"Megdöbbentő állapotban vannak a kerületi intézmények" címmel egész oldalon számol be a Zuglói Lapok a kerületi iskolák, óvodák, bölcsődék siralmas műszaki állapotáról.

E mellett, a ciklus egy évének apropójából  két egész oldalnyi (ÖN)értékelést is olvashatunk, sajnos a sajtóetikában követendő objektív tájékoztatás elvének azonban ellentmond, hogy az önértékeléssel párhuzamosan kérés ellenére sem sikerült helyet adni az ellenzékiek évértékelésének.

Mindenesetre én örülök az intézményi helyzet lakosság  elé tárásának. A zuglóiak persze nem értik, hirtelen mi történt, hisz a választások környékén még arról szóltak a hírek, arról számoltak be az akkori kerületvezetők, hogy minden intézményben volt felújítás. Nem mondtak volna igazat? Netán egyetlen év alatt lerobbant a kerület? Természetesen nem.

 A problémákról hallgatás régi gyakorlatát az aktuális vezetők azonban sajnos nem önszántukból adták fel, az országos médiába kerülő István gimnázium, a csoportszobákat bezárni kénytelen Meseház bölcsi, a Teleki gimi és a kéttannyelvű omladozó homlokzata nemigen  titkolható a lakosság elől.

A kerületvezetők megvilágosodása azonban kissé álságos, hiszen az intézmények műszaki állapotára az új polgármester és a többségében új képviselő-testület figyelmét  elsőként egy február eleji közérdekű kérdéssorral próbáltam felhívni, kérve hogy kerüljön a téma a testület napirendjére. Nem vették napirendre. A bajokat természetesen számtalan intézményvezető is jelezte, folyamatosan hívták a kerületben még el-eltévedő új vezetést intézményi bejárásokra.

Most utólag különösen érdemes végigolvasni ITT.  Végül júniusban szavazták meg az előterjesztésemben szereplő cselekvési tervet - ami késik nem múlik alapon.

Az intézmények lepusztulása hosszú folyamat - s bár rég óta tart - idén jelentősen felgyorsult, hisz a kerület történetében még sosem költöttek ennyire döbbenetesen, ennyire  felelőtlenül keveset a zuglói intézményekre. (Mint ahogy még olyan sem esett meg, hogy önkormányzati lakás és épület felújításra  0 forintot terveztek be a költségvetésbe) 

Hogy egyetlen év kihagyása mennyire behozhatatlan hátrányt okoz, mekkora felelőtlenség, arra egy egyszerű kalkuláció is rámutat. Ha 79 épületünk van, (+ a hivatal, a körzeti- és a kettő szakrendelő, + egyéb épületek) akkor minden évben minimum 3-4 épületet a tetőtől a kazánig teljesen fel kéne újítanunk ahhoz, hogy 20-25 év múlva újra sor kerülhessen rá. Egy év kihagyás tehát pótolhatatlan elmaradást okoz, a felújítások elhagyása ráadásul sok további kárt, hatványozottan növekvő halmozódó költséget generál.

Nincs pénz, szól a védekezés. Csakhogy van, azaz volt, de másra költötték.

Íme, egy rövid mondat a február elejei levelemből:

Meg kell mondjam, tartok tőle, hogy a 2015-ös költségvetésben a  népszerű kiadások, a  kommunális adó visszaadás, (450 millió forint) a szociális támogatások minimális létminimummal kiegészítése (becsült 590 milliö forint )  elviszi a forrásokat a szükségszerű ,de a lakosok által nem mindig észlelhető, de szükséges intézményi felújítások, karbantartások elől, és  a 2010-2014-hez hasonló "hadigazdálkodási" éve lesz a kerületi intézményeknek.

A figyelmeztetés ellenére pont ez történt.

A 2015-ös költségvetésből - ez jól nyomon követhető a Közbeszerzési Terv összetöpörítésében - a a kalkulációkat negligálva - hiszen a Városgazdálkodási Zrt először 1,7 milliárdot, majd 900 milliót kért, és kapott végül semmire sem elég 160 milliót -TUDATOSAN húzták ki a felújításokat, karbantartásokat. 

Még érthetetlenebb az István Gimnázium tetőfelújításának elszabotálása, mely ráadásul egyetlenként nevesítve, 85 millióval  bekerült a 2015-ös költségvetésbe, de fura módon mégsem kezdtek hozzá. Az RTL-nek ugyanis azzal mentegetőzik a polgármester, hogy az az állam dolga lenne... de akkor miért lett a 2015-ös költségvetésbe betervezve?

Az intézmények lepusztulása annak a régóta tartó populista, szavazatvásárló, a lakosságot ajándékokkal megvásárolható, kisgyereknek néző politikának az eredménye, mely Erzsébet utalványok osztogatással kezdődött. Emlékezetes, hogy 2014 karácsonyán és húsvétkor Papcsákék 150 milliót osztogattak szét, míg idén tavasszal  az Összefogás újabb kb. 25 milliót osztott szét. A kerületnek súlyosan ártó populizmus 2014 őszi kampányban a kommunális adó visszaadásának mindkét oldali ígéretében csúcsosodott ki. A kommunális adó visszafizetése kb. 450-550 millió forint végösszegű kiadást jelent a 2015-2016-os költségvetésben.  (Karácsony tehát egy olyan ígérettel nyert, mely súlyosan árt a kerületnek) A választási évben kiírt társasházi pénzosztás tavaly 300 és idén újabb 300 millió forintot vitt el, azaz vont el az intézményektől.Pedig az önkormányzati törvény - és a józan ész - kimondja: elsőként a kötelező feladatokra, pl. a saját épületeinkre kell költeni, nem költségvetésen kívülre adni a pénzt.

A Teleki Gimnázium homlokzata egy 2011-es blogposztomból. Azóta csupán annyi történt, hogy a kapu köré védőborítást ácsoltak, nehogy agyon csapjon egy diákot egy leeső homlokzatdarab

Amikor még február elején, a 2015-ös költségvetés tárgyalása előtt kértem egy napirendben egy műszaki állapotokról szóló beszámolót, azt is kértem, hogy ennek figyelembe vételével tervezzük a 2015-ös költségvetést. Bár a Városgazdálkodási Zrt. időre elkészítette az anyagot, azt nem vették napirendre, nem engedték a testület elé. Nyilván kínos lett volna egy a katasztrofális állapotokat felsoroló prezentáció után az intézmények számára ennyire hátrányos költségvetést elfogadni.

Két slide a megkésett prezentációból - ez után rácsodálkozni, hogy pusztulnak az épületek meglehetősen arcpirító.

A költségvetést minden önkormányzati bizottság elutasította, de ennek ellenére a Képviselő-testület az én egyedüli tartózkodásom mellett megszavazta azt. A költségvetési vitában szintén elmondtam, hogy az intézményekre sokkal többet kell költeni.

Az intézmények műszaki állapota kimeríti a hanyag kezelést, sőt ma már nem egyszer a hűtlen kezelés büntetőjogi kategóriáját is eléri, hiszen eddig csak a véletlenen múlt, hogy nem történt sérülést okozó baleset a leszakadó plafonok, az esővízzel átitatott villamos vezetékek, vagy a lehulló méretes födém és vakolat darabok miatt. A szétázó épületekben folyamatosan keletkeznek a járulékos károk,  jellemzően a Meseház bölcsőde beázásai utáni 30 milliós kárt a tető állapotának elhanyagoltságára hivatkozva nem fizette ki a biztosító. A rengeteg kellemetlenség, küszködés ami az összezsúfolt bölcsődések, a kiürített csoportszobák, a penészes, hideg, használhatatlan tantermek miatt éri a gyerekeinket, diákokat, tanárokat nem számszerűsíthető.

 A Meseház bölcsi teteje - az elhanyagolt állapotra hivatkozva biztosító nem fizette ki a kárt.