Megjelent a friss Zuglói Lapok.
A címlapon egyből ott látható a Fidesz-KDNP jelöltjének a fotója és bemutatása. A cikk a 7. oldalon folytatódik, közel fél oldalon mutatja be az ifjú Tildyt, és annak programját. Figyelem, az anyag nem fizetett hirdetés, az újság egyik újságírója jegyzi.
A többi jelöltről a közpénzen fentartott, 70.000 példányban minden zuglói postaládába eljutó, az elfogulatlan tájékoztatásra szolgáló újságban nem esik szó.
Papcsák Ferenc polgármester és Rozgonyi alpolgármester úr közös fotón szerepel a jelölttel - mint a hivatal vezetőinek függetlennek kéne maradniuk.
Nem tudom a Zuglói Lapok olvasói közül hánynak tűnik majd fel, hogy csak egy jelölt van? A többi jelölt - ha van - az eddigi gyakorlattal szemben nincs bemutatva, programjukról nincs szó, és arról sem, hogy a többi 5-6 jelölt bemutatkozójára majd a következő lapszámban kerül esetleg sor. Az eddigi gyakorlatban a jelöltek egyforma felületetn egyforma fotóval 1000-1000 karakterben mutatkozhattak be.
A többi jelölt esélyei jelentősen csökkentek, - és ez mint az alább látható törvénytelen.
A Zuglói Lapok új, névtelenségbe burkolózó szerkesztőbizottsága szerint tehát egy jelölt van, abból kell választani. Láttunk már ilyet. A Hazafias Népfront jelöltjei egyedüli indulóként általában 99%-ban lettek megválasztva.
A legijesztőbb, hogy tegnap megkérdeztem Tildy Balázs jelöltet, és Borbély Ádám fideszes képviselőt, ők rendben találják-e ami történt. Szerintük minden rendben van. Elég ijesztő perspektívák a 2014-es választásokat illetően.
Alant látható mely törvény elve és paragrafusa lett megszegve.
1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről
1999. évi LXIX. törvény
a szabálysértésekről
Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése
152/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
1997. évi C. törvény a választási eljárásról
1997. évi C. törvény
a választási eljárásról
A törvény alkalmazási köre
2. § E törvényt kell alkalmazni:
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) az Európai Parlament tagjainak választására,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,
d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,
e) az országos népszavazásra,
f) a helyi népszavazásra,
g) az országos népi kezdeményezésre,
h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-i) pontban foglaltak együtt: választás].
A választási eljárás alapelvei
3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,
b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,
f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.