Immár a harmadik tárgyalási napjánál tart a zuglói kunyhók elbontása ügyében indított per. Mint a tárgyaláson kiderült, a kunyhók eldózerolása 9,6 millió forintba került - ennyi pénzből egy tucatnyi kerületi üres lakást is rendbe tehettünk volna nekik.
2013. május 30-án a Myrai Szent Miklós Egyház által működtetett hajléktalanellátó intézmény szakma vezetőjét, Szili Adriánt, a kerületi városüzemeltetési osztály volt vezetőjét, valamint Rozgonyi Zoltánt, a kerületi alpolgármestert hallgatta meg a bíróság a zuglói kunyhólakók kilakoltatásával kapcsolatos polgári perben. A peres eljárást A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) támogatásával azok a hajléktalan emberek kezdeményezték, akiket a két szervezet, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint is jogtalanul lakoltatott ki a zuglói önkormányzat 2011 októberében.
Az emlékezetet felfrissítendő itt látható az akkori Index és a Zöld Zugló Magazin által készített film.
Azóta az ombudsmani vélemény is megszületett. Íme:
A terület tulajdonosa, a MÁV Zrt. nem kért birtokvédelmet a területen jogalap nélkül, életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan emberekkel és az általuk emelt építményekkel kapcsolatban. A zuglói önkormányzatnak pedig – a néhány nappal korábban megkötött bérleti szerződésre hivatkozva – nem volt jogi lehetősége arra, hogy hatósági eszközök és apparátus igénybevételével önkényesen állítsa helyre az eredeti állapotot az általa bérelt területen. A biztos rámutatott, hogy mindez független attól, hogy egyébként a területen a hajléktalanok jogszerűtlenül tartózkodtak, az ott uralkodó állapotok pedig indokolttá tettek volna a hatósági beavatkozást.
Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy még az egyébként törvényesen lefolytatott hatósági eljárások során is fokozott figyelemmel kell eljárni annak érdekében, hogy a hajléktalan emberek az őket megillető jogokat ténylegesen gyakorolni is tudják. A biztos szerint ezek az egyébként is kilátástalan helyzetben lévő emberek teljes mértékben kiszolgáltatottak a jogi magyarázat nélküli, igazolást és eljárási garanciát nélkülöző, azonnali hatállyal végrehajtott önkormányzati intézkedésekkel szemben.
Az ombudsman jelentése kitér arra, hogy a korábbi teleplakók kisebb csoportját be tudta fogadni a kerületben üzemeltetett éjjeli menedékhely és nappali melegedő. A hajléktalan-ellátó intézmények azonban a hideg időjárás beköszöntével éjszakára már szinte teljesen megteltek, és nem állt rendelkezésre további férőhely. Szabó Máté utalt arra, hogy a zuglói önkormányzat mulasztott, amikor – figyelemmel az időjárási körülményekre – nem tett külön intézkedéseket az ott élők számára megfelelő, valóban hozzáférhető szállás biztosítására.
A biztos felkérte a fővárosi kormányhivatal vezetőjét, hogy a hajléktalantelep jogellenes felszámolásáról folytasson le vizsgálatot és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az ombudsman kezdeményezte továbbá a polgármesterénél, hogy az önkormányzat a tényleges igényeket és lehetőségeket felmérve, a civil szervezetekkel együttműködve, haladéktalanul keressen személyre szabott megoldásokat az érintett hajléktalan emberek számára.
A tárgyaláson választ kaptunk néhány, a filmben feszegetett kérdésre. A kunyhók eldózerolása 9,6 millió forintjába került az önkormányzatnak. (plusz a kirendelt tucatnyi rendőr, önkormányzati dolgozó bére) Nem beszélve a jelenlegi perköltségről.
Az önkormányzatot a perben Kovátsits és Tsai Ügyvédi Iroda képviseli, akik havi 400 ezer forintjába kerülnek az önkormányzatnak. (tucatnyi ellenem és a zuglói ügyekről író újságírók ellen indított és elvesztett sajtóper fémjelzi eddigi tevékenységüket)
És engem ez a pénzköltés bosszant a legjobban. Hiszen az embertelen eldózerolásra elköltött pénzből az önkormányzat üresen álló mintegy 250! önkormányzati lakásából akár tucatnyit is rendbe tehettünk volna. A kunyhókban lakók, akiknek láthatóan igényük és képességük van/volt a saját otthonban lakásra bármelyik kis szükséglakásnak boldogan örültek volna. A kerületi közmunka programon belül pedig a lakás fenntartásához szükséges pénzt is megkereshették volna. Alkalmat adhattunk volna nekik az új élet kezdésére. Ehelyett az önkormányzat erőfölényét, a kunyhólakók kiszolgáltatott helyzetét felhasználva kegyetlenül elbánt velük - megsemmisítette sok munkával teremtett otthonaikat.
A területet kétség kívül rendbe kellett tenni, de ezt az önkormányzat előkészítetlenül és szokásához híven erőből oldotta meg. A sok munkával összetákolt, talált tárgyakkal gondosan berendezett, (tükör, stb.) kunyóikból felelőtlenül és kegyetlenül a semmibe, sokkal rosszabb körülmények közé lökte ezeket az embereket. Mert a Myrai -bár nyilván megteszi amit csak szűkös forrásaiból tud - az általa üzemeltetett nappali melegedő és a csak este elfoglalható embertelenül szűkös tömegszállás csak a megfagyás ellen jó, az utcai ellátás csak életben maradásra, a vegetálás fenntartására alkalmas. De ezek a szállások nem alkalmasak magánéletre, önálló életvitelre, magántulajdonra, bútorok, holmik tartására . Innen szinte lehetetlen dolgozni menni, nem lehet új életet kezdeni. Arról nem beszélve, hogy a kerület méretéhez, a kerületben lakó több száz hajléktalanhoz képest a befogadóképessége csekély. A hajléktalan probléma budapesti, azaz országos szintű megoldása két évtizedes szégyene és adóssága társadalmunknak.
A kerületet ez persze nem menti, hiszen, miközben ai önkormányzat 250 milliót költ a közbiztonságra, kamerákra, járőrautókra, és persze sok sok milliót tökéletesen fölösleges dolgokra, példának okáért 3 milliót Zugló borára, 10 milliót kormánypárti napilapokra, 9 millióért veszünk luxusterepjárót a jegyzőnek hazajárásra, 40 milliót templom toronyra (vajon Szent Ferenc mire költött volna?) eközben tucatnyi milliót sem költünk az igazán szegényekre. A kerületben azóta sincs elegendő éjjeli menedék és egyáltalán nincs rendes hajléktalan szállás.
Rozgonyi Zoltán alpolgármester tanúvallomásában az út kialakítására hivatkozott. Az a földút azóta sem használt, nem vezet sehonnan sehová. Ő, hasonlóan a jelenlegi kormány intézkedésekhez a hajléktalanokat, a nincsteleneket rendőrségi, közbiztonsági kérdésnek, holmijukat "kacatnak látszó tárgynak" eltüntetendő, köztisztasági kérdésnek tartja. Mint mondta a holmik között értékes műszaki cikk, értékes bútor nem volt. Ki gondolta volna...?
Válaszul hadd idézzem az egyik kunyhólakót: Alpolgármester úr, nekünk az volt az otthonunk.
További információ: http://
A fotókat Fekete Hajni készítette.