Nagyon rákaptak az "engedményes mértékes" bizniszre. Az önkormányzat filléreket kap, (lehet, hogy máshol több csapódik le?)  a zuglói közterületek, a kerület kisvárosias- kertvárosias jellege pedig helyrehozhatatlanul, örökre megváltozik. A kerületi főépítész és a politikum pedig asszisztál ehhez a rövid távú fiskális szempontú urbanisztikai károkozáshoz. 

A legújabb otrombaság a Bosnyák utca 5. alatt terveződik és az október 27-i testületi ülésre terjesztette be Hajdú alpolgármester. Tudvalevő, az elmúlt évben több tucatnyi engedményes mértékes üzletet is nyélbeütött a Gazdasági alpolgármester főépítészi segitséggel. A kertes övezetekbe 2-4 lakással többet engednek egy-egy új építésű társasháznál, a Gizella úton azonban 92 helyett 137 lakást, a Bosnyák térre 37 helyett 55 lakást, a Zászlós utcába pedig 240 lakásos bérkaszárnyát engedélyeztek. 

 A beruházó a Bosnyák utcában is maximális haszonra törekszik: a két százéves sátortetős épület közé, (az egyik földszintes, a másik egy emeletes), egy földszint plusz hat emeletes, 39 lakásos épületet kíván felhúzni.

Mögöttünk a szecessziós villa, a földszintes a Vöröskereszt adomány boltja, a sarkon pedig az AZT Közösségi ház. E kettő közé kerülne be a 7 szintes épület.

Igaz, a Zuglói Építési Szabályzat, a ZESZ csak 29 lakást engedélyez a telekre, de a ZESZ-be 2020-ban belehegesztett "engedményes mértékkel" a "kivéve a gyevi bíró" szabályozással, főépítészi javaslatra ettől el lehet térni. Íme a főépítészi indoklás:

A ZÉSZ 16. § (7) bekezdése alapján a lakásszám megengedett alapértéktől – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra, a terület intézményi és közmű infrastruktúrájára kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben és városrendezési megállapodásban meghatározott mértékben és feltételekkel legfeljebb az övezeti előírások szerinti lakásszám engedményes mértékéig el lehet térni.

A Bosnyák u. 5. számú ingatlanon – a szabályozási határértékek betartása mellett – egy pince + földszint + 5 emelet + tetőemelet nagyságú épület elhelyezhető, mely alkalmas 39 lakás kialakítására úgy, hogy a kialakított lakások mérete is megfelel Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének Zugló városképvédelméről szóló 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete 20. §-ában a lakásokkal kapcsolatban meghatározott követelményeknek, a lakások alapterülete a 30 m²-t meghaladja. A tervezett lakásokhoz szükséges gépjármű-elhelyezés a telken belül biztosítható.

és szerintük ez az az épület, mely VÁROSKÉPILEG ILLESZKEDIK:

A szomszéd telkekre és épületekre, és az azokban élőkre sincs hatással az, hogy a telekhatáron ezentúl egy 25 méterre felmagasó tömör tűzfal emelkedik fel és a lakásaik, a kertjeik ezentúl semmiféle napot, fényt nem kapnak, egy falra látnak. Nyilván.

Bosnyák utca 3. Ki szeretne egy tűzfal tövében élni? 

A rossz, a már ott lévő épületre tekintettel nem lévő beépítésre, egy otromba tűzfal kinézetére pedig negatív példaként pár méterrel odébb ott tornyosul a harmincas években épített sarokház, mely otromba tűzfalával teljesen elnyomja a Bosnyák utca 3 alatti gyönyörű szecessziós villaépületet. 

Az már csak mellékes, hogy tervezett új épületbe költözőknek jóformán nem lesz kertjük, mert az épület és a mélygarázs lejárat szinte a teljes telket elfoglalja. 

Mindezt az otrombaságot 60.000 Euróért azaz hozzávetőleg 25 millió forintért, azaz egy fél lakás áráért engedélyezzük. 

Az ilyen és hasonló döntések, túlépítések következtében aztán dominóelvszerűen esik el, bontják el a szomszéd hangulatos, akár jó állapotú kisebb épületeket. A lakók házai lakhatalanná válnak az építkezés során, a benapozás megszűnik, beruházók különböző módszerekkel kierőltetik az eladást, és a hangulatos kertes házak sorra bontásra kerülnek. Végül szinte teljesen eltünnek a kertek, a zöldterületek, a kisvárosias Zugló. 

És végül, de nem mellékesen, a pénzszűkére hivatkozás. Mire elég ez a 25 millió forint? Hogy miként lehetne ennyi pénzt megspórolni? Például az önkormányzat és az ATV közti évi 6 milliós szerződésének felmondásával? Netán a Zrt ügyvédi tanácsadási szerződéseinek és az egyéb fölösleges pártkifizetőhelyes megbízások, Gúr Nándor, Kránitz László mszp-s, Janicsák és egyéb haverok szerződéseinek megszüntetésével. Menten jutna pénz arra amire tényleg kell.

Zugló önkormányzata 117 bérházat tulajdonol, ezekben a századfordulós bérházakban hozzávetőleg 1400 bérlakásunk van. E házakra, lakásokra, melyek állapotuk ellenére sok tízmilliárdos értéket képviselnek, évtized óta semmit nem költ az önkormányzat. Szép csendben hagyja őket lepusztulni, szétrohadni.  Jogi nyelven úgy mondanák mindezt: a rá bízott közvagyonnal folytatólagoan hanyagul bánik, azaz hűtlen kezelést követ el. 

Többről is írtam már, például a szánálásra hét évvel ezelőtt kijelöltekről, melyekben azóta is laknak. A Nagy Lajos 104. alatti Sing-sing házról (nomen est omen) , az  aláducolt Cserei 3-ról, mely az ex polgármesterünk szerint a tűz után is jó állapotban maradt,  a Várna utca 9-ről, a Mexikói út 3-ról...

A sok állatorvosi lovunkból egy az Ilka utca 13. Az Ilka utca leképezi Zuglót és társadalmunkat: a boldogabbik, Liget felé eső részén méregdrága patinás kertes villák bújnak meg a platánok alatt, a Thököly út másik felén nem férnek el a fák,  az eget szűk zárt sorházas beépítés szorítja össze, ezután következnek az önkormányzati tulajdonú szociális romok, kosz a járdán, és legvégül egy hajléktalan melegedő és a tábláboló bejutásra várók. 

A házban két éve súlyos beázás történt, több lakásban szó szerint folyt  víz a falakon. Fekete penész borított, és borít azóta is mindent, a bent lakók emiatt krónikusan asztmásak.  A Zvk Zrt. akkoriban többször kint járt, most az éves bérlemény ellenőrzésen megnéztem kezdtek-e azóta valamit a házzal. Semmit. 

Az Ilka 13. nem mindig nézett ki így, eredetileg igényes háznak épült, kívül klinkertégla és stukkók maradványai láthatóak.  A kapu nem zárható, így bárki ki be járhat, a régi kapucsengő helyett nem készült új. 

Az udvar tele gyönyörű gesztenyefákkal, kisebb ráfordítással, gondossággal barátságos ház lehetne ez, az udvaron gyerekek játszhatnának, felnőttek élhetnének közösségi életet, e helyett mindenki menekül innen.

A lépcsőházban tán a háború óta nem volt festés, a villanyvezetékek kiállnak a falból. 

Az elmúlt évtizedekben a lakások többségében a lakók önerőből a konyhából kinnal-keservel leválasztott parányi fürdőszobát, a szerencsésebbek WC is ki tudtak alakítani. 

Szinte minden lakásban hatalmas, folyamatos beázásnyomok és penészfoltok láthatóak minden falon. A dohszag általános, hiába festenek újra, a penész pár hónap után újra megjelenik.

.

A lakások fele, harmada lezárva, van amelyik hosszú évek óta bedeszkázva áll, annak ellenére, hogy a várólistánkon több százan várakoznak évek óta. Zuglóban több százan bérelnének, tennének rendbe  saját pénzből még ilyen rossz állapotú lakást is. Sok lakást/szobát  pedig egyszerűen hozzá lehetne nyitni a mellett lévőhöz, normális, ezzel több szobás lakást létrehozva.  Az üres lakások miatt a mellettük lévők is hidegek, penészesek.

Bár a házban mindenütt futnak gázcsövek a lakók többsége vilannyal fűt, az ablakok nem egy lakásban egyrétegűek. Van olyan lakás, ahol az áramot a folyósóról lopják, miközben két laptévé megy a szobákban, a bojler borítása pedig  leszerelve, bárki áramütést szenvedhet el bármelyik pillanatban. 

A lakások egy részében nincs WC, a folyósó végi közös WC blokkot használják a téli minuszokban is.

Van, aki végtelen szegénységben él, és legjobb igyekezettel sem tud többet költeni a lakására. 

Van aki a lehető legtöbbet kihozza a lakásából, saját pénzből cirkós fűtést, takaros otthont alakított ki az elmúlt évek alatt.

A bajok alapforrása, hogy az efféle önkormányzati házaknak nincs gazdája. 

Nincs felelőse sem a Zugló Városgazdálkodási Zrt-nél, sem a polgármesteri hivatalban. (alapvetően a vagyonért, gazdálkodásárt  Zrt-ért felelős alpolgármesteré a terület)

Jellemzően nincs egy osztály e szervezeteken belül,  valaki, aki közös képviselőként felelne, vigyázna az épületre, annak minden műszaki bajával tisztában lenne, időben pénzt követlene a tulajdonosoktól,  intézkedne, megelőzve ezzel tetőről beázást, dugulást, fellépne a közösségi együttélést be nem tartó lakóval szemben.

Mert hát valójában erre nincs politikai akarat,szándék. Ezek az emberek a politikusoknak csak öt évente egyszer kellenek, amikor rájuk szavaznak.

Szomorú, de azt kell mondjam, a kerület vezetőinek részéről nincs is emberi érdeklődés a szavak szintjén túl: az elmúlt három ciklusban egyetlen messzi földön, Budán jómódban élő polgármestereink közül egy sem járt e házakban. (Papcsák, Karácsony, Horváth)  Mi több a képviselőink sem tartották fontosnak, hogy akár egyetlen épületet is közelről megszemléljenek, elbeszélgessenek a lakókkal, nemhogy felújítassanak akár egyetlen egy ilyen épületet. Pedig még olyan képviselőnk is van, akinek én segítettem elköltözni egy hasonlóan nehéz sorsú házból.