"egy magára valamit adó kormány nem vagdalkozik, nem a bejelentőt fenyegeti, nem egy fenyegető üzenetet küld a tisztességes, lelkiismeretes köztisztviselőknek, hogy így jár mindenki, aki visszásságokra fényt kíván deríteni, hanem azonnal vizsgálatot indít!” - Schiffer András reggel az ATV Startban. És egy magára valamit is adó párt hasonlóan tesz.

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!

Várnai László felperes Szél Bernadett valamint Ertsey Katalin alperesek ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása, további jogsértéstől való eltiltás és kártérítés megfizetése iránt az alábbi

keresetet

terjesztem elő:

Kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy az alább kifejtésre kerülő indokok miatt, a Ptk. 75. § és 78.§ (1) bekezdés alapján, figyelemmel a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a) b) és e) pontjaira, állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették a személyhez fűződő jogaimat, továbbá szíveskedjék az alpereseket a további jogsértéstől eltiltani. A Ptk. 84. § (1) bek. e) pontja, illetve a 339. és 355. §-i alapján az alpereseket külön-külön 250.000,- Ft összegű, azaz kétszázötvenezer forint- összesen 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forint összegű kártérítés és annak a jogsértés megtörténtétől számított kamatai megfizetésére kötelezni szíveskedjék.

A keresetünket az alábbiakkal indokoljuk:

I. A tényállás rövid ismertetése

Jelen kereset tárgyát Szél Bernadett által 2013.11.06-án, az LMP Országos Választmányának döntését követően közölt sajtótájékoztatóján, valamint Ertsey Katalin országgyűlési képviselő 2013.11.08-i sajtótájékozatóján és azt követően elmondott engem sértő, valótlan tényállítások képezik.

Szél Bernadett állításai szerint az LMP értelmezése szerint „ha az ügyészség nem tekintette volna megalapozottnak a Várnai László elleni vádat, akkor azt ejtette volna, nem pedig elhalasztja a vádemelést”. Az alperes ezzel azt a tényt, hogy az ügyészség elhalasztotta a vádemelést, abban a hamis színben tünteti fel mintha egy elhalasztott vádemelés önmagában bizonyítaná a bűnösséget.

Szél Bernadett továbbá azt is állította, hogy „tanúk vannak arra, hogy az önkormányzati képviselő bántalmazta volt élettársát, gyermeke anyját” Annak eldöntéséről, hogy valóban történt-e bántalmazás, nem született jogerős bírói ítélet, így az ártatlanság vélelme engem is megillet, az egyébként valótlan tényállítások közlése ezért is sértő rám nézve. Valótlan tényállítás az is, hogy tanúk igazolnák, hogy mi történt köztem és volt élettársam között.

A valóságban köztem és élettársam között  utcai civakodás, hangoskodás a részemről nem történt, következésképpen velem szemben semmilyen bántalmazás miatt eljárást nem folytattak.  

Tekintettel arra, hogy sem az alperes, sem az LMP (vagy annak szervei) nem bírnak bírói jogosítványokkal, így rólam ilyen kijelentéseket nem, ráadásul kifejezett tényállításként, nem tehettek volna.

Ugyancsak sérelmes számomra, hogy az alperes az büntető/büntetőeljárás jogi „elemzése” során arról nem tesz említést, hogy a velem szemben folytatott eljárás tárgya garázdaság és nem bántalmazás, testi sértés, vagy családon belüli erőszak volt.   

Ertsey Katalin azt állította, hogy az ellenem garázdaság miatt indított eljárás miatt „az LMP közössége kivetette magából Várnai Lászlót”. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy Ertsey Katalin 2013 márciusa óta nem LMP tag, így nem nyilatkozhat az LMP, mint közösség nevében, hiszen ő ennek a közösségnek nem tagja. Nyilatkozata mégis azt a hamis látszatot kelti, mintha „nőverésem” miatt engem az LMP kizárt volna, sőt morálisan is elítélt volna. 

 A valóságban a párttagság megszűnésének adminisztrációs oka volt. Továbbá az is tény, hogy a párton belül nem folyt etikai eljárás az ügyben. Ertsey Katalin állítása megalapozottságának hiányát az is bizonyítja, hogy az LMP-n belül épp aláírásgyűjtés folyik „Tisztességes eljárást Várnai Lászlónak” címmel, melyet az aktív tagság jelentős része aláírt.

A felperesek által közölt állítások azért is különösen sértőek rám nézve, mivel  a közéletben bűnöző képet festettek rólam, holott ez minden alapot nélkülöz. Továbbá utalnék arra is, hogy az utóbbi időben több olyan, a médiában  súlyos családon belüli erőszakkal összekapcsolható ügy is elterjedt, amelyek politikusokkal, országgyűlési képviselőkkel voltak összekapcsolhatók. A mindennapi életemet is súlyosan megnehezítette, hogy ezekkel az ügyekkel az én esetem az alperesek összemosták, s folytonos magyarázkodásnak lettem kitéve ezáltal. Mint közszereplő, önkormányzati képviselő politikai hitelemet, egzisztenciámat komoly kár érte, valótlan állításukkal jövőbeli politikai pályámat is megnehezítették.

II. Jogi álláspont:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 76. §-a úgy rendelkezik, hogy a személyhez  fűződő jogok sérelmét jelenti különösen – többek között – a becsület és az emberi méltóság megsértése.

A Ptk. 78. §-a  szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.

Az alperes fent megjelölt valótlan állításaival, valamit híresztelésével és hamis látszat keltésével megsértette a személyhez fűződő jogaimat.

Mindezek alapján az alperes magatartása súlyosan sérti a  személyiségi jogaimat, a Ptk. 75.§ (1) bekezdése, valamint a 78.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt személyiségjogaimat és, ezáltal az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetének II. cikkét és a VI. cikk (1) bekezdését.

III.Jogkövetkezmények

A fentebb kifejtettek alapján úgy vélem, az alperesek megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, így mind objektív, mind szubjektív jogkövetkezmények alkalmazását kérjük a Tisztelt Törvényszéktől.

Kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy állapítsa meg, hogy az alperesek azzal hogy a fent megjelölt időpontokban engem sértő, valótlan tényállításokat közöltek, továbbá való tényeket hamis színben tüntettek fel, azzal, hogy azt a hamis látszatot keltették, hogy bántalmazás miatt folytattak velem szemben eljárást és emiatt engem az LMP –ből kizártak , megsértették a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogaimat.

Ezek alapján kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy

a)            a Ptk 75.§ (1) bekezdése, valamint a 78.§-a alapján, figyelemmel a Ptk 84.§ (1) bekezdésének a) pontjára a jogsértést megállapítani,

b)           a Ptk 75.§ (1) bekezdése, valamint a 78.§-a alapján, valamint  figyelemmel a Ptk 84.§ (1) bekezdésének b) pontjára a további jogsértéstől eltiltani,

c)           a Ptk 75.§ (1) bekezdése, valamint a 78.§-a alapján, figyelemmel a Ptk 84.§ (1) bekezdésének e) pontjára az alpereseket külön-külön 250.000,-Ft, azaz kétszázötvenezer- összesen 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezni

szíveskedjék.

A fent kifejtettek alapján álláspontom szerint egyértelmű, hogy alperes megsértette a személyiségi jogaimat, így az objektív jogkövetkezmények alkalmazhatósága úgy vélem, nem kérdéses, különösebb indoklásra nem szorul.

Kérem köztudomású tényként elfogadni, hogy az alperes által közölt valótlan tényállítások, a nyomtatott, és ez internetes sajtóban történő elterjedése, valamint az ezek miatt a közéletben rólam kialakult kép megnehezítette az életemet.

Politikusként dolgoztam az elmúlt években, kemény munkával felépített hitelességemet az alperesek „egyetlen tollvonással” rombolták le. A felróhatóság keretében kérném értékelni, hogy úgy nyilatkoztak súlyosan elítélően az ügyben, hogy arról engem meg sem kérdeztek.

A legnehezebb helyzetbe azzal hoztak, hogy kijelentéseikben lényegében összemosnak egy valóban súlyos bántalmazásról szóló üggyel ( Balogh József parlamenti képviselő ügye). Ebben az ügyben az eljárás alá vont által is elismerten nagyon súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott élettársának. Az alperesi nyilatkozatok és annak nyomán a sajtó és a közvélemény ezzel az incidenssel kapcsolt össze („nőverőként”) engem. 

Kiemelendő, hogy az alperesek parlamenti képviselők, így szavuk nagyobb nyomatékkal esik mind a sajtó, mind a közvélemény számára.     

Kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy az elszenvedett kárt köztudomású tényként is elfogadni szíveskedjék.

Álláspontom szerint az általam követelt nem vagyoni kártérítés összege a jelenlegi bírói gyakorlatnak megfelel, a kifejezetten durva jogsértés miatt eltúlzottnak egyáltalán nem mondható.

Mindezek alapján kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy kereseti kérelmemnek az alperes perköltségeinkben való marasztalása mellett helyt adni szíveskedjék.

A 1990. évi XCIII. törvény 62.§ (1) f) pontja alapján  illetékfeljegyzési jog illet meg.

A Tisztelt Fővárosi Törvényszék hatáskörét a Pp. 23. § (1) bekezdésének g) pontjára, illetékességét a Pp 29. § (1) bekezdésére alapítom.

Budapest, 2013. november 15.

Tisztelettel:

Várnai László