A tegnapi testületi ülésen hosszas vitában jártuk körül a "zuglóiak álmát" ahogy a polgármester nevezte az általa elképzelt és megterveztetett Városközpont koncepciót.

A 3in1 új polgármesteri hivatalt, új piacot és új szakrendelőt egybeépítő  31.000 négyzetméteres városközpont a Bayer tervezőcége, a LIMA Design által 40 millióért elkészített koncepció és látványterve. Az építészek szerint egyik funkciót sem tudná ellátni maradéktalanul és még senki sem látott ilyen funkciókat összevonó épületet.

Az önkormányzati fejléces, logós újságot a Bayer fizette, az önkormányzati Városközpont épület és a ma már (legalábbis szóban) mindenki által elítélt 200.000 négyzetméteres gigamagánberuházás teljesen össze volt a kiadványban mosva.

A 2021. novemberi testületi ülésen is együtt prezentálták a két tervet. Akkor a testület elvi támogatását adta a koncepcióhoz. Én tartózkodtam, a tervekről, urbanisztikai, építészeti, nem utolsó sorban a financiális kétségekről ITT írok.

A fővárossal megkötni kívánt szándéknyilatkozat az okt 26-i Fővárosi Közgyűlésben épp csak nem ment át, mert a DK frakció ellenezte a megállapodást. Nem időszerűnek, finanszírozhatatalan látványeruházásnak minősítették a Városközpont álmot. 

Horváth Csaba ezután kemény, az alpolgármestert fenyegetőző sajtónyilatkozattal és ATV nyilatkozattal kezdett offenzívába, hogy a saját szavait használjam "a valóság nem minden szirmát kibontva".

Azt sikerült például nyilatkoznia, hogy érdemi ellenvéleményt, érveket nem halott eddig. Ezek szerint vagy nem jutott el a tudatáig, hogy  a két lakossági fórumon miket mondtak a megjelentek, lakosok százai, köztük az építészek, miért ellenzik immár a koalíciós partnerei is a kiviteli tervek megrendelését, és nem halotta meg a tüntetésén a kifütyülését sem. A másik opció, hogy félretájékoztatja a széles nyilvánosságot.

A DK ellenvéleményét a 2024-es önkormányzati választás politikai kampánynak minósítette. Ebben részben igaza van, csak hát épp ő volt az aki két évvel a választás előtt bejelentette a polgármesteri székért az újraindulását, azaz elkezdett kampányolni.  

Az elutasítás oka azonban leginkább az, hogy nem egyeztet senkivel, még a koalíciós partnerekkel sem, az ellenvéleményeket lesöpri, negligálja.

Jellemzően a létrehozni kívánt bizottságba delegált öt tag személyéről  nemcsak a testülettel, de még a koalíciós partnereivel sem egyeztetett. 

Számomra az most mindenképp előrelépésnek tünt, (vagy taktikai engedménynek) hogy bár az előterjesztés az eredeti koncepciótervről szól, a polgármester legalább már szóban belátta, hogy a koncepción érdemes lehet változtatni, pl. a hivatalépület megépítését el lehetne engedni. Az külön vicces volt, hogy azt próbálta állítani, hogy a Bayer beruházásnak és az önkormányzati beruházásnak nincs köze egymáshoz, azokat mások rosszindulatból mossák öze. Ehhez képest éppen a kabinet adott ki egy propaganda kiadványt, melyet mint kérdésre kiderült a BAYER fizetett, melyben a kéz a kézben ment a lakosság meggyőzése a csilivili látványtervekkel.

Én a vitában újra javasoltam, hogy menjünk vissza a kiindulópontig, nézzük meg milyen funkciókra van szükség és ezeknek milyen megoldásai, helyszínei lehetségesek, és ezzel párhuzamosan a lakosságnak is mutassunk opciókat, legvégül egy helyi népszavazással döntsünk. Mutassunk példát demokráciából, nem melesleg Zugló legjelentősebb beruházásának eldöntéséből ne hagyjuk ki a lakosságot.

https://www.youtube.com/watch?v=EeTUPap_nBs

A vita itt nézhető végig.

Végül a testületben az öt fős szocialista frakció kivételével senki sem támogtta a szándéknyilatkozat aláírását.

Két jelentős túlépítésben is sikerült csatát nyerni, vagy legalábbis egy kis időt. Az Uzsoki utca 40. alá, helyi védettségű villa mellé tervezett 44 lakásos társasház előterjesztését, miután a lakók is felszólaltak levették a napirendről. A Bosnyák utca 5. esetében, ahol a földszintes helyi védettségű és egy egyemeletes épület közé erőltetnének be egy hatszintes épületet. Az előterjesztést leszavazták a képviselők. A homlokzatképek önmagukért beszéltek. 

A zuglóiaknak javaslom a brutál beépítést támogatók és az ellene szavazók közti különbségtételt. A vitában többször felmerült, hogy tegyek javaslatot rendszerszíntű változásra. Csakhogy ezt egyszer már megpróbáltam. Az építési szabályzat áttekintésére  létrehozandó munkacsoport létrehozására tett előterjesztésem simán leszavazták. De ezen ne múljék, újra beadom. 

Nagyon rákaptak az "engedményes mértékes" bizniszre. Az önkormányzat filléreket kap, (lehet, hogy máshol több csapódik le?)  a zuglói közterületek, a kerület kisvárosias- kertvárosias jellege pedig helyrehozhatatlanul, örökre megváltozik. A kerületi főépítész és a politikum pedig asszisztál ehhez a rövid távú fiskális szempontú urbanisztikai károkozáshoz. 

A legújabb otrombaság a Bosnyák utca 5. alatt terveződik és az október 27-i testületi ülésre terjesztette be Hajdú alpolgármester. Tudvalevő, az elmúlt évben több tucatnyi engedményes mértékes üzletet is nyélbeütött a Gazdasági alpolgármester főépítészi segitséggel. A kertes övezetekbe 2-4 lakással többet engednek egy-egy új építésű társasháznál, a Gizella úton azonban 92 helyett 137 lakást, a Bosnyák térre 37 helyett 55 lakást, a Zászlós utcába pedig 240 lakásos bérkaszárnyát engedélyeztek. 

 A beruházó a Bosnyák utcában is maximális haszonra törekszik: a két százéves sátortetős épület közé, (az egyik földszintes, a másik egy emeletes), egy földszint plusz hat emeletes, 39 lakásos épületet kíván felhúzni.

Mögöttünk a szecessziós villa, a földszintes a Vöröskereszt adomány boltja, a sarkon pedig az AZT Közösségi ház. E kettő közé kerülne be a 7 szintes épület.

Igaz, a Zuglói Építési Szabályzat, a ZESZ csak 29 lakást engedélyez a telekre, de a ZESZ-be 2020-ban belehegesztett "engedményes mértékkel" a "kivéve a gyevi bíró" szabályozással, főépítészi javaslatra ettől el lehet térni. Íme a főépítészi indoklás:

A ZÉSZ 16. § (7) bekezdése alapján a lakásszám megengedett alapértéktől – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra, a terület intézményi és közmű infrastruktúrájára kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben és városrendezési megállapodásban meghatározott mértékben és feltételekkel legfeljebb az övezeti előírások szerinti lakásszám engedményes mértékéig el lehet térni.

A Bosnyák u. 5. számú ingatlanon – a szabályozási határértékek betartása mellett – egy pince + földszint + 5 emelet + tetőemelet nagyságú épület elhelyezhető, mely alkalmas 39 lakás kialakítására úgy, hogy a kialakított lakások mérete is megfelel Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének Zugló városképvédelméről szóló 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete 20. §-ában a lakásokkal kapcsolatban meghatározott követelményeknek, a lakások alapterülete a 30 m²-t meghaladja. A tervezett lakásokhoz szükséges gépjármű-elhelyezés a telken belül biztosítható.

és szerintük ez az az épület, mely VÁROSKÉPILEG ILLESZKEDIK:

A szomszéd telkekre és épületekre, és az azokban élőkre sincs hatással az, hogy a telekhatáron ezentúl egy 25 méterre felmagasó tömör tűzfal emelkedik fel és a lakásaik, a kertjeik ezentúl semmiféle napot, fényt nem kapnak, egy falra látnak. Nyilván.

Bosnyák utca 3. Ki szeretne egy tűzfal tövében élni? 

A rossz, a már ott lévő épületre tekintettel nem lévő beépítésre, egy otromba tűzfal kinézetére pedig negatív példaként pár méterrel odébb ott tornyosul a harmincas években épített sarokház, mely otromba tűzfalával teljesen elnyomja a Bosnyák utca 3 alatti gyönyörű szecessziós villaépületet. 

Az már csak mellékes, hogy tervezett új épületbe költözőknek jóformán nem lesz kertjük, mert az épület és a mélygarázs lejárat szinte a teljes telket elfoglalja. 

Mindezt az otrombaságot 60.000 Euróért azaz hozzávetőleg 25 millió forintért, azaz egy fél lakás áráért engedélyezzük. 

Az ilyen és hasonló döntések, túlépítések következtében aztán dominóelvszerűen esik el, bontják el a szomszéd hangulatos, akár jó állapotú kisebb épületeket. A lakók házai lakhatalanná válnak az építkezés során, a benapozás megszűnik, beruházók különböző módszerekkel kierőltetik az eladást, és a hangulatos kertes házak sorra bontásra kerülnek. Végül szinte teljesen eltünnek a kertek, a zöldterületek, a kisvárosias Zugló. 

És végül, de nem mellékesen, a pénzszűkére hivatkozás. Mire elég ez a 25 millió forint? Hogy miként lehetne ennyi pénzt megspórolni? Például az önkormányzat és az ATV közti évi 6 milliós szerződésének felmondásával? Netán a Zrt ügyvédi tanácsadási szerződéseinek és az egyéb fölösleges pártkifizetőhelyes megbízások, Gúr Nándor, Kránitz László mszp-s, Janicsák és egyéb haverok szerződéseinek megszüntetésével. Menten jutna pénz arra amire tényleg kell.

Zugló önkormányzata 117 bérházat tulajdonol, ezekben a századfordulós bérházakban hozzávetőleg 1400 bérlakásunk van. E házakra, lakásokra, melyek állapotuk ellenére sok tízmilliárdos értéket képviselnek, évtized óta semmit nem költ az önkormányzat. Szép csendben hagyja őket lepusztulni, szétrohadni.  Jogi nyelven úgy mondanák mindezt: a rá bízott közvagyonnal folytatólagoan hanyagul bánik, azaz hűtlen kezelést követ el. 

Többről is írtam már, például a szánálásra hét évvel ezelőtt kijelöltekről, melyekben azóta is laknak. A Nagy Lajos 104. alatti Sing-sing házról (nomen est omen) , az  aláducolt Cserei 3-ról, mely az ex polgármesterünk szerint a tűz után is jó állapotban maradt,  a Várna utca 9-ről, a Mexikói út 3-ról...

A sok állatorvosi lovunkból egy az Ilka utca 13. Az Ilka utca leképezi Zuglót és társadalmunkat: a boldogabbik, Liget felé eső részén méregdrága patinás kertes villák bújnak meg a platánok alatt, a Thököly út másik felén nem férnek el a fák,  az eget szűk zárt sorházas beépítés szorítja össze, ezután következnek az önkormányzati tulajdonú szociális romok, kosz a járdán, és legvégül egy hajléktalan melegedő és a tábláboló bejutásra várók. 

A házban két éve súlyos beázás történt, több lakásban szó szerint folyt  víz a falakon. Fekete penész borított, és borít azóta is mindent, a bent lakók emiatt krónikusan asztmásak.  A Zvk Zrt. akkoriban többször kint járt, most az éves bérlemény ellenőrzésen megnéztem kezdtek-e azóta valamit a házzal. Semmit. 

Az Ilka 13. nem mindig nézett ki így, eredetileg igényes háznak épült, kívül klinkertégla és stukkók maradványai láthatóak.  A kapu nem zárható, így bárki ki be járhat, a régi kapucsengő helyett nem készült új. 

Az udvar tele gyönyörű gesztenyefákkal, kisebb ráfordítással, gondossággal barátságos ház lehetne ez, az udvaron gyerekek játszhatnának, felnőttek élhetnének közösségi életet, e helyett mindenki menekül innen.

A lépcsőházban tán a háború óta nem volt festés, a villanyvezetékek kiállnak a falból. 

Az elmúlt évtizedekben a lakások többségében a lakók önerőből a konyhából kinnal-keservel leválasztott parányi fürdőszobát, a szerencsésebbek WC is ki tudtak alakítani. 

Szinte minden lakásban hatalmas, folyamatos beázásnyomok és penészfoltok láthatóak minden falon. A dohszag általános, hiába festenek újra, a penész pár hónap után újra megjelenik.

.

A lakások fele, harmada lezárva, van amelyik hosszú évek óta bedeszkázva áll, annak ellenére, hogy a várólistánkon több százan várakoznak évek óta. Zuglóban több százan bérelnének, tennének rendbe  saját pénzből még ilyen rossz állapotú lakást is. Sok lakást/szobát  pedig egyszerűen hozzá lehetne nyitni a mellett lévőhöz, normális, ezzel több szobás lakást létrehozva.  Az üres lakások miatt a mellettük lévők is hidegek, penészesek.

Bár a házban mindenütt futnak gázcsövek a lakók többsége vilannyal fűt, az ablakok nem egy lakásban egyrétegűek. Van olyan lakás, ahol az áramot a folyósóról lopják, miközben két laptévé megy a szobákban, a bojler borítása pedig  leszerelve, bárki áramütést szenvedhet el bármelyik pillanatban. 

A lakások egy részében nincs WC, a folyósó végi közös WC blokkot használják a téli minuszokban is.

Van, aki végtelen szegénységben él, és legjobb igyekezettel sem tud többet költeni a lakására. 

Van aki a lehető legtöbbet kihozza a lakásából, saját pénzből cirkós fűtést, takaros otthont alakított ki az elmúlt évek alatt.

A bajok alapforrása, hogy az efféle önkormányzati házaknak nincs gazdája. 

Nincs felelőse sem a Zugló Városgazdálkodási Zrt-nél, sem a polgármesteri hivatalban. (alapvetően a vagyonért, gazdálkodásárt  Zrt-ért felelős alpolgármesteré a terület)

Jellemzően nincs egy osztály e szervezeteken belül,  valaki, aki közös képviselőként felelne, vigyázna az épületre, annak minden műszaki bajával tisztában lenne, időben pénzt követlene a tulajdonosoktól,  intézkedne, megelőzve ezzel tetőről beázást, dugulást, fellépne a közösségi együttélést be nem tartó lakóval szemben.

Mert hát valójában erre nincs politikai akarat,szándék. Ezek az emberek a politikusoknak csak öt évente egyszer kellenek, amikor rájuk szavaznak.

Szomorú, de azt kell mondjam, a kerület vezetőinek részéről nincs is emberi érdeklődés a szavak szintjén túl: az elmúlt három ciklusban egyetlen messzi földön, Budán jómódban élő polgármestereink közül egy sem járt e házakban. (Papcsák, Karácsony, Horváth)  Mi több a képviselőink sem tartották fontosnak, hogy akár egyetlen épületet is közelről megszemléljenek, elbeszélgessenek a lakókkal, nemhogy felújítassanak akár egyetlen egy ilyen épületet. Pedig még olyan képviselőnk is van, akinek én segítettem elköltözni egy hasonlóan nehéz sorsú házból.