Zugló önkormányzata 2015-ben lépett be a Klimabarát Települések Szövetségébe, melyet akkor igen jó ötletnek tartottam.   Azonban elmúlt öt évben a képviselő-testület semmiféle információt nem kapott a szövetség programjairól,  az évi 400 ezer forintos tagdíjjal járó előnyökről.

Pár napja megtört a jég, Szabó Rebeka alpolgármester titkársága dec. 16-án minden képviselő számára továbbított egy meghívót, miszerint dec. 19-én a szövetség Fenntarthatósági Konferenciát rendez. Mint  kiderült, ezt a meghívót a szövetség már két hete elküldte a hivatalnak, tudhattak is róla előre, hisz Szilágyi László, a hivatal környezetvédelmi referense (ex HUMUSZ, ex PM-es képviselő) készült, a három előadó egyike volt.

Mikor a szövetség vezetőjénél érdeklődtem, miért nincsenek rendezvényeik, tájékoztatott, hogy csak e program keretében az elmúlt két évben 14 rendezvényt tartottak, melyre mindannyiszor a hivatalnak írva meghívták a településünk önkormányzati  képviselőit. Csakhogy a Klimabarát Települések Szövetsége által a hivatalnak küldött semmiféle programról nem jutott tovább értesítés, meghívó se  hozzám ( a környezetvédelmi tanácsnokhoz,) se a többi képviselőhöz. Ezt hívják információ visszatartásnak.  No comment.

A rendezvényt, melyet végtelenül szerencsétlen időpontra tettek, feltehetőleg e miatt csekély érdeklődés övezte.

Tudni kell, a  Klimabarát Települések Szövetségének 54 település a tagja, köztük hét  fővárosi kerület, ehhez képest a rendezőkkel együtt 30 ember ha lófrált a Papp László Arénában bérelt hatalmas teremben. 

Zugló vezetését egy ember képviselte, én. Se a környezetvédelemért felelős alpolgármester, se az új környezetvédelmi tanácsnok Sógor úr, se a "zöld" LMP-s képviselő, se a 21 többi képviselő  nem méltóztatott érdeklődni, megjelenni. 

A három előadás relatíva érdekes volt.  Az önkormányzatok EU-s pályázatokkal rengeteg költhetnek tanulmányokra, kommunikációra. Zugló mindkettőben élen jár. 

De mást is tehetnének, pl. betilthatják az avarégetést,  átépíthetik a saját épületeiket, kiírhatnak energiatakarékossági, épületszigetelési lakossági, társasházi pályázatokat, de igen fontos, hogy az államnak kéne a 2010-ben megszünt panelprogramot folytatnia, kiírni az EU-tól a lakossági épületkorszerűsítésre adott  pályázatot kiírni és nem magukra költeni...  és a települések, ha összefognának nyomást is gyakorolhatnának.

A saját előadásunk, a SECAP program keretében  végzett mérés bemutatása volt, egy hónapig mértük a település két pontján (a Bosnyákon és a Mogyoródi pályánál) a légszennyezettséget, és erről remek diagrammok készültek. Kommunikációban sikerült a pályázatot kimaxolni, számos konferenciát, előadást  tartottak a témában. Gyakorlatilag azonban tenni még nem tettünk semmit.

A mérésekből pedig kiderül, (én öt percig kerestem a mérési eredményeket a kerület honlapján, nem hinném, hogy más kitartóbb lenne)   hogy a közlekedéshez hasonló, sőt durvább durva szennyező a lakossági fűtés. Különösen a kertvárosi részeken, ahol gázról egyre többen térnek át /vissza a  szilárd tüzelésű kazánokra, elégetve fát, zöldhulladékot, és mindenféle szemetet: háztartási hulladékot, csomagolóanyagot, műanyag palackot, bontott olajfestékes épületfát, pozdorja bútort, ruhát, bármit.  Egy-egy ilyen szemétégető ház kéménye egy egész környéket takar be szúrós szagú, számos mérgező anyagot tartalmazó füsttel mérgezve önmagukatt, a szomszédokat, a fél városrészt.

Szilágyi László a zuglói mérésekről beszél. Nincs tudomásom róla, hogy az elmúlt években bárkit megbüntettek volna Zuglóban szeméttel tüzelés  miatt.

Vidéken a probléma különösen súlyossá vált, egy-egy borsodi, szegény völgybe szoruló faluban a szemétégetés miatt mérgezőbb a levegő, mint Budapest közepén egy csomópontban vagy egy ipari üzem mellett.

Zuglóban jelentős szennyező lehet a fölöttünk húzódó légifolyósón naponta fel-le szálló többszáz repülőgép óriási, kerozinégető sugárhajtóműve is. Erről a fajta szennyezésről furamód azonban nincsenek  külön kimutatható mérési eredmények.

Zugló kapcsán, hogy az eredményeket se hallgassuk el: a 2015-ben elkészült bölcsödénk zöld tetős lett.  Az épületet használók annak praktikusságáról, különösen a gyerekeknek jutó játszókert túlburjánzó épület öncélú tereiről, a parkolóról vannak rossz véleménnyel.

  A tetőn a valóságban inkább sárgásszínű gaz burjánzik. A szomszédos területre tervezett további csoportszobákat azóta sem építették meg.

EU-s pénzből több bölcsinkben, óvodánkban cseréltünk ablakokat, és a Móra Ferenc iskolánk felújítása is napelemekkel, környezettudatos módon történt.

 Nemcsak hogy a károsanyag kibocsátásról nincs adatunk, de még az emergia fogasztásról sincs. Az intézmények energia fogyasztása kapcsán a kerület két év alatt nem hogy az energetikai közbeszerzésig nem jutott el, de még csak az épületeink áram és gázfogyasztásának összeírását sem kaptuk meg. Mivel nem tudjuk mekkora összeget költünk - nem is izgulunk a pazarláson. 150, 300, 500 millió megy el energiára, nem tudjuk. Fizetjük a Főtáv, ELMŰ, FŐGÁZ számlákat az épületeink, és nem ritkán a lakás és bolthelyiség bérlőink után mint a katonatiszt.

Ahogy a kormány is inkább a saját épületeire költ úgy a zuglói önkormányzat sem támogatja a lakások korszerűsítését.

Kétrétegű ablak helyett egy rétegű, az is évek óta betört...

A kerület 1000 feletti saját házában lévő önkormányzati lakásával sem kezdtek semmit. A 112  bérházból, melyek mind szörnyű állapotban vannak egyetlen egyet sem újítottunk fel, se környezettudatosan, se sehogy. A romos, a omladozó, vakolatjuk vesztett, kihulló ablakú, villannyal fűtött épületek az energiapazarlás mintapéldányai, az elmúlt öt évben szépen pusztultak tovább. Nem különbek náluk a hivatal épülete, se a két szakrendelőnk.  Energiafaló, pazarló épületek. Emlékezetes, bár az önkormányzat a Zuglói Lapokban sikertörténetként kommunikálta, a Civilház tetejére végül se zöld tetőt, se napkollektorokat, napelemeket nem tettek.

Első zuglói közmeghallgatását  tartotta Horváth Csaba és az új alpolgármesteri csapat. A közmeghallgatás alig-alig volt meghirdetve, hisz a Zuglói Lapok szeptember óta nem jelent meg. A lakosság egyelőre türelmesen tájékoztatta az új vezetőt a kerület akut ügyeiről, aki udvariasan, határozottan, türelmesen, korrekten vezette az ülést. Igért városközpontot, kivizsgálást, megoldást keresést. Leginkább tájékozódott.

 Az ülőhelyek felét a hivatal, a cégek dolgozói, a felét a már sok közmeghallgatásról ismert  idősebb lakosok töltötték meg. A fontosabb témák ügyében sokszor senki nem kérdez, most sem volt itt egy szülő sem, hogy a hiányzó óvodapedagógusok ügyében kérdezzen. Képviselőként biodíszlet szerepre vagyunk kárhoztatva, kínos lenne ott a nyilvánosság előtt kijavítani a polgármestert, ha egy adott ügyben netán "csúsztat", félretájékoztatja a kérdezőt.

Immár a tizedik közmeghallgatás amin részt veszek és sokszor leírtam, a közmeghallgatás ebben a formában nem más, mint kötelezendő, letudandó feladat. Érdemes visszatekinteni  2015-ös érvénytelen és 2018-as  kongó közmeghallgatásokra.

Közmeghallgatást  településrészenként,  a problémákat felsorolva, a településrészt érintő fejlesztési terveket prezentálva, a gyakori másra mutogatást elkerülendő, a főváros, a BKK, a FKF kompetens vezetőit meghívva, tisztességesen meghirdetve kéne tartani. 

A kerület vezetése. (balról jobbra)  Tiba Zsolt az új jegyző, (Demszky jegyzője volt)  Tóth Csaba országgyűlési képviselő, Horváth Csaba polgármester, Hajdú Flórián MSZP-s,  Horváth Zsolt DK-s, Rózsa András Momentumos alpolgármesterek.    A legnagyobb névtábla Tóth Csabáé. (Szabó Rebeka távol van)

Tóth Csaba most már teljesen nyiltan, parlamenti képviselőként olyan mértékben, napi szinten folyik bele az önkormányzat  irányításába, mely semmelyik választókerületben, településen nem tapasztalható. (Simonkától és Boldog Istvántól eltekintve...)  

Tóthnak nemrég a szavazótáblára is kikerült a neve és az SZMSZ-ben is említik, a hivatalban, az első emeleten a polgármester melletti reprezentatív irodában tölti majd minden napját, vezeti az önkormányzatot.   Senki előtt nem titok Zuglóban,  meg a médiában, hogy a kerületet - beleértve a polgármestert -  ő irányítja.  Jellemzően  Tóth bizalmasát, személyi titkárnőjét kapta Horváth kabinetfőnökül, ekképpen a kontroll közvetlen és folyamatos.

De lássuk a felvetett kérdéseket:

A légiforgalom ügyében számos panasz jött, a tiltakozók nagy molinóval jelezték, hogy elegük van a "tájékoztatásból", az ígéretekből. Valóban, a kerület fölött áthúzó repülők száma az elmúlt években megtöbbszöröződött, az éjféli légtérzárat nem tartják be, magam is tapasztalom, egyre elviselhetetlenebb a légifolyósó alatt élni. A polgármester a kormányra tolta a felelősséget, és direkt kampánybeszédig vitte a témát. Szerintem Budapest új vezetése ennél azért többet is tehetne.  Szerintem a rövid távú megoldás lehet a Dél-kelet felőli leszállás elrendelése, hosszú távon pedig a reptér forgalmának megosztása új repterekkel, pl. a fapadosok, a cargó Kecskemétre áthelyezése.

Kérdeztek a garázsadóról. Rózsa András Momontumos alpolgármester arról beszélt, hogy senki nem szeret adózni, és szerinte a kerület jóbb módújait adóztatják ezzel az adóval. Hát nem könnyű valami mellett érvelni, amivel az ember nem ért egyet, nem szavaz meg.

Több kérdés érintette a parkolást, mikor lesz bevezetve a megszavazott ingyenesség a zuglóiaknak? Dolgoznak valamiféle kedvezményrendszeren. Hát ezt a kedvezményrendszert, a zuglói autósoknak járó évi 100-100 óra ingyenességet szavaztuk meg két éve, a kerület vezetése azóta sem akarja a hatályos testületi döntést végrehajtani.

Dühösek a Várna utca, Tábornok utca környékiek a kosz, a rossz közbiztonság, sok gyanús alak, az elhanyagolt önkormányzati házak, az áldatlan állapotok miatt. 

Hasonló panasz az Ilka utca, Cserei utca környékéről:  mikor költöztetik el a hajléktalan szállót nappali melegedőt? Erre nem tudott mit mondani a polgármester.

A kerület takarítatlanságát sokan felemlegették. A polgármester visszadobta a labdát, a járda és a zöldsáv takarítása a lakók dolga. Egy két hónapos figyelmeztető kampányba kezdenek, hogy a cégek és a közös képviselők takarítsák a telkük, épületük előtti közterületet. Dicséretes ötlet.

A Mi Hazánk zuglói szervezete azt kérte, hogy a tervezett új épületeket ne, csak a volt Közlekedési Múzeum historizáló épületét építsék újra a Ligetben. Szerintem teljesen abszurd egy 70 éve elpusztult, már a saját korában is elavult historizáló/eklektikus XIX. századi épületet visszaépíteni betonból a XXI. században, és elnevezni a Magyar Innováció Házának.  A még álló régi épületeket ellenben óvni, felújítani, karban tartani kéne, van épp elég omladozó középületünk Zuglóban is, elég ránézni a Teleki gimire, a kéttannyelvűre, a Szent István gimnáziumra, és rengeteg vakolata vedlett stukkós bérpalotára, szecessziós villaépületre.

Többen kérdezték, hogy hogy áll a Kacsóh Pongrácz lakótelep parkjainak felújítása, ezt három éve fórumokon igérik, egyeztetik a lakossággal. Készülnek a tervek, további egyeztetések szükségesek, hangzott a válasz.

Kérdeztek a Kerékgyártó utca burkolatát, rendezését illetően. Vannak engedélyes tervek , pénz nincs...  Ha a Kerékgyártó utca párszáz méterének leaszfaltozására nem is tellik de, százmilliárdokat igénylő kampánytódításból sosincs hiány.

Nagyívű fejlesztési tervekről beszélt a polgármester a Bosnyák teret illetően, a kereszteződés bezöldítését,  körforgalmat, a Nagy Lajos király útja kiszélesítését és a villamossínek közé gyep telepítését ígérte.

A piac helyére új épület, ebben piac, e fölé/mellé új közigazgatási központ, új szakrendelő, új rendőrségi épület felépítését... mind a piac jelenlegi területére.... 4 in 1,  ...és  az űrközpontot még ki is felejtette!  A frissen kijövő Zuglói Lapokban (a polgármester számos fiatalkori fotója mellett) az összefogás programjának  közpénzből megismételt kampányát találjuk. Itt tényleg szerepel egy fantáziarajz, melyen valóban egy furcsa körforgalom kialakítását látjuk.

Hogy miért jó a forgalmas kereszteződésben a 7-es buszcsalád áthaladását lámpa nélküli körforgalommal lassítani, azt nem tudom.

Mindenesetre ezen a képen még a régi piac látható, az új pláza/lakóház komplexum sem látszik, és a remiz sem vált a beígért kultúrális központtá. Mindezek természetesen fővárosi és állami döntések, na meg persze forint tízmilliárok, döntési kompetenciában, pénzügyileg messze túlmutatnak Zugló lehetőségein. Ígérni persze semmit nem drága.

Nekem olyan érzésem van, hogy a zuglóiak, meg a számos itt vásárló más kerületi, szereti a Bosnyák piacot ebben a klasszikus formában, és hát ez Budapest utolsó igazi hagyományos piaca. Mely nem mellesleg messze a legolcsóbb is. Persze egy kis ráncfelvarrás nem ártana, de senki nem szeretné, hogy a "Bosi" a Lehel, a Garai piac sorsára jutva egy új épületbe szuszakolva  vessze el hangulatát, múljon ki. 

Annak örülök, hogy Horváth is elveti a Thököly útra tervezett "gyorsvillamos" tervét és a 4-es metró továbbépítését szorgalmazza. Kár, hogy sem ő, sem ex polgármesterünk nem adott be ilyen témájú előterjesztést fővárosi képviselőként az elmúlt öt évben...