak, polgármesteri tévébe, rádióbajárásra. Ime a határozati javaslat:

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete.../2022. (XI.24.) önkormányzati határozata a Korong utcai és Erzsébet Királyné utcai buszmegállókban Gondolatmegállók kialakításáról

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

- felkéri a Polgármestert az 5-ös busz kettő, a Korong utcai és Erzsébet Királyné utcai, belváros felé tartó megállójában elhelyezhető utasvárók megépítéséről Budapest Főváros Önkormányzatával és a társszervekkel történő egyeztetésre és arra, hogy a szükséges zuglói forrásról tájékoztassa a Képviselő-testületet.

Határidő: 30 nap, Felelős: Horváth Csaba polgármester (a Főmérnökség útján)

- amennyiben az egyeztetés alapján az utasvárók megvalósíthatók, úgy 2023. év folyamán az egyeztetés eredményétől függően megvalósítja az utasvárókat, azok tartalmi és grafikai elemeit a környéken élő/élt írók, költők, művészek arcképeinek, verseinek, írásainak ábrázolásával Zugló Önkormányzata megtervezi, az ehhez szükséges forrást a költségvetés kondíciójának függvényében biztosítja.

Határidő: 2023. június 1.

Felelős: Horváth Csaba polgármester (a Főmérnökség és a Zuglói Zrt. útján)

Tehát a határozati javaslatba az általam eredetileg javasolt "dönt, hogy a szükségs összeg bekerüljön a 2023-as költségvetésbe" sor helyett jegyzői javaslatra a "az ehhez szükséges forrást a költségvetés kondíciójának függvényében biztosítja"  feltételes mondat került. 

Ennek ellenére a képviselők, az egy Bitskey Bence kivételével leszavazták, nem támogatták az előterjesztést. A vita itt a 23. napirendi pontnál megnézhető. Tanulságos. 

A polgármester, amikor egy-egy döntésük kapcsán kritikával élek, gyakran azzal, az amúgy irreleváns érvvel vág vissza, hogy miért csak a kritika, miért nincs pozitív javaslatom. Most, amikor egy teljesen egyszerű, építő, nehezen vitatható dologra teszek javaslatot azt pedig tudatosan gáncsolják el. Megjegyzem, a novemberi testületi ülésre beadott másik előterjesztésemet, mely egy Építészeti munkacsoport létrehozásáról, az építési szabályzat felülvizsgálásáról   döntött volna szintén leszavazták. (Erről az igen jelentős ügyről a következő blogposztban írok) 

Azt tán még meg is értem, hogy a koalíciós partnereit lekezelő, alpolgármestert fegyelmező,  magát politikai légüres térbe navigáló polgármester, ha már saját kulturális építő ötlete nincs, (az egy városközpont álmon kívül) miért gátol mindent és gáncsol mindenki mást. De hogy az elméletileg szövetséges többi képviselő, a Momentum, a DK miért teszi ugyanezt azt fel nem foghatom, különösen, hogy a nyáron a mi egy,  szükséges minősített többséget adó szavazatunkat megkapták a ZVK Zrt. igazgatójának leváltásához és a polgármesteri ellenkezés ellenére az ő szívüknek kedves igazgató kinevezéséhez. És akkor cserébe leszavazzák az utasvárókat..?

Fölényes győzelmet aratott a tegnapi közmeghallgatáson Horváth Csaba polgármester és csapata. 

A tavalyi nyilvános kioktatásoknak és a városközpont tabutémának nyilvánításának köszönhetően idén eleve kevesen látták értelmét eljönni a közmeghallgatásra. A meghirdetés is parádésra sikeredett, a Zuglói Lapok 21. oldalán az apróhirdetések rovatban került elhelyezésre a közmeghallgatás, melyet eleve a megszokott december helyett meglepetésszerűen előrehoztak novemberre. Ügyes.

A 17 órás kezdés pedig garantálta, hogy aki dolgozik, végképp ne is tudjon ideérni. Mindezek következtében mindösszesen tizenhét (17) lakos, két késöbb érkező kivételével kizárólag nyugdíjas vett részt az idei meghallgatáson, ők is megszeppentek a hivatali erődemonstráción. (Azért van még hová fejlődni: a 7. kerületben a rutinos Niedermüller arroganciájával már tavaly elérte, hogy csak három lakos volt rá kiváncsi) 

A foghíjas lakossági széksorokkal szemben hozzávetőleg hatvan embert sorakoztatott fel az önkormányzat: a mezőnyfölényt  polgármesteri hivatal a teljes osztályvezetői gárdájának kiültetése biztosította, bár a közmeghallgatás során egyikük sem szólalt meg, némán fenyegető falanszterként néztek farkaszemet a pár lakossal..

Jobbról a kabinet munkatársak biztosítottak, hátulról a rendészek, az Egészségügyi Szolgálat és a Városgazdálkodási Zrt igazgatói és embereik fogták körbe a megriadt pár lakost. A leghátsó sorban a Fidesz négy képviselője ül, tegnap jelentették be Varga Péter képviselőjük lemondását.

A polgármester nem is vesztegette az időt, hogy az idei eredményeiről beszámoljon. Igaz,  igencsak rövid lista lett volna, hisz beruházás, nagyobb felújítás idén nem történt, a városközpont álma megbukott, az alpolgármesterét már nyilvánosan megfegyelmezte, helyszíni erődemonstrációként pedig Rozgonyi frakcióvezetőnek nem adott szót.

Egyből belevágott hát a lakossági kérdésekbe, rutinosan magánál tartva a szót. Aki nem jött el annak fel sem olvasták a kérdését, majd írásban kap válasz... ha kap. (nekem a fővárosi közmeghallgatáson két éve igértek számokat a zuglói gyalogátkelőhelyek újrafestéséről, azóta is várom)    Pedig akár a képviselőknek, a többi lakosnak is tanulságos lehet, mely utcákban, mely városrészünkben milyen ügyek problémásak a lakosok szerint.

Kormos Kata szóvivő (ilyen státusz sem volt még Zuglóban) búgó hangja helyett most egy felolvasni kevésbé tudó hölgy tette értelmetlen szórakássá a maradék lakossági  kérdéseket.  Már tavaly rájöttek, hogy a lakosoknak a lehető legrövidebb ideig szabad csak mikrofont adni a kezébe, azt még viszontválaszra, ne adj isten véleményük elmondására használnák föl az ádáz benszülöttek. 

Kérdés jött az Öv utca 134. körül hiányzó járdáról, a Thököly út kátyúiról, a balesetveszélyes villamossínről és a Tükörkép műhelyről,  amivel pár éve Szabó Rebekáék sokat dicsekedtek az országos médiában, aztán suttyomban bezárták. 

A polgármester a kellemetlenebb kérdéseket lendületből az alpolgármestereinek passzolta tovább. Rózsa alpolgármester immár rutinos politikussá válva úgy vélte, nincs semmi probléma a csekély számú érdeklődővel, a meghirdetéssel.

Egy láthatóan beszervezett ember a DK alpolgármesterét piszkálta, hogy a városközpontról valjon színt, illetve, hogy a tesz-e a Fidesz feljelentést, mert a Thököly úti DK irodát egy problémás cég/alapítvány bérli. (tipikus Tóth féle provokáció)

Két lakos a Francia úti garázsor elbontásáról, az ottani áldatlan állapotokról, koszról beszélt, felemlegetve, hogy Hajdú alpolgármester tárgyalt a MÁV-al, vélhetően azért, hogy a garázsok helyén fizető parkolókat alakíthassanak ki, skandalumnak titulálva mindezt.  Neki szerencséje volt, hogy a polgármestert - ahogy mondta -  "jókedvében találta", ez mentette meg, hogy föl ne jelentse őt felségsértésért   rágalmazásért. 

Egy nyugdíjas hölgy a Mogyoródi úti sportpályánk előtti parkoló porára panaszkodott.

Egy láthatóag hozzáértő, de munkája miatt megjelenni nem tudó lakos a kerület túlépítéséről kérdezett írásban, írásban kivántak neki válaszolni. Végül nagy nehezen egy hölgynek helyben is hajlandóak voltak megválaszolni a kérdéseket.  Rózsa alpolgármester elismerte, hogy a beépítések miatt sok lakossági panasz érkezik és át is fogják tekinteni az építési szabályzatot. Azt elfelejtették elmondani, hogy a kerületi építkezéseket, a ZÉSZ-t áttekinteni hivatott, általam javasolt munkacsoport létrehozását épp délelőtt torpedózták meg. (decemberben állitólag saját előterjesztéssel állnak elő)  A kérdező javasolta több kerékpárút és újabb közösségi kert létrehozását. Erre az Angol utca 55-61 alatti telkeken kerülhet sor - jött a válasz. De azt már nem mondták, hogy nem a remélt módon, az egész területen, hanem a nemrégiben kivitelezett telekmegosztás okán csak egy kis részen, a telkek jó részét eladnák beépítésre. A beépítéseknél engedett plusz lakászámok engedélyezésével beszedett pénz pedig a működési bevétel sorba kerül, azaz felélhti az önkormányzat.

Egy lakos írásban azt kérte, hogy a kerületi képviselők nyilatkozzanak, életvitelszerűen Zuglóban élnek-e vagy sem. A jegyző szerint a képviselőknek direkte kell feltenni a kérdést, bár most épp ez tette, de a lakos választ mégsem kapott. A képviselők bőszen hallgattak, pedig egy-egy rövid mondattal válaszolhattak volna. 

A honlapon nyilvános vagyonnyilatkozatainkból érdemes tájékozódni, ezekből legalább annyi kiderül, kinek van ingatlana Zuglóban. Én a magam részéről születésem óta Zuglóban élek, az sem titok, a Gyarmat utca legelején lakom.

A legvégén még befutott egy hölgy aki gyalogátkelőhely kialakítását kérte a Tatai úton, mert a BVSC sportpályáihoz járó gyerekek folyamatosan veszélyben vannak az átkeléskor. Kérését 600 aláírással támasztotta alá, melyért meg is tapsolták. 

Íly módon a kevés lakossal és a frappáns szervezéssel fél hétre le is tudták az éves közmeghallgatást.

Nézőpont kérdése, hogy a 124 ezer lakosból immár csak 17 lakos látta az értelmét, vette a bátorságot, hogy kérdezzen, kioktassák? Netán már csak ennyien kiváncsiak a polgármesterre? Cinikusan még tán azt is feltételezhetjük, hogy mára már csak ennyi probléma maradt, ennyire tökéletes az önkormányzat működése.

Szerintem ez a csekély érdeklődés mindenképp kudarc. A demokrácia kudarca: egy eredetileg fontos, hasznos, demokratikus intézmény kínos színjátékká züllesztése.

Zuglóban a lakosságot elmúlt években teljesen leszoktatták arról, hogy a köz ügyeibe beleszóljon, véleményt formáljon, mert véleményüket akármilyen udvariasan mondják, negligálják, sőt  kioktatják, hülyének nézik őket a lakossági fórumokon, a Zuglói Lapokban hosszú évek óta nem közölnek le olvasói levelet, az ott megjelenő pozitív cikkek, avatások, ünnepségek a lakosság által megélt napi valósággal, a koszos közterületekkel, várólistákkal, stb. köszönőviszonyban sem áll. 

Véleményem szerint a közmeghallgatást tisztességesen kell meghirdetni, pl . a Zuglói Lapok címlapján és nem a 21. oldalán. A 8. kerületben  - igaz azt civil polgármester vezeti, és a Pikó mögött álló civil csapatnak eleve a lakosság bevonása a célja - kerületrészenként és többször tartanak közmeghallgatást. Ha az a cél, hogy a lakosokkal érdemi párbeszéd alakuljon ki, akkor érdemes olyan időpontra tenni a meghallgatást, amikor ráérnek, pl. szombat délelőttre.  De Zuglóban, és számos másik önkormányzatban a városvezetők csak letudandó kötelességnek, évi egyszeri kibírandó vegzálásként élik meg a köz meghallgatását. 

Jó két hete a bérleményellenőrökkel az Ilka utca 13-ban, az egyik igencsak problémás önkormányzati bérházunkban jártam. A 100 éves épület lakásainak fele bedeszkázva, lezárva, a lakások egy részében nincs WC. A pusztulóban lévő házról itt láthatnak fotókat.

A bejárás után kikértem a házról és bérlőiről minden adatot a hivatal lakásosztályától és a ZVK Zrt-ről is. Kíváncsi voltam mit tud az önkormányzat a milliárdos értékű tulajdonáról, mennyire felelős gazdája az épületnek, mikor volt utoljára műszaki szemle? A sok lezárt ajtót látva rákérdeztem, hány lakás van kiadva, milyen komfortfokozatúak, mekkora lakbéreket fizetnek és mennyi hátraléka van a bérlőknek. 

Az adatokat két hét alatt összegyűjtötték, korrektül megküldték. Lesújtóbbak mint gondoltam, pedig sok jóra nem számítottam. Lássuk:

A házról utoljára 2011-ben, azaz tizenegy éve készült "műszaki felmérés",  - ha a három lapból álló beikszelős papírt, szemrevételezéses felmérést annak tekinthetjük. Azaz 11 éve nem volt átfogó mérnöki felmérés, pl. a tetőről készülő szakvélemény, egy, a szükséges nagyfelújításokat számbavevő szakvélemény, költégvetés, akár a felújítást, lakásösszenyitásokat, komfortosítást javasló terv, végső megoldásként akár a szanálásról szóló a javaslat, melyet a képviselő-testületnek előterjesztettek volna. Hagyják az épületet összedőlni, miközben a lakásokat egyenként, a heti rendszerességel érkező havaria bejelentések után javítgatják. Nem csak ezt a házat, az önkormányzat 114 önkormányzati bérházából egyet sem újított fel az önkormányzat az elmúlt 13 évben.

A ház afféle állatorvosi lova annak, hogy  a Zuglói Önkormányzat az elmúlt tíz, húsz évben miként gazdálkodott a rábízott közvagyonnal, mennyire jó gazda, mennyit tesz valójában a sokat emlegetett lakhatási válság ellen.

A kétszintes épületben 50 lakás van, de a felük üresen áll. Van amelyik egy évtizede.

Biztos vagyok benne, hogy rengeteg albérletben küszködő, váróistás család bérelné ki akár felújítási kötelezettséggel ezeket az üresen álló lakásokat. A kisebb lakások pedig a mellettük lévőkkel egyesíthetőek lennének, tágasabb életteret adva az egyszobákban élő nagycsaládoknak, hisz van ahol 30 négyzetméteren, szoba konyhában nyolcan is élnek.

Az ötven lakásból 24 van kiadva. A 10e Ft alatti lakbérek szociálisak, a pár "magasabb" 20e Ft körüli lakbér úgynevezett költségalapú. De a piaci lakbéreket ismerve elmondhatjuk, ezek a lakbérek a piaci lakbérek negyede, fele sincs. De a lakbér fizetésben sincs sok köszönet:

Igen, jól látják, a lakbérek rendkívül alacsonyak, a piaci lakbérek törtrészei, pár doboz cigi áráért lehet lakni a zuglói önkormányzat bérházaiban.

Nem nehéz belátni, ha egy kétszintes, 50 lakásos ház  összes lakója mindösszesen havi 224 ezer forint lakbért fizet,  - már ha befizetnék ennyi gyűlne össze -  ebből az összegből  sem a százéves épület, sem a lakások állagmegóvására nem fog telni, egy  felújításra pedig sosem fog jutni saját erőből. Azaz mindig a kerület többi lakója fogja az adójából az itt, és a többi 2200 bérlakásban élő család lakhatását biztosítani. 

És azt is láthatják, a ház bérlőinek többsége még ezt a minimális lakbért sem fizeti, a legtöbben több havi lakbérrel tartoznak, sőt van olyan család amelyik 4,7 milliót "takarított meg", két másik család pedig 2 millió fölötti lakbérrel adósunk. Ki tudja hány éve, - évtizede - nem hajlandóak lakbért fizetni?

Hogy hány éve nem fizetnek,  milyen lépéseket tett az elmúlt években az önkormányzat, hogy a lakbért beszedje, (azaz leginkább mit  nem tett) erre most adok be közérdekű adatkérést. Az azonban bizonyos, ezeket a milliós, százezres összegeket sosem fogjuk tudni beszedni, egy idő után a kintlevőséget leírja az önkormányzat. 

Természetesen elfogadható, ha valaki egy-két hónappal megcsúszik, lehet problémás élethelyzet, állásvesztés, bármi, és ilyenkor segít a lakbérrel, akár rezsi kifizetésével a szociális  ellátórendszerünk. De amikor hosszú évekig nem fizetnek jövedelemmel rendelkező, hisz költségalapú lakbért fizető családok..? És ezt az önkormányzat hallgatólagosan hagyja. Ki a felelős ezért a hűtlen kezelésért, az efajta vagyonkezelésért??? 

Az Ilka utca 13. ijesztő lakbérfizetési tendenciái nem egyediek, az egész önkormányzati lakásgazdálkodást hasonló állapotokat jellemzik. Nem véletlenül. Mivel Zuglóban az elmúlt ciklusban semmit nem tett Karácsony polgármester és a területért felelős Szabó Rebeka alpolgármester a lakbérek beszedéséért, sőt nagy csinnadrattával bejelentették, hogy Zuglóban nem lesz kilakoltatás,  ezért a bérlőink több, mint 35%-a szokott rá pár év alatt a nem fizetésre: több százan tartoznak millió fölötti lakbérrel. Nem csoda, hogy a 2500 önkormányzati lakásunk, nemhogy bevételt, de évi 500 milliós veszteséget "termel". Ezt a rossz  beidegződést nem könnyű megváltoztatni. 

Az igazságtalanságot jellemzi, hogy van aki évtizedek óta várólistán van és fizetne korrektül, míg másik sok ezer család aki nem volt olyan szerencsés, ügyes, hogy önkormányzati bérlakást szerezzen az havi 120-200.000 forintot fizet albérletéért. És ha elmarad egy hónappal simán utcára teszik.

Alább az Ilka 13-tól ötven méterre álló Cserei utca 3. A lakásgazdálkodás évtizedes problémáiról ITT írtam.

Zuglóban egy négy éve készült felmérés szerint, több, mint 55 busz és villamos megállójában nincs utasváró. Elfogadom, ezek egy része leginkább a belváros felől érkező járművek leszállóhelyei, amelyekben senki nem várakozik. Van azonban számos megálló, melyekben semmi nem védi esőtől, széltől az akár 10-15 percig ott ácsorgót, nincs egy szék, melyre leülhet egy nyugdíjas, egy kismama, egy kisgyereket ölében tartó. Egy XXI. századi európai fővárosban ne telne ilyesmire?

Valójában ez nem pénz, hanem döntéshozói figyelem, akarat, szándék kérdése. A politikusok, legyenek azok kerületi, fővárosi, ne adj isten parlamenti képviselők és családtagjaik leginkább Budán élnek és autóval járnak, buszmegállókban várakozásról nincs személyes megélt tapasztalatuk. 

A Mexikói úti 5-ös busz megállókban sincs utasváró. A Korong utcai megálló különösen problémás,  itt az évtizedek óta használaton kívüli villamossín miatt szűk, 80 centis, teljesen szabálytalan járdára a leszállás is balesetveszélyes. És különösen problémás, balesetveszélyes a számos kerekesszékes embernek, akik a sarki Mozgásjavító Iskolába érkeznek. 

 A le és felszállók rendszeresen lépnek le a szűk járdáról, botlanak meg, esnek el a sínekben.

Az már csak a napi rutin része, mondhatni megszoktuk, hogy  Mexikói úton hetvennel elszáguldó autók sárral-vízzel borítják be a szűk járdán toporgókat.

2016-ban egyszer már nekifutottam az ügynek,  remek kifogásokkal teli válaszleveleket írt a BKV, a JC Decaux cég emberével még helyszíni szemlét is tartottunk. A fővárosban történő változás után, 2018. decemberében újabb kört futottam, de a valaha a zuglói önkormányzatban dolgozó, azóta a BKK felügyelőbizottságában állást kapó, tanácsadóvá előlépő emberek is lepattintottak... (vasúthatósági engedély kell, nagyon komplex, nincs pénz...) 

Azóta csak hat év telt el, nem csoda, hogy a főváros vezetőinek egy utasvárót nem sikerült megoldaniuk. ( a kínaiak ez alatt embert küldtek az űrbe és űrállomást építettek nekik odafent...)

Az Erzsébet Királyné utcai megálló. Itt  szállnak át 70-es troliról, 1-es villamosról, a 3-as, 69-es villamosról az 5-ös buszra. Se a belváros se a Rákospalota felé tartó megállóban nincs utasváró... hadd ázzanak a népek. A nagyforgalmú gyalogos aluljárót rendszeresen kifesti a Civilzugló Egyesület, de utasjáró építésébe eddig még nem kezdtünk bele...

Most azonban újra felcsillant a remény, hisz a zuglói önkormányzat a sok panasz okán megtervezteti a megálló kiszélesítését. Innen már csak egy merész gondolatkísérlet, hogy akár utasváró is kerülhet a megállóhoz.

És ha már lesz utasváró akkor legyen érdekes is. Adjon valami helytörténeti érdekességet, plusz kulturális hozzáadott értéket. A spanyolviaszt már feltalálták Budán. "018 őszén az Attila úton adták át a Budavári Önkormányzat által tervezett Gondolatmegállót. Ez a Krisztinavárosban valaha élő írók hangultos, rövid idézeteivel mesél a környékről, annak szeretetéről, hangulatról. Márai Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Dezső mesél a környékről.

Gondolatmegálló az 5-ös busz Attila úti megállójában. 

Miért ne lehetne nekünk is ilyenünk?

Íróból, költőből Zuglóban is éltek épp elegen:  a Korong utca 6-ban   élt 1933-36 között József Attila. Itt, egy hideg manzárdszobában írta életműve legerősebb verseit. A helytörténet iránt érdeklődőknek: itt volt a szolnoki vonal mentén a vasúti fordítókorong, mely visszfordította a mozdonyokat a Nyugati pályaudvar felé. (épp oda, a kis manzárdablakra néz a hálószoba ablakunk, elég inspiráló)

 Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.

És itt, az Erzsébet Királyné út 11-ben élt Hamvas Béla, Magyarország méltatlanul elfeledett írója, filozófusa a Bor filozófiájának szerzője.

Két házzal odébb a Columbus utcában élt, alkotott 1945-től 2001-ig, haláláig G Dénes György, Zsüti népszerű dalszerző. Szintén a Columbus utcában élt Huszárik Zoltán filmrendező, a Szinbád rendezője. 

A novemberi testületi ülésre előterjesztést adtam be, hogy a fővárossal közösen tervezzük meg és építsük meg a két utasvárót budai gondolatmegállóhoz hasonlóan. Remélem támogatásra talál a testületben!

Halkam jegyzem meg egyik fenti művészről sincs a kerületben utca, tér elnevezve, ahogy nincs szobruk sem. Mint ahogy Zugló állandó helytörténeti kiállítóhelye sem valósult meg bár 2019. februárjában, több mint három éve döntöttünk a létrehozásáról.