Fővárosi Törvényszék
1055 Budapest,
Markó u. 27.
Tisztelt Fővárosi Törvényszék!
Várnai László felperes, dr. Papcsák Ferenc alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása, további jogsértést megállapítása és kártérítés megfizetése iránt az alábbi
keresetet
terjeszti elő:
Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy az alább kifejtésre kerülő indokok alapján állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a Ptk. 75. §, 76.§, 78.§(1) személyhez fűződő jogaimat. Kötelezze a T. Bíróság az alperest a Ptk. 84. § (1) bek. e) pontja, illetve a 339. és 355. §-ai alapján 500.000,- Ft és annak 2013. május 17-tól számított törvényes kamatainak megfizetésére.
I. Történeti tényállás/alperes jogsértése és körülményei
2013. március 17-én értesültem róla, hogy az alperes a Magyar Távirati Iroda útján tájékoztatta a közvéleményt, hogy az autóját feltörték és abból ellopták a pénztárcáját és a „Fidesz-flottás” telefonját.
Ugyanezen közleményben, a fenti tényeket meghaladóan, az alábbi kijelentést tartotta még fontosnak közölni az alperes:
(Papcsák Ferenc)” bízik abban, hogy az eset nincs összefüggésben azzal, hogy egy zuglói LMP-s képviselő hosszú évek óta vizslatja parkolási szokásait, és rendszeresen fényképezi autóját.”
illetve, kiegészítette azzal, hogy „Gyanúsnak tartják ugyanis, hogy a polgármesternek csak személyi iratait és flottás telefonját vitték.”
Az alperes így, egyszerűen dekódolható módon azt állította, hogy
- A bűncselekménnyel összefüggésbe hozható egy zuglói LMP-s képviselő,
- aki vizsgálja a parkolási szokásait, azokat dokumentálja,
- a cselekménynek politikai motivációja lehet, mert csak bizonyos értéktárgyak tűntek el a bűncselekmény következtében.
Zugló egyetlen LMP-s képviselője vagyok, így személyem a közleményből felismerhető. Kétségtelen tény, hogy a blogomon korábban kritizáltam az alperes parkolási szokásait, így ezzel még inkább beazonosítható lettem.
Meg kell jegyeznem, hogy én valójában azt dokumentáltam, hogy az alperes az Önkormányzat belső udvarán lévő parkoló többszöri átfestését, illetve az azon hol jogellenesen, hol csak morálisan megkérdőjelezhető módon parkoló autókat rögzítettem. Meglátásom szerint az alperes meglehetősen despotikus parkolási szokásainak kritizálása nem jelenti azt, hogy bármilyen, az alperes ellen elkövetett köztörvényes bűncselekmény elkövetésével engem összefüggésbe lehet hozni, márpedig az alperes egyértelműen ezt tette..
A közlemény után gyakorlatilag minden sajtótermék azzal keresett, illetve olyan tartalmú cikket közölt, amely szerint az alperes az autójának feltörésével engem vádolt meg.
|
|
|
|
|||||
|
|||||||
Jogi Álláspont:
Álláspontom szerint az alperes megsértette a személyhez fűződő jogaimat, és értelmetlenül, durván a becsületembe gázolt.
Magyarország Alaptörvényének Q cikkének (2)-(3) pontja kimondja , hogy Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Az Alaptörvény I. cikkelyének (1)-(2) bekezdése elismeri AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
Az alaptörvény II. cikke pedig kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen.
Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikk L pontja értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A 2. pont szerint e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan - alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek- szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a (..)mások jóhírneve vagy jogai védelme(…) céljából. Az 1976. évi 8. sz. tvr-el kihirdetett Polgári és Politikai jogok Nemzetközi Egyezség Okmánya 19. cikk 2. pontja szerint mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra. A 3. pont értelmében az e cikk 2, pontjában meghatározott jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár. Ennél fogva az bizonyos korlátozásoknak vethető alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és amelyek mások jogainak vagy jóhírnevének tiszteletben tartása (a/ pont),(…) érdekében. szükségesek (b/ pont).
A Ptk. 75. §. (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ezen jogok a törvény védelme alatt állnak. A 76.§. értelmében a személyhez fűződő jog megsértését jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
A Ptk. 78. § (1)-(2) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
Álláspontom szerint nem is lehet kétséges, hogy az alperes azt a valótlan látszatott keltette, mintha nekem a vagyona ellen elkövetett bűncselekményhez közöm lenne.
1. Jogkövetkezmények
A fentebb kifejtettek alapján az alperes megsértette a személyhez fűződő jogaimat, így mind objektív, mind szubjektív jogkövetkezmények alkalmazását kérem a tisztelt Bíróságtól.
Kérem a tisztelt Fővárosi Törvényszéket, hogy állapítsa meg azt, hogy az alperes azzal, hogy azt állította, hogy reméli, hogy az eset nincs összefüggésben azzal, hogy egy zuglói LMP-s képviselő hosszú évek óta vizslatja parkolási szokásait, és rendszeresen fényképezi autóját, illetve gyanúsnak tartja, hogy csak személyi iratait és flottás telefonját vitték el, azt a hamis látszatott keltette, hogy én törtem fel a gépkocsiját, de legalábbis nekem közöm lenne az elkövetett lopáshoz. Ezért kérem a T. Törvényszéket, hogy
a) a Ptk 75.§ (1) bekezdése, 78.§-e, valamint a Ptk 85.§ (3) bekezdése alapján, figyelemmel a Ptk 84.§ (1) bekezdésének a) pontjára szíveskedjék a fentiek miatt jogsértést megállapítani, valamint
b) a Ptk 75.§ (1) bekezdése, 78.§-e, valamint a Ptk 84.§ (1) bekezdésének e) pontjára szíveskedjék az alperest 500.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés és annak 2013. május 17-tól számított törvényes kamatainak megfizetésére kötelezni
szíveskedjék.
A fent kifejtettek alapján álláspontom szerint egyértelmű, hogy alperes megsértette személyiségi jogaimat, így az objektív jogkövetkezmények alkalmazhatósága úgy vélem, nem kérdéses.
Az alperes engem egyértelműen „kabátlopási ügybe” kevert, amely miatt napokig magyarázkodnom kellet, sőt valószínűleg még hosszú ideig úgy fognak engem azonosítani, mint akinek egy vagyon elleni bűncselekmény elkövetéséhez valamilyen köze volt.
Azért is tartom ezt súlyosnak, mert politikusként a személyes hitelesség az egyik legfontosabb értékem, és az alperes éppen ezen hitelességemen ejtett csorbát azzal, hogy „cáfolhatatlan vádként” összefüggésébe hozott egy vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével.
A felróhatóság körében kérem értékelni, hogy az alperes, jogi végzettséggel, ügyvédi praxissal rendelkezik, így tisztában kellett lennie azzal, hogy személyiségi jogaimat sértette ezen kijelentésekkel.
A követelt nem vagyoni kártérítés összege a jelenlegi bírói gyakorlat minimumát jelöli meg, eltúlzottnak egyáltalán nem mondható, különös tekintettel arra is, hogy egy kiemelt közszereplő nagy nyilvánosság előtt fogalmazott ekképpen rólam. Kérem a T. Törvényszéket, hogy mindezekre tekintettel az elszenvedett kárt köztudomású tényként is elfogadni szíveskedjék.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Törvényszéket, hogy kereseti kérelmemnek, az alperes perköltségeinkben való marasztalása mellett, helyt adni szíveskedjék.
A 1990. évi XCIII. törvény 62.§ (1) f) pontja alapján felperest illetékfeljegyzési jog illeti meg.
A Tisztelt Fővárosi Törvényszék hatáskörét a Pp. 23. § (1) bekezdésének g) pontjára, illetékességét a Pp 30. § (1) és 40. § (3) bekezdéseire alapítom.
Budapest, 2013. május 31.
Tisztelettel:
Várnai László
