A zuglói képviselő-testület tanácsnokainak minden évben beszámolót kell írniuk előző évi munkájukról, melyről a testület szavaz.
Zugló önkormányzata jelenleg kilenc tanácsnokkal dolgozik: Bihary Zoltán vállalkozásfejlesztési, Bitskey Bence kulturális, Erdős Dóra ifjúsági, Felkai Tamás testvérvárosi és EU-s, Hevér György idősügyi, Gyügyei Attila családügyi és egyházügyi, Kovács Balázs városképvédelmi, Sokacz Anikó pedig Civil és nemzetiségi ügyben tanácsnok, én pedig környezetvédelmi tanácsnokként tevékenykedem. Íme az én 2018-as beszámolóm, keressék a többiekét is.
Idei beszámolóm meglehetősen kritikusra sikeredett. És még valamire hadd hívjam fel a figyelmüket, a tanácsnokoknak semmiféle döntési, feladatkiadási, számonkérési jogkörük nincs.
KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCSNOKI BESZÁMOLÓ 2018
Az évben jelentős vihart kavart a Pillangó park átépítése, mely Zugló önkormányzatának ciklusbéli legnagyobb zöldterületi beruházása. Mint érintett és a lakosság által megkeresett tanácsnok igyekeztem folyamatosan közvetíteni a környékbeli lakosság és az önkormányzat vezetése között. Több fórumot rendeztem, több tárgyalást tartottunk, végül a parkot lényegében nem tervezték át, és csak minimálisan engedtek a lakosok kéréseinek.
Egy Pillangó parki felháborodott lakó által küldött kép a "nem kivágott", de kipusztulásig körbevágott gyökerű fákról
A magam részéről ez a projektet súlyosan irány és aránytévesztőnek, ebben a formában elhibázottnak és felesleges pénzkidobásnak, sőt korrupciós költésnek tartom.
A park beruházás során jelenleg is több súlyos kivitelezési probléma észlelhető, a fákat nem kordonozták körbe a munkaterületen, mely önkormányzati és kormányrendeletet is sért, a munkálatok során több tucatnyi fa gyökerét durván körbevágták, számos fának a törzsét a kordonozás elmaradása okán megsértették. A munkák szakszerűtlenségét fémjelzi, hogy több fa kidőlt a kivitelezés során.
A kerület zöldterületeinek ügyében az elmúlt évben számos lakossági panasz érkezett, a növényzet állapotát, gondozását illetően. Többször kértem, hogy az önkormányzat locsolja a kerület zöldterületeit, ez nem történt meg.
A köz- és zöldterületre elhelyezett hulladék ügyében is többször kezdeményeztem intézkedést és kértem elszállítást. Eklatáns példája volt ennek a két Korong utca zöldsávjában "elhagyott" két zsák, melynek tartalmából beazonosítható volt a szomszéd házban lakó extuladonos. A rendészet és én is bejelentést tettünk a ZVK Zrt-nek, egy hónap után az addigra több zsákkal meghízó kupacot egy lakos dobta ki a saját kukájába.
A zöldterületek gondozatlansága, az illegális szemétlerakás különösen súlyos probléma a nem kerület által tulajdonolt részeken, a MÁV területein és a magántelkeken halmokban áll a szemét, derék magasságig nő a gyomnövény, a parlagfű. Mint a készülő környezetvédelmi programból kiderül, Zugló nem végeztetett kényszerkaszáltatást az elmúlt négy évben.
Idén kétszer is a Képviselő-testület elé terjesztettem a 2017-ben sikeres Óvodai iskolai faültetés, környezettudatos nevelés program folytatását. Akkor száznál több fát ültettek el program keretében. Az előterjesztést egy alkalommal levették a napirendről, egyszer pedig leszavazták a képviselők. Számomra érthetetlen, hogy egy zöld vezetésű kerületben az óvodások faültetését megakadályozzák, miközben polgármester és az alpolgármester saját kezűleg ültet „klimaerdőt”. Remélem 2019. tavaszán sor kerül a program folytatására.
Hadd jegyezzem meg, a négy fás „klimaerdő” ültetésére mint környezetvédelmi tanácsnok nem kaptam meghívást, mint ahogy a Környezetvédelmi bizottság tagjai sem, (a Zuglói Lapokból értesültünk róla) pedig örömmel részt vettünk volna rajta.
Zugló 2015 eleje óta tagja a Klimabarát Települések Szövetségének, én, bár többször kértem, hogy küldjék tovább számomra a szövetség híreit, anyagait, rendezvényeire szóló meghívókat, tavaly sem kaptam semmiféle információt, igy nincs tudomásom róla, hogy milyen előnnyel jár számunkra az évi 400 ezer forintos tagdíj.
Nyár folyamán a kerület Főkertészi munkaköre megüresedett - talán megszűnt? - de ennek okáról nincs információ. Jelenleg ki felel a kerület növényzetéért?
Az év során részt vettem több kerületi bejáráson, melyeken pl. az Ungvár utcai lakótelepek, Sárrét park, Csáktornya park, és a Füredi parki, a Gvadányi út, Ond vezér út, Rákosfalva park, Zsivora parkrészek rekonstrukciójáról tárgyaltunk. Félő, hogy e területeken a tervezett új parkolók létesítése a zöldterületek rovására fog történni.
Zugló élhetőségét, lakosainak komfortérzetét segítik a kerületi BKV megállók utasvárói, melyek több mint 55 zuglói BKV megállóban hiányoznak. Esőben, szélben álldogálnak 15 perceket az emberek egy XXI. századi európai nagyvárosban. Miért választanák így közösségi közlekedést? Az ügyben előterjesztéssel éltem, végül, négy évvel a szerződés megszűnése után az önkormányzat újrakötötte a JC Decaux céggel a szerződést, de - javaslatomat figyelmen kívül hagyva - úgy kötötték újra a szerződést, hogy a cégnek csupán 5 új helyszínre kell utasvárót telepítenie.
Zugló környezetterhelésének jelentős része a kerület fölött áthaladó repülőgépek egészségkárosító hatása, zaj és füstszennyezése. Az egye növekvő légiforgalom a novemberi Pillangó parkban tartott lakossági fórumunknak is témája volt. A novemberi testületi ülésen módosítóként próbáltam elfogadtatni, hogy a kerület kezdeményezze a reptér forgalmának megtiltását 24h és 05h között. Ezt a javaslatot a Képviselő-testület NEM támogatta. Örülök, hogy mára - a média megszólalásokban legalábbis - a többség is magáévá tette az elképzelést.
Pozitív hír, hogy négy év helyszínkeresés után a választás évére elkészülhet a kerület második közösségi kertje is. Csak remélni tudom, hogy a közösségi park helyszínválasztása végül sikeres lesz.
Zugló zöld karakterének megőrzése, a hosszútávú fenntartható fejlődés, a lakhatóság megőrzése és az önkormányzat rövid távú anyagi érdekei, nem is szólva a vállakozói magánérdekekről sokszor ellentmondanak egymásnak. Környezetvédelemért felelős tanácsnokként az a dolgom, hogy a zöld területek megmaradását, általában Zugló zöldövezeti jellegének megmaradását, a hosszú távú fejlődést és nem a rövid távú financiális, gazdasági érdeket tartsam szem előtt. Ezért alapvetően ellenzem a túlzott beépítéseket, a ZKSZT több rendeltetési egységet (akár 30%-al több lakást) engedélyező tervezett módosítását, nagyobb méretű lakó és kereskedelmi célú beépítések irányába elmozduló szemléletet, mely egyszer már zsákutcába vitte a kerületet.
A kerületben jelenleg több ezer lakás épül, legtöbbjük a környezetébe nem illő sok száz lakásos lakóparkokban, (a Levendula lakópark 440, a Paskál 770 lakása, a Cordia, a HerminaBau 200-200 lakásos kolóniái) melyek nem illenek a kertvárosi Zuglóba, erősen megterhelik majd környezetüket, a nem az ekkora forgalomra tervezett út és nem ennyi lakosra tervezett intézményhálózatot.
Alapvetően elhibázott, koncepcionális kérdés, hogy jelenleg a Környezetvédelmi Bizottság nem tárgyalja az önkormányzati telkek eladásáról, beépítéséről döntő előterjesztéseket, holott nyilvánvaló, hogy egy száz fölötti lakásszámú építkezés önmagában jelentős környezeti terheléssel jár, míg hosszú távon az oda költöző sok ezer új lakó több száz gépjárműve jelentős folyamatos környezeti terhet fognak jelenteni a közvetlen és tágabb lakókörnyezetre. E téren SZMSZ, de leginkább szemlélet módosítás szükséges.
Kérem beszámolóm elfogadását,
- január. 14.
Tisztelettel,
Várnai László Környezetvédelmi tanácsnok
