Nagy örömmel olvastam, hogy elkészült a Thököly úti kerékpárút eddig elfelejtett része a Hungária körúti kereszteződés. http://kerekagy.blog.hu/2011/08/18/valoban_biciklisbaratta_tettek_a_thokoly_hungaria_sarkot
Az amúgy is nehezen szaporodó kerékpárutak esetében az illetékesek általában a kereszteződéseket félnek megépíteni, pedig mint a Stefánia úti és a fővárosban egyre szaporodó fehér biciklik is mutatják, a kereszteződések az igazi, a halálos veszélyforrások a városban biciklizni próbálók számára.
A Thököly úti kerékpársáv eddig igen vicces volt: a kerékpárosoknak a kereszteződést elérve egyszerüen szublimálódni kellett, hiszen a sáv egyszer csak minden további tanács nélkül véget ért. A lelkes bringás pedig ott állt, és nem tudta mitévő legyen, tán menjen fel a járdára? (nem volt rámpa) Menjen tovább? Vállalja, a kereszteződésben való megmérettetést egyedül? Most, ha mást nem is, legalább erkölcsi segítséget kapott.
Mert a hír feletti örömöm hamar elmúlt, amikor kisétáltam megnézni, hogy sikerült a sávok kiosztása. De sávok nem voltak, frissen felfestett jelek - úgy hívják kerékpárnyom - sem sokat segítenek, inkább csak lelki támaszul, buzdításul szolgálnak,: igen MENJ TOVÁBB! neked jogod van az aszfalt egy darabjához.
De melyikhez, és hol kérdezhette a bringás, mert hát a sávokat persze nem festették fel, akkor ugyanis tisztázni kellett volna, mennyi sáv is van, és persze kiderült volna, hogy két sáv és a kerékpárút nem fért volna el... így most az autósok simán ráállnak a jelekre.
A buzdításra igencsak szükség van, hisz a füstölgő buszok, a töredezett aszfalt, a villamossínek, a felfestetlen autóssávok, közt nem könnyű a túlélés. A Thökölyről a Hungáriára kanyarodó sáv jobb széléről kéne egyenesen menniük, keresztezve a kanyarodó, a gyalogosokra figyelő autókat, - miközben a megállóból kisoroló, autós kilátást akadályozó buszok is a belső sávba törekszenek,és az autósok igen nagy sebességgel igyekeznek még átjutni a zöldön.
Ezután a felfestetlen autósávok mentén a töredezett beágyazású villamos síneket kell keresztezni, - könnyen egy autós elé lehet esni - majd a vasúti híd alatt a két sávból eggyé váló szűkületben a tolakodó, besorolni próbáló autók, buszok közt továbbjutni. Nem csoda, hogy megfigyelésem szerint a bringások többsége most is, - mint eddig - a járdát választja.
Megjegyzendő, bár a festékkel takarékoskodtak, azért egy teljesen felesleges kerékpáros lámpát azért felszereltek, - az anyagi keretet nyilván ki kellett tölteni. Megint úgy csináltunk, mintha valamit megoldottunk volna. A kerékagy cikkel ellentétben a hamis biztonság látszatát keltő felfestés miatt szerintem a kereszteződés a bringások számára veszélyesebb mint valaha.
Ideteszek pár képet egy berlini megoldásról, hasonló kétsávos, villamosos kereszteződés esetén. Még a kanyarodó bringásokra is gondolnak. A berlini megoldás mellett a nemrég elkészült Dunakeszi kerékpár sáv is remek, tehát itthon sem lehetetlen az ügy.