Sajátos videófilmet sikerült összeraknia a Zuglói Médiaszolgáltató  csipetcsapatának a Közérdekű adatok kikérése kapcsán tartott sajtótájékoztatónkról. Az MTVA híradó tudósításain edzettek számára már nem okoz izgalmat ha elárulom, a jobboldalt álló emberek korántsem véletlenül várakoznak ott,  ők a sajtótájékoztató idejére igen dühös építési alvállalkozók hadává változtak - csak hát azokat a vágóképeket már gondosan nem tették be a filmbe pedig az operatőrük végig forgatott.  Összehasonlítás végett és a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében idetenném az ATV Híradójának tudósítását.http://atv.hu/cikk/video-20130117_kozvelemeny_kutatas_pert_inditanak_a_fideszes_polgarmester_ellen )

Az csak vicces, hogy a Zugló Média narrátora kijelenti " a közvélemény kutatás eredménye pozitívan zárult..."  - nohát honnan tudhatja, hisz az egész ügy épp erről szól, hogy megtudjuk, mi van abban a jelentésben. A Főváros Kormányhivatala alábbi, lassan lejáró a kiadásra felszólító határozatáról szintén nem sikerült a riportban említést tenni. 

Ennél felháborítóbb, - és sajtópert von maga után - hogy a narrátor tényközlésként a következő mondatokat mondja:

"a polgármester elmondta, mind Várnai Lászlónak, mind Schiffer Andrásnak felajánlotta, hogy a kutatás eredményét egy titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében átveheti. A két politikus nem élt a lehetőséggel. "

Nos, hát ilyen felajánlás sem ott a helyszínen, sem előtte, az adatkérés röpke másfél hónapja alatt, sem szóban, sem írásban soha nem hangzott el.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a hivatal, a jegyző, a polgármester máig semmiféle módon nem válaszolt a az írásos hivatalos megkeresésekre. (de még a kabinet sem küldött ilyen tartalmú sms-t : ) Így aztán sem én, sem Schiffer András nem mondhatta azt, hogy "Nem él a lehetőséggel."

Természetesen a Zuglói Média riporterének ezt a ránk vonatkozó  tényközlő állítást - már ha érdekelnék a szakma írott és íratlan szabályai - le kellett volna ellenőriznie. (Már feltéve, ha nem ők maguk találták ki. Mindenesetre a hírszerkesztés pár idevonatkozó elvét bemásoltam esetleges önképzés céljából)  Ez az ellenőrzés nem lett volna bonyolult, például ott helyben odadughatták volna a mikrofont az orrunk alá és nekünk szegezhették volna a kérdést. Vagy  ha ezt kislányos izgalmukban elfelejtették, akár felhívhattak volna  utólag a narráció írása közben telefonon, írhattak volna emailt. Izé, képviselő úr, ajánlottak Önnek ilyet?

Ehelyett simán hazudtak ők,  - vagy valaki más - egy jó nagyot. Majd még utolsó mondatként, - ha már lúd, legyen kövér alapon - hozzátették: A polgármester rágalmazásért pert fog indítani. Na ja, neki nem drága, az önkormányzat meg mint szokta, fizeti majd  az elvesztett perért a havi 450 ezres cechet.

A lényeg a következő:

Máig, mintegy 60 napja nem válaszoltak a roppant egyszerű: ki, milyen kiválasztással és mennyiért készítette a kutatást kérdésekre és a teljes jelentést sem adták ki, pedig erre a törvény  (lásd kormányhivatal határozata) 15 napos határidővel kötelezi őket. A többi csak mellébeszélés.

Hírszerkesztési alapelvek

1. Pártatlanság (politikai)
2. A tömegtájékoztatásnak a nemzet egészét kell szolgálnia, vélemények sokrétűsége, meg kell felelni a hallgatók igényeinek, és ezeket fel kell kelteni
3. Nyilvánosságot kell biztosítani minden jelentős társadalmi tevékenységnek és irányzatnak
4. A hírek megfogalmazása nem sértheti a polgárok meggyőződését, kerülni kell a minősítő jelzőket
5. A hírekben szereplő személyek faji, vallási, nemzetiségi hovatartozására csak akkor szabad utalni, ha ez a tájékoztatás kikerülhető eleme
6. Tilos előnyt biztosítani bármely pártnak, szervezetnek
7. 1-1 ügyben minden érintett személynek és intézménynek meg kell adni a lehetőséget véleménye kiterjesztésére
8. A hír szorítkozzon a tényekre és tartalmazza a szükséges háttér-információkat, de tilos a megfellebbezhetetlen más nézeteket figyelmen kívül hagyó állásfoglalás
9. Tárgyilagosság
10. Valamennyi elérhető, megbízható információs forrást igénybe kell venni
11. A hírműsorok csak tényszerűen megalapozott, konkrét adatokat tartalmazhatnak, a híresztelések, spekulációk kerülendők
12. A forrást, kivételes esetektől eltekintve meg kell jelölni

• Az a tárgyilagos hír, tudósítás, amelyből nem derül ki, hogy mi az újságíró véleménye a szóban forgó ügyről,
  • Az újságíró nem keltheti azt a benyomást, hogy már eleve értékítélete van az adott témáról.
    
    

A hír és a tudósítás minőségi ismertetőjegyei

• Pontosság, hitelesség
• Pulitzer: a sajtónak a pontosság olyan, mint a nőnek az erény
• A tények és az adatok gyűjteménye
• Ellenőrzés nélkül csak a bevált hírügynökségektől veszünk át információt
• Kiegyensúlyozottság
• Tisztességesség, az újságíró a lényeget emeli ki és a teljességre törekszik
• Manipuláció a lényegtelen felnagyítása, az egyik fél megjelenítése a másik nélkül (elhallgatás) - nehezen tetten érhető
• Egy hír akkor teljes, ha az újságíró sokoldalú összefoglalóját adja az esemény valamennyi lényeges elemének
• Tárgyilagosság

• Valósághűség
• Előítéletektől, vágyálmoktól mentes
• Az információkat nem szabad eltorzítani
• Szubjektivitás mellőzése

Mint a blogom olvasói tudják 2012 november 30-án mint képviselő (hivatalos személy) és mint sima állampolgár Közérdekű adatkéréssel fordultam a Zuglói Önkormányzathoz, a kerületben november folyamán készített és elkészült közvélemény kutatásról kérve adatokat:

1. mely cégektől lett bekérve árajánlat,
2. mely cég nyert, (kérném a szerződést mellékelni),
3. a feltett kérdéssort, a kutatás idejét, és módszerét,
4. kérem a kutatási jelentést.

Kérésem - mely szerintem nem túl bonyolult -  a 2011. évi CXII: információs törvény tv (1) re támaszkodik, mely így szól:
 
 29. § A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.

(2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.

Mivel a kért anyagot még január elején sem kaptam meg egyre kíváncsibb lettem, vajon mi lehet ebben ennyire titkos, vagy kínos, amit ennyire dugdosni kell?

Január 5-én ismét hivatalosan, írásban kértem a jegyzőtöl az adatok kiadását. Ezzel párhuzamosan a Budapesti Kormányhivatalnak is jeleztem, a zuglói önkormányzat törvény sért az adatok visszatartásával.

Január 8-án az aljegyző telefonon értesített, hogy a közvélemény kutatás ügyében a polgármester személyesen beszélne velem, 15 órára vár a hivatalban. A nem egyeztetett időponthoz szó nélkül alkalmazkodva (első a polgármester, a gyerek várhat a bölcsiben) elmentem, és egy órát vártam a polgármesterre., aki végül megüzente egy titkárnővel, hogy nem fog jönni.  ( A mások idejének semmibevételéről a minimális udvariasságról személyesen beszélek vele,  megjegyzem, én nem vagyok az alkalmazottja, bár ilyesmit alkalmazottakkal szemben sem teszünk)

Másnap SMS-t kaptam a polgármesteri kabinet egy munkatársától, " Tisztelt Képviselő úr! A fakkjában várja a közvélemény kutatás!" . Tíz perc múlva újabb SMS érkezett :  Az a döntés született, hogy a kutatás anyagát január 25-én hozzák nyilvánosságra, én is akkor ismerhetem meg. Azaz valaki, feltehetőleg a polgármester úgy döntött, a jogszabályokat semmibe véve nem adják ki a kért anyagokat.

Ezután írásban kértem a jegyzőt, indokolja meg, mi alapján szegik meg az információs törvényt? Válasz azóta sem jött a jegyzőtől. Megjegyzem, nekem  a hivatali út betartásával vele  írásban kell kommunikálnom és nem SMS-ben egy kabinet alkalmazottal.

Január 11-én mintegy másfél hónappal a közérdekű adatkérés után (melyre a jogszabály szerint 15 nap áll rendelkezésre)  levelet kaptam a polgármestertől melyben ez az erősen és infantilisen cenzúrázott pár lap volt található.    

A  gondatlanul összeschmittelt anyagban melyben a 2. után a 8.  és ez után közvetlenül  a 28. oldal következik,    a lényeges oldalak hiányoznak és persze a többi kérdésre, ár ,cég kiválasztás, stb. sem jött válasz. Utálom, ha  ennyire hülyének néznek.

Mindezek után  - bár mindketten jogászok  - emlékeztetnem kell a polgármestert és a jegyzőt a Büntető Törvénykönyv  177§ idevágó passzusaira:

Btk.177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,

c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

"Összeollóztam, na. Talán nem veszik észre."