Tegnap tartották a kerületben a Nemzeti KONZULTÁCIÓ ZUGLÓBAN, KONFERENCIA AZ LAKOTMÁNYOZÁSRÓL című programot.

A politikai eseménynek, mint mostanában minden ilyen eseménynek  "természetesen" a Szent istván Zeneművészeti szakközépiskola adott helyt. Megjegyzendő, az önkormányzat házasságkötő terme simán alkalmas volt az elmúlt évtizedekben az ilyen eseményekre, bár ott egyenrangú felek ülnek, nincs mód nézőkre és fontosakra szétválasztódni, nincs emelvény, lépcsőzetes széksorok, nincs szétválasztva ennyira a néző és az előadók személye.

A közönség nyugdíjasokból állt,  illetve az üresen maradt széksorokat feltöltendő a szakközépiskola diákjaiból. Ők elmondták és roszallották is, hogy a zenetörténet órájuk lett volna, ahelyett kellett beülniük Záborszky igazgató úr parancsára. Látványosan unatkozták végig a két órát.

Az előadók a polgármester, Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár, Dr Kozmáné, és Dr. Horváth Attila egyetemi docensek voltak.

Rétvári Bence hosszabban szídta az ellenzéket amiért nem vesznek részt, elmondta, hogy már rövidebb idő alatt is készült alkotmány. Kozmáné felolvasta a powerpoint prezentációt, mely arra mutatott rá, hogy az eddigi kommunista alkotmányban nem szerepeltek a szociális jogok, de a mostaniban ezeknek fontos szerep jut. Horváth úr a magyar történelmen futott át, az ő értelmezése szerint a minden rendben volt 44 márc 19-ig, a német megszállásig, (az nem számít már az előtte lévő pár évben sem kezeltek mindenkit egyenrangú állampolgárként, és hadba léptünk, Don kanyar stb.) azóta nincs legitim hatalom, sőt 89 után sem volt az. De majd mostantól. HA jól tudom a francia forradalom is új naptárat vezetett be.

Tehát az új alkotmány NEMZETI lesz és SZOCIÁLIS. A normaszöveget nem vetítették ki, pedig amikor a vetítő előkerült azt hittem gyorsan végigszaladunk a főbb pontokon.Ezt az egyik kérdező is hiányolta.

A előadásokkal meg hát nem sajnos úgy elment az idő, hogy csak öt gyors kérdésre volt lehetőség - hát mit  csináljunk ilyen mini konzultáció sikeredett. Én az egyik kiválasztott lehettem, a polgi be is mutatott, mint a nem résztvevő pártok képviselőjét, aki eljött. Meg is tapsoltak. Nálam népszerübb csak a fiam volt, aki vidám rikkantásokkal és az egyik cselló négykézlábas becserkészének kisérletével vitt egy kis szint az előadásokba.

Az iskolások már nagyon ásítoztak, , a zenekar tagjai végigülték, bár már le-le csúsztak a székeikről, páran kő-papír-ollót játszottak, hogy a végén még eljátszhassák a himnuszt.

Megjelent a friss Zuglói Lapok.

A címlapon egyből ott látható a Fidesz-KDNP jelöltjének a fotója és bemutatása. A cikk a 7. oldalon folytatódik, közel fél oldalon mutatja be az ifjú Tildyt, és annak programját. Figyelem, az anyag nem fizetett hirdetés, az újság egyik újságírója jegyzi.

A többi jelöltről a közpénzen fentartott, 70.000 példányban minden zuglói postaládába eljutó, az elfogulatlan tájékoztatásra szolgáló újságban nem esik szó.

Papcsák Ferenc polgármester és Rozgonyi alpolgármester úr közös fotón szerepel a jelölttel - mint a hivatal vezetőinek függetlennek kéne maradniuk.

Nem tudom a Zuglói Lapok olvasói közül hánynak tűnik majd fel, hogy csak egy jelölt van? A többi jelölt - ha van -  az eddigi gyakorlattal szemben nincs bemutatva, programjukról nincs szó, és arról sem, hogy a többi 5-6 jelölt bemutatkozójára majd a következő lapszámban kerül esetleg sor. Az eddigi gyakorlatban a jelöltek egyforma felületetn egyforma fotóval 1000-1000 karakterben mutatkozhattak be.

A többi jelölt esélyei jelentősen csökkentek, - és ez mint az alább látható törvénytelen.

A Zuglói  Lapok új, névtelenségbe burkolózó szerkesztőbizottsága szerint tehát egy jelölt van, abból kell választani. Láttunk már ilyet. A Hazafias Népfront jelöltjei egyedüli indulóként általában 99%-ban lettek megválasztva.

A legijesztőbb, hogy tegnap megkérdeztem Tildy Balázs jelöltet, és Borbély Ádám fideszes képviselőt, ők rendben találják-e ami történt. Szerintük minden rendben van. Elég ijesztő perspektívák a 2014-es választásokat illetően.

Alant látható mely törvény elve és paragrafusa lett megszegve.

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

1999. évi LXIX. törvény

a szabálysértésekről

Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése

152/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

1997. évi C. törvény a választási eljárásról

1997. évi C. törvény

a választási eljárásról

A törvény alkalmazási köre

2. § E törvényt kell alkalmazni:

a) az országgyűlési képviselők választására,

b) az Európai Parlament tagjainak választására,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,

d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,

e) az országos népszavazásra,

f) a helyi népszavazásra,

g) az országos népi kezdeményezésre,

h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá

i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-i) pontban foglaltak együtt: választás].

A választási eljárás alapelvei

3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,

b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,

f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.