Az MSZP zuglói alpolgármestere a saját polgármesterét megkerülve megállapodott a MUNDO telek új vevőjével, majd három Fideszes átszavazóval kisegítve megszavaztatta az önkormányzatnak gazdaságilag hátrányos és törvénytelen megállapodást. A polgármesteri vétó alkalmat ad, hogy ma újratárgyaljuk a megállapodást. Polgármesteri lavírozás a lelkiismeret és a politikai túlélés mezsgyéjén.
A kép tényleg fantáziarajz - a pláza az egyetlen, mely a Bosnyák téri "városközpont" épületsorból megvalósul. Jobbról balra haladva: a piacot senki nem fogja átépíteni, a tulajdonos főváros nem rendelkezik ilyen tervvel, az önkormányzat épületére semmiféle terv és forrás sincs, sem semmiféle megállapodás a beruházóval, az előtte álló park megépítését sem vállalja a beruházó, ezzel szemben a erre a telekre újabb épületeket szán, leginkább lakásokat. Az MTK már nem tervezi, hogy sportcsarnokot épít a Lantos területére. Ja és a főváros kihátrált a "gyors" villamos tervből is. Blöff, blöff, blöff.
A hivatal Jogi és Törvényességi Osztálya az alpolgármesteri előterjesztés mellé törvényességi észrevételt tett, világosan kimondva, hogy az elfogadni kívánt megállapodás számos pontja ellentétes az Államháztartási Törvénnyel valamint az önkormányzat hatályos vagyonrendeletével.
JOGI VÉLEMÉNY
Az előterjesztés mellékletét képező közérdekű fejlesztési és együttműködési megállapodás tervezetéhez az alábbi jogi észrevételt teszem:
1.) A tervezet 1.1. pontja és II. cikk 2.1. (a) pontjában hivatkozott kompenzációs megállapodás 1.8. pontjában hivatkozott „Vitatott Kötbér Követelés” az adásvételi szerződés 2. módosítás 3.4. pontján is alapul, amely pontban kifejezetten rögzítették szerződő felek, hogy azon jogokat, igényeket nem érinti a 2. módosítás, amelyről azon szerződésben kifejezetten nem mondtak le. Az Önkormányzat erre a pontra alapítja 500 000 EUR mértékű kötbér igényét. Ezen követelés összegének – ellentételezés nélküli - csökkentése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdéssel ellentétes.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdés alapján a helyi önkormányzat követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. A hatályos vagyonrendelet nem teszi lehetővé, hogy követeléséről az Önkormányzat 100 %-ban lemondjon, pénzkövetelés késedelmi kamatának részleges elengedését teszi lehetővé.
2.) A tervezet 2.1. (b) pontja arról szabályoz, hogy az Önkormányzat esedékessé vált, vagy még nem esedékes vélt vagy valós követeléséről lemond.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdés alapján a helyi önkormányzat követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. A hatályos vagyonrendelet nem teszi lehetővé, hogy követeléséről az Önkormányzat 100 %-ban lemondjon, pénzkövetelés késedelmi kamatának részleges elengedését teszi lehetővé.
3.) A tervezet 4.1. pontjában szabályozza a késedelmi kötbér mértékét. A jelenleg hatályos szerződések szerint ennek mértéke 5000 EUR/nap, legfeljebb 500 000 EUR. A tervezetben szereplő napi mérték, valamint a felső határ ennél alacsonyabb.
A tervezetben szereplő, a késedelmi kötbér maximumára meghatározott másik lehetőség a felek közötti jogvita lehetőségét hordozza magában, mivel mindkét fél számára elfogadhatóan és pontosan nehezen lehet számszerűsíteni a MUNDO Közérdekű Beruházásaiból fennmaradó munkák értékét.
4.) A tervezet 5.2. pont egyebek mellett földhasználati jog alapításáról rendelkezik.
A Ptk. 5:145. § (1) bekezdése értelmében „ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig (tehát nem „határozatlan ideig”) (…) földhasználati jog illeti meg”. A tervezetben nincs olyan rendelkezés, amely szerint a MUNDO SCD a „Szomszédos Önkormányzati Telkeken” épületet emelne, ezért a földhasználati jogra való utalás nem feltétlenül állja meg a helyét. Abban az esetben, ha mégis helye van e jognak, úgy a következőkre kell figyelemmel lenni:Az Nvt.13. § (13) bekezdése alapján " A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni."
5.) A 6.2. pont rendelkezése aggályos, limitálja a MUNDO SCD kártérítési felelősségének összegét, az időszakot, így csak ezen időszaka alatt felmerült kárt lehetne érvényesíteni. Elállás esetére meghiúsulási kötbér szankciót javaslok bevezetni, valamint a kötbéren felüli teljes kár megtérítését, az új Ptk. szerinti szigorúbb kimentési formulával. A felelős vagyongazdálkodás biztosítása érdekében a tartalmát módosítani szükséges.
6.) A 6.3. pont rendelkezik elővásárlási jog jövőbeni alapításáról. Az elővásárlási jog alapításról ebben a megállapodásban szükséges lenne rendelkezni az Önkormányzat érdekeinek védelme biztosítására.
Mindez nem hatotta meg az MSZP frakció hét képviselőjét, a Fidesz három képviselőjét (Bihary Zoltán, Erdős Dóra, Tildy Balázs) illetve a Jobbik képviselőjét, és a név szerinti szavazáson minimális többséggel de áterőltették a Megállapodást. Ezzel elkövették a Hűtlen kezelés bűncselekményének kísérletét.
A vitában az MSZP alpolgármestere úgy érvelt, mintha a BAYER CFE képviselője lenne, a három Fideszes sem a Jobbikos Czeglédi János nem indokolta szavazatát. Az ő pálfordulása különösen érdekes, hisz a két héttel ezelőtti testületi ülésen még nem támogatta szó szerint ugyanennek a megállapodásnak a megkötését. Vajon ki és mivel győzhette meg?
A polgármester, ahogy ígérte vétóval élt. Végre egy bátor lépés, amely a kommunikációjában igen óvatosra sikeredett.
A vétó korrektül taglalja, hogy miért volt káros az ideje korán kötött megállapodás. A majd három oldalas szövegből azonban egy dolog hiányzik, az hogy megállapodást a saját koalíciós partnere, politikai szövetségesei erőltették át.
Számomra az sem túl korrekt politikailag, hogy a képviselő-testületet általában nevezi meg felelősként, nem téve különbséget a megállapodást elfogadó és ellenző képviselők között.
A polgármester két oldalon át sikerrel hallgatta el, hogy e cselekményt nem akárki követte el, hanem épp politikai szövetségese, az őt már nem egyszer hátba szúró zuglói MSZP. Ő ellenük kellett bevetni immár másodszor (a Városliget beépítését támogató, a Zrt-vel együttműködés aláírását a Fidesszel együtt áterőltető ügy volt a másik) , és az önkormányzatiságban igen ritka polgármesteri a vétót.
Az általában lelkesen kommunikáló polgármester nem adott ki sajtóközleményt, nem írt a vétóról a Facebook oldalán, sőt a vétót követő médiaszerepléseiben is elhallgatta a kínos ügyet. Megjegyzendő, e két vétó mellett még több száz milliós és vállalhatatlan személyi döntésben maradt el a polgármesteri vétó, amelyek jelentős gazdasági kárt okoztak a kerületnek. Folyik a lavírozás a lelkiismeret és a politikai túlélés keskeny mezsgyéjén.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a mai ülésen ki hogy szavaz, visszakozik e bárki az előző döntéséből.