Még két és fél hónap és életbe lép az új köznevelési törvény.
A változások a küszöbön állnak, de hogy működött a közoktatás eddig? És ami fontosabb, hogy fog az oktatás ezentúl kinézni a gyakorlatban itt a kerületben, például egy általános iskola napi működésében?
Eddig a kerületi oktatásért az adott önkormányzat, az Oktatási Osztály / jelenleg csoport / felelt. Ezek a köztisztviselők rutinos profik, jól ismerik a kerületi iskolákat, azok vezetőivel napi, sokszor évtizedes kapcsolatban vannak, ismerik minden iskola erényeit, hátrányait, személyi viszonyait, gyerek állományukat, az iskolák oktatási és infrastruktúrális szűk keresztmetszeteit, fejlesztési terveit. Ez a tudás a hátteréül szolgált - már ha hallgattak rá - a képviselő-testületi döntéseknek.
Az iskolákban dolgozók bérét, legyenek azok rendes vagy óraadó tanárok, a létszám negyedét kitevő technikai személyzet, gondnok, fűtő, portás, iskola titkár, gazdasági vezető vagy az ide-oda is tartozó pl. szabadidő szervezők, könyvtárosok mind az önkormányzat fizette, konkrétan a kerületi Gazdasági Ellátó Szolgálat , a GESZ intézte. Itt is évek alatt kialakult napi rutin és kapcsolat a suliban lévő gazdaságisok és a GESZ-nél lévő adott munkatárs között.
A GESZ együtt bérszámfejtette a kötelező órákat és a mindenféle nem kötelező feladatokat végzőkét, a tanároknak a különböző szakkörök, különórák után járó pénzt.
Az önkormányzatok fizették a rezsit, (ez a sulik költségvetésének harmada) és gondoskodtak a gyors és tervezhető karbantartásról, a felújításokról és a nagyobb fejlesztésekről, beruházásokról, - ha csak lehetett ezt pályázatokkal oldották meg. Tisztában voltunk ezek egymásra hatásával is. Tudtuk melyik sulinak mennyi a rezsije, és miért. Pl. itt a kerületben a sulik besorolhatóak: vannak régi, századfordulós téglaépületek, (Liszt, Hermann) 50-60-as évekbeli, (Kaffka, Jókai) és a lakótelepi, ipari technológiával épült intézmények (Mező, Móra). Amíg a vagyonkezelés normálisan ment a kerületben (és nem csupán néhány debreceni ficsúr megélhetését szolgálta a ZVZrt ) általában tudták/tudtuk, melyikben milyen elodázhatatlan vagy tervezhető javítások kellenek. A fejlesztések hosszútávon be voltak sorolva, számba véve mely suliban mely fejlesztéseket tervezünk, ezek alapjául szolgált a 2008-ban kibocsátott kötvény. A képviselő testület kalkulálhatott a fejlesztések milyen költség csökkentéssel vagy pl. egy új tornaterem építésé esetén esetleg mennyi plusz rezsivel járnának. A karbantartásokat az iskolák épületét műszaki állapotát jól ismerő cégek végezték.
Volt visszacsatolás. A szülőknek közvetlen kapcsolta volt a képviselőkkel és azoknak az iskolákkal. A "játszótéri hírmondó" működött, ha valami panasz volt, legyen az szakmai hiányosság, emberi vagy műszaki probléma, hiányzó eszköz az igen hamar, az esteleg ellenérdekelt iskolákat, a hivatali útvesztőket kikerülve eljutott a döntéshozókig. A települések büszkén tekintettek az iskoláikra, afféle koronaékszerként kezelték őket. Az igazgatókat jól/rosszul, - esetünkben mostanában inkább rosszul - a helyi képviselő-testület nevezte ki.
Hogy lesz ez ezentúl?
A szakmai munka a tanárok, az igazgató az államhoz kerül, a fenntartást a nagyobb települések, pl. Zugló ha akarja ha nem, viszi tovább. Hogy fog ez kinézni a gyakorlatban?
Az iskola igazgatót ezentúl a még nem is létező Járási Központ vezetője nevezi ki, veszi föl vagy bocsátja el. Ezek a ma még nem is létező emberek az igazgatók eddigi munkáját nyilván nem ismerik, döntéseiket nem segítheti a tapasztalat, sem az oktatási osztály szakemberei. Helyi beágyazottság híján nem jut el hozzájuk a lakossági vélemény sem. (Bár kerületünk esetében nagy változás nem lesz, már most is hasonló a szituáció : )
Az ország 4645 iskolája egy intézmény alá kerül, ennek a frissen alakult Klebersberg Kúnó Intézmény Kezelőnek már van vezetője - ezen kívül még semmi nincs. Nincsenek területi irodák, - a kerületben, a fővárosban még a helyét sem találták meg tudtommal, - nincs létszám keret, és persze nincsenek felvéve a dolgozók.
Az önkormányzat oktatási osztálya okafogyottá válik, az ott dolgozók, a feladatokkal együtt nyilván - jobb esetben - a KLEBIbe kerülnek. Ha őket átveszik, ha nem új okosokkal, netán haverokkal töltik fel a frissen létrejövő intézményt, akkor az ő fejükben lévő tudás, tapasztalat, kapcsolatrendszer akár még hasznosulhat is.
A lakossági visszacsatolás - ami eddig megvolt - ezentúl nyilvánvalóan igen lelassul, egy hatalmas országos szervezettel kell a lakosságnak kapcsolatot tartani, e hatalmas, friss intézmény fogja a 4645 iskola ügyében bejövő panaszokat, véleményeket, ágas-bajos ügyeket kezelni, az iskolák munkáját - összevetve a helyi lehetőségekkel, az adottságokkal - tanári közösségeket megítélni. Pokorni Zoltán a tervezett intézmény méretét és hatékonyságát a Kádár kori Néphadsereghez hasonlította.
A tanárok bérét ezentúl központilag az állam fizeti. Tehát a kerületi GESZ munkájának és dolgozóinak egy részére nem lesz szükség, állományuk talán szintén a KLEBI-be kerül. Csakhogy a nem kötelező feladatok, pluszórák szakkörök után járó pénzt a z állam már nem fizeti ki, ezt külön a fenntartónak, a kerületnek kell ezentúl állni, és utalni. Volt három matek fak, két töri szakkör, egy kirándulás az 12eFt, tessék bejönni szerződést kötni, vagy kinek is utaljuk:::?
Az iskola dolgozóinak kettős munkáltatása lesz. A technikai személyzet marad a fenntartó önkormányzat közalkalmazotti állományában, tehát az ő bérüket továbbra is a kerület fizeti. Tehát mégis kell itt maradni a pár embernek a GESZ-ben...
Ami a legizgalmasabb: az iskola igazgatója ezentúl nem munkáltatója a technikai személyzetnek: amunkáját leginkább segítő bizalmasnak az iskola titkárnak és a gazdasági vezetőnek, sőt az igazgató lévén nem munkáltatója nem utasíthatja, végső esetben nem tudja elküldeni pl. a gondnokot vagy a takarítót ha végképp nincs megelégedve vele. A takarító fityiszt mutat, bocs, te nem vagy a főnököm. Az önkormányzatnak az az érdeke, hogy a technikai személyzetre minél kevesebbet költsön, például a kerületi akár százas nagyságrendű takarító közalkalmazotti státuszát kiválthatja akár egyetlen (ne adj isten debreceni) takarító céggel, az igazgató meg hiába panaszkodik a KLEBI-nek vagy akár Hoffmann Rózsának, hogy mocskosak a folyosók.
A rezsit az önkormányzat fizeti legyen az bármennyi. Az igazgató , a tanári kar nem tartozik az önkormányzat alá, nem érdekelt az iskola gazdaságos üzemeltetésében, azért nem felelős, ha ezentúl éjjel nappal ég a villany a termekben, ha dől ki az energia a nyitva hagyott ablakon, ha az épület pusztulásnak indul, ha az igazgató rossz gazda lesz ezentúl, ha a számítógépeknek, a könyvtárnak lába kell, nincs mit tenni. Ha az igazgató jól fekszik a KLEBI-ben, , pl. ismerősi alapon lett kinevezve, elmozdíthatatlan, az önkormányzat nem tehet semmit.
Az igazgató tökéletesen érdektelen, sőt ellenérdekelt lesz abban, hogy a sulit például délutánonként hasznosítsák, a termeket kiadják..Semmiféle érdeke nem fűződik a takarékos gazdálkodáshoz. Az ő gyerekei szeretnek télen is pólóban járni a folyosón.
Ahogy a rezsi, úgy a karbantartás is az önkormányzaté. Viszont a nagy felújításokról, melyek a rezsit jelentősen csökkenthetik, melyek a karbantartások ütemezésével szorosan összefüggnek, na erről a KLEBI-ben , vagy valahol az állam belső bugyrában döntenek. Ki és milyen alapon fogja eldönteni mely suliban lesz komplett felújítás, hol lesz meg az évtizede tervezett ablakcsere, és hol a komplett 200 milliós fűtésrendszer felújítás, - mely után a rezsi az adott önkormányzat büdzséjében a felére csökken?
Ki fogja 4645 iskola állapotát ismerni ebben a hatalmas, még nem létező Intézményben? Ki fogja újra felmérni az épületek állapotát, egyeztetni 3200 önkormányzattal és dönteni, melyek a felújításra érdemes szerencsések? A kormánypárti Debrecen vagy az ellenzéki Szeged felújításra váró gimije lesz az esélyesebb...? Én nagyobb összegben mernék fogadni.
Végül, hogy a tanácstalanságot és kételyeket illusztráljam két történet:
Pár hete egy iskola igazgatóval és egy kerületi fideszes képviselővel beszélgettünk arról, hogy jó lenne az adott suliban WIFI rendszert kiépíteni. Senki sem tudta megmondani, hogy ki fogja megvenni a szükséges eszközöket, Fejlesztés, akkor az állam? Ki fogja bevezettetni az épületbe a kábeleket, ez fenntartói munka?, akkor az önkormányzat, ki fogja a havi fix költséget jelentő szélessávú internetet fizetni? A fenntartó? Ki vesz új számítógépeket, és ki állja a programok költségeit., fizeti ezentúl a jogdíjakat, stb. .. Válaszokat senki nem tudott, csak egyben volt egyetértés: Tuti minden állami szereplő a másikra fog mutogatni... és ezzel évek mehetnek el.
A legutóbbi Testületi Ülés előtt a Humán Közszolgálati bizottság véleményezte a közoktatási törvény alapján eléjük kerülő kérdést: Zugló akar-e maradni a fenntartó, vagy sulijainkat szőröstűl-bőröstűl az állambácsi kezére adjuk. A szocik egy harmadik opciót terjesztettek elő: Zugló fejezze ki szándékát, hogy az iskolákat ahogy eddig, komplett szeretné megtartani. A fideszes képviselők igen szavazatával a szocialista előterjesztés lett megszavazva és került a Képviselő-testület elé.
A maradjunk-e fenntartók kérdésre amúgy meg érdemi választ adni egyik önkormányzat sem tud, hisz alapvető információk hiányoznak: Nem tudjuk hogy alakulnak források, mennyi pénzből gazdálkodik jövőre az önkormányzat, mennyi pénzt visznek el a sulikkal együtt...
