Mai nap a ZUG-ról, a kerületben készülő közösségi kertről, erről a lelkes csapatról akartam írni. Erre tessék, Ferdinandy alpolgármester lófejet talál az ágyában. De azért dafke írok a közösségi kertről és a végén az alpolgármester elleni kicsinyes bosszúról, hatásköreinek elvonásáról, az önkormányzatban folyó legfrissebb vendettáról.
A közösségi kert olyan dolog, ami igazán illik és megvalósítható Zugló panelos részében. Van sok (betonban élő) ember és van sok üres, gazdátlan zöldterület. A kerület ennek ellenére az elmúlt két évben a szakemberekre nem hallgatva (mint azt blogomban írtam) egy rossz megoldást erőltetett, egy iskola zárt udvarára tervezett tucatnyi millióba kerülő díszkertet, benne ráadásul mérgező dísznövényekkel. E közben más kerületekben már sikeresen működnek közösségi kertek, Lecsós kert, a Corvinnál lévő, és az Első Kispesti Közösségi kert és több más kerületben is előkészítés alatt állnak projektek. De hát, mint a kopizott költségvetési koncepciónkból is tudjuk, Zugló az éllovas. Legalábbis eltűnő milliókban.
A most feltűnő, a facebookon önszerveződő csapat, lelkes értelmiségiek, hozzáértők, biológusok, tájépítészek, kertészkedni, közösségbe vágyó családok - az önkormányzattal ellentétben - elsőként is áttanulmányozták az eddig a fővárosban létrejött sikeres közösségi kerteket és ez alapján egyből jobb megoldást találtak a felkínált több területi opcióból: a Zsálya és Tihany utca sarkán lévő nagy közterületet választották.
A pénteki cserepesházi találkozóra 40-50 érdeklődő jött el, harmincasok, családosok, olyan korosztály is, akik általában kerületi közösségi rendezvényekre, pl. lakossági fórumokon nem vesznek részt.. Külön említendő, hogy a találkozóra összeraktak a teremben egy kis játszósarkot, így a gyerekek sem unatkoztak. (megjegyzem az LMP kongresszusain - a pártok közül egyedül - mindig van játszószoba) Eljöttek a nyugdíjas kertbarátok is, mosolygós, vitalitással teli idősek, öröm volt látni őket.
Eljött Rozgonyi alpolgármester aki hosszasan beszélt az önkori szerepéről és hogy ők mennyire támogatják a civil kezdeményezéseket. Hát izé, a kerületi költségvetés nem ezt mutatja. (146 millió médiára kontra 10 millió a civilekre) Mindenesetre a labda most az önkormányzat térfelén pattog, fog-e a szavakon túl érdemben és milyen nagyságrendben segíteni.
A kiépítés tulajdonképp pillanatok alatt és minimális költségből megoldható: Lehetne használni a Bosnyák tér felújításakor felszabadult önkormányzati tulajdonú kerítés elemeket, venni a szerszámoknak egy OBI-s kisházat. A terület locsolásához feltehetőleg volt a helyszínen vízcső csonk is, de ha nincs ez is könnyen megoldható. Én a kertnek a tervezett 1000 négyzetméternél többet kerítenék el, legyen hely továbblépni, és közösségi térnek is.
Március 23-ára terveznek egy PIKNIK-et a leendő közösségi kert helyén, én ott leszek.
Na és akkor most a belső leszámolósdiról. A BVSC előterjesztés meg nem szavazása után várható volt, hogy a retorzió nem marad el. Hisz eddig minden ellenszegülés után, legyen az bármilyen kicsi vagy akár előre jelzett is mindig büntit kapott a renitens.
- Don tégy igazságot, István elárulta a családot.
- Nem tisztel engem, vonjátok meg az összes hatáskörét, vezényeljétek el a titkárnőjét.
A polgármester nem figyel az ellenérvekre, gondolkodás nélkül söpri le őket, és még csak nem is taktikus. Csak az őt gondolkodás nélkül követő hűbéresekben, megvásároltakban és ellenség kategóriákban gondolkodik. Így két évvel a választás után már nem csak a hibákra rámutató ellenzék, a Kedves Vezető tevékenységét nem mindig értékelő lakosság, (nem beszélve a kommentelőkről) került a vádaskodó kategóriába, de a polgármesterrel nagy ritkán egyet nem tértő kormánypárti képviselők is. A bosszú mindenkit utolért, én mindkét bizottsági helyemet elvesztettem mert kritikát mertem megfogalmazni, a rossz döntésekre előre figyelmeztető Kovács Balázs alpolgármester széke bánta, de hasonló sorsra jutott a kötvény kibocsátás ellen igen tapintatosan tiltakozó Harrach Péter is, aki a frakció vezetőséget veszítette el, nem mellesleg vele együtt mondott le a két helyettese is. A kerületi köztisztviselői, osztályvezetői, vezetői kar mind ráment a tisztogatásra, jegyzőtől a titkárnőkig bezárólag. A hozzáértés nem kritérium, csak a lojalitás, - a hosszú láb csak időszakos védettséget jelent.
Mára elvesztették a polgármesteri bizalmat az önállóan gondolkodó kormánypárti képviselők is. Pedig tényleg, amennyire lehet, - szerintem messze túl a tükörbe nézés határán is - igyekeztek lojálisak lenni, belül lejátszani a vitákat, és számos alkalommal megszavaztak annyi ostobaságot, hogy ihaj, szakrendelő bezárástól és adókivetéstől visszavonásig, erdélyi házon át mindent. Lojálisan és némán ültek, nyomták az igent, engedtek a polgármesteri erőszakosságnak.
Szóval mostanra a három alpolgármesterből egy maradt. Hullanak, mint a tíz kicsi indián. Miközben a polgármester alig jár be, számos munkaköre, titulusa mellett Zuglóval ideje harmadában, negyedében ha foglalkozik, eközben először a városfejlesztéssel, költségvetéssel foglalkozó alpolgármester jogköreit vonta magához. Az eredmény borítékolható volt, azóta e téren lényegében nincsenek döntések, (csak üres sikerkommunikáció) a költségvetéseket meg negyedévente, utólag újraszabják.
Most Ferdinandy István pozíciójának kiüresítésével isten tudja ki fogja az amúgy is, de most az iskola államosításokkal együtt járó átszervezések, az óvoda építések és az unortodox gazdaság-politika miatt egyre súlyosabb szociális problémák miatt rengeteg munkával járó oktatási és szociális területet vinni? Papcsák? No hiszen. Rozgonyi rendvédelmi kulturális általános helyettes? Egyedül mindent, hisz a polgármester érdemben nem dolgozik, max. avatni megy, már ha valaki megmutatja neki hol van az avatni való. És vajon hagyják-e a zuglói fideszesek, hogy az egyetlen pozícióban maradt és valóban hiteles, rengeteg munkát végző emberüket is kicsinálják?