Öt percen belül két egymásnak ellentmondó döntést hozott egy pályázaton kívüli lakásbérbeadásról a Humán Közszolgáltatási Bizottság  június 17-i ülésén. Az önkormányzati dolgozónak kiutaltak egy másfél szobás lakást, majd menten vissza is vonták a döntést. A következő négy hasonló lakáskiutalást ezután gyorsan levették a napirendről.

Megjegyzendő, nemrégiben hasonlóan gyors bérbevételi kísérlet és - miután irtóra kilógott a lóláb - rugalmas visszavonulás, azaz napirendről levétel történt a hat éve üresen álló római-parti üdülőnk esetében is. ( ITT, a poszt végén)

Ugyan mi történhetett ott a Humán Bizottságban, milyen háttéranyagok alapján milyen előterjesztésekről döntöttek, volt-e vita, vajon mi olvasható mindebből a jegyzőkönyvben?  Akkor ért csak az igazi meglepetés, amikor a jegyző megizente:  a bizottság ülésének jegyzőkönyvét, tekintettel a zárt ülésre csak anonimizálás után olvashatom el.

Tehát mint képviselő, mint a tulajdonosi jogokat gyakorló, aki a saját vagyonával felel az önkormányzati vagyonért, nem tudhatom meg kinek milyen lakást és mi okból szándékozunk kiutalni? Anonimizálják. Talán  III. /2-es ügynököknek utaltak ki lakást, akiket nemzetbiztonsági okokból ki kell takarni, vagy mi van?!

Leviharzottam a jegyzőhöz, aki közölte, ez van, szörnyen sajnálja, de a jogszabályok emígyen szólnak. Mondtam, oké, akkor ezt kérem írásban, mert ez alapján tudok a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordulni, és ha kell kiperelni az iratokat. Tényleg kell a zuglói önkormányzatnak egy újabb a közvéleménykutatási adatok visszatartásáért járó botrány?  Mire hazaértem újabb meglepetés ért, a jegyző szóbeli véleményével ellentétes tartalmú levele várt a postafiókomban.

Tisztelt Képviselő Úr!

 

A személyes megbeszélésünkön elhangzottak értelmében ezúton kívánom írásban megerősíteni az alábbiakat:

Távozását követően felvettük a kapcsolatot Budapest Főváros Kormányhivatalának törvényességi referensével, akinek jeleztük, hogy álláspontunk szerint egymással konkuráló jogszabályhelyek hívhatók fel kérése kapcsán, melyek egyaránt alátámasztják, s egyben kérdésessé is teszik a dokumentumok anonimizálás nélküli átadásának jogosságát. Bár alapvetően a Kormányhivatal képviselője is megfontolásra érdemesnek találta a szenzitív adatok megosztásával kapcsolatos aggályainkat, hosszas mérlegelést követően végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy a zárt ülésekre szánt előterjesztésekben szereplő személyes adatokat megismerhette volna akkor is, ha a jogszabályokban foglalt felhatalmazásával élve részt vesz bármelyik bizottság ülésén. Erre tekintettel a dokumentumokba beletekinthet.

Szeretném ugyanakkor nyomatékkal felhívni a figyelmét, hogy a képviselői minőségéből fakadó jogaival visszaélni szankcionálandó cselekmény, mellyel kapcsolatban – amennyiben erre utaló jelet tapasztalok – a szükséges intézkedéseket meg fogom tenni! Kérem, a közérdekű adatok megismerése kapcsán tartózkodjon szenzitív adatok közzétételétől, megosztásától!

Kérem fentiek szíves tudomásul vételét!

 

                                                                                     Tisztelettel

                                                                                                                dr. Papp Csilla

Ugye észrevették, hogy egyetlen konkrét jogszabályhelyre nem hivatkozik és önök szerint is életszerű, hogy egy óra alatt megkeresték a kormányhivatalt amely egyből, szóban  hosszasan mérlegelt... Szerintem is.

Ilyen előzmények, az eltitkolással való próbálkozás után kíváncsiságom természetesen nem csökkent, sőt. Másnap becaplattam a hivatalba és "betekintettem", átbogarásztam az ominózus öt előterjesztést és az ülés jegyzőkönyvét. Voilá:

Öt előterjesztésben (123-532, 123-533, 123-534, 123-535, 123-619) öt lakást próbáltak kiutalni un. Közérdekű elhelyezési kérelemre -  azaz pályázaton kívüli bérbeadással.

Az öt esetből háromban a frissen létrejött Lakásgazdálkodási Osztály  fél éve érkezett (épp ennyi a próbaidő) dolgozói próbáltak maguknak lakást kiutaltatni, de a másik két lakást is két két éven belül érkezett dolgozók kapták volna.

Megjegyzendő, az ötük közül többnek van  bejelentett fővárosi lakcíme, bár a kérelem indokaként azt hozták fel, hogy vidéken élnek. Külön bájos volt, hogy a csoportvezető asszony még csak meg sem próbálta indokolni, miért is kéne neki önkormányzati lakást kapnia.

Természetesen az évtizede a hivatalban, köztisztviselőként más osztályokon, közalkalmazottként az intézményekben dolgozók között (az óvónők, dadák közt nagyon gyakori a Pest megyei) is vannak jó páran, akiknek nincs budapesti lakásuk, vidékről, nem ritkán 40-50 kilométerről vonatoznak be nap mint nap. Nem tudom közülük az elmúlt években hányan kaptak lakást, illetve most miért nem került közülük senki e kiválasztotti  körbe. Feltehetőleg ők nem a jegyző emberei és nem is voltak a tűz közelében, kellő  bennfentes információk birtokában az önkormányzati lakásállományról, mint például az a fél éve érkezett bérleményellenőr, aki szintén egyike volt a lelkes lakást igénylőknek.

Próbált magának lakást szerezni a szintén a papcsáki csapat által két éve hozott Informatikai Csoport vezetője és neje, aki  Gazdasági Osztály csoportvezetője.  Ők amúgy véletlenül csíkszeredaiak, (tudják, az az erdélyi település, ahol az ominózus házat vettük) Hát istenem, kicsi a világ és én makacsul hiszek a véletlenekben. Ők indoklásukban  még el is szólják magukat:

...mivel lehetőség van önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlására..."

Mint a bizottsági jegyzőkönyvéből kiderül, mindegyik kiutalást kérő "informálisan jelezte" a lakás később kedvezményes árú megvásárlásával is számol. Szép. Most kiutaljuk, pár hónap múlva, fele-, harmadáron megvennék. Miből, ha olyan szegények, hogy piaci alapon lakást sem tudnak bérelni maguknak?

A két csoportvezető szerényen egy 83 négyzetméteres Dózsa György úti lakást nézett ki magának, bár oda a házaspár életszerűen egy szülővel és egy unokahúggal közösen költözött volna be.  A lakásrendelet szerint ugyanis  ekkora lakáshoz négy bérlő kell. Amúgy nem gondolnám, hogy két köztisztviselői csoportvezetői diplomás bérből ne tudnának  megfelelő lakást bérelni maguknak a szabadpiacon.

Ami abszurd, az elmúlt négy évben lényegében nem volt szociális lakás pályázat, azaz bár sok száz zuglói rászoruló igénylő áll sorban, sokan kiutalással, és kb. 2900 lakással rendelkezünk melyből hozzávetőleg 300 lakás áll üresen, tán egy tucatnyi lakást utaltunk ki négy év alatt.  Jól emlékszem, volt olyan, akinek az Egyenlő Bánásmód Hivataláig kellett elmennie,  hogy a számára - azaz egy 3 gyerekből + 2 felnőttből álló család számára - kiutalt 39 m2-es, egyetlen szobából álló lakást egy év után valóban odaadják .

Ehhez képest most kiderül, hogy  számos beköltözhető állapotú lakás áll évek óta üresen, hiszen az előterjesztések szerint ötből kettő egy éve, egy másik  másfél szobás panellakás pedig több mint két éve áll üresen... Azaz két éve fizeti az önkormányzat   (ha fizetjük) a lakás havi 35-40 ezres  költségét. Tehát eddig hanyagság okán eddig nem hogy bevételt hozott volna a kiadásuk, de közel másfél milliós költséget jelentettek az önkormányzatnak.   Kíváncsi vagyok ki ezért a hanyagságért a felelős, hány lakásigénylőnek mutatták meg ezeket az üres lakásokat az elmúlt évben?

Végül is a történet félig happy enddel zárult. Mert bár az ellenzéki képviselők tiltakozását nem vették figyelembe   és a Fidesz-KDNP-s többség bár morgott, de megszavazta a kiutalást. De végül a fideszes Virág Kriszta képviselő figyelmeztető szavaira mégis észbe kaptak, - tán megszólalt a józan ész, a lelkiismeretük, tán az esetleges közelgő számonkéréstől tarthattak -  és akik öt perccel előtte még megszavazták a kiutalást véleményüket megváltoztatva visszavonták azt.

politikai utószó

Tudomásunk szerint a bátor ellenállók/köztulajdont megvédők egyikét sem szándékozik a zuglói Fidesz szervezete képviselőként újraindítani. A NER-ben a legkisebb ellenállást is megtorolják,, Papcsák csak teljesen engedelmes bólogatójánosokat tűr meg. Speciális kísérletet folytat Harrach Péter képviselő, aki bár jelen volt, ahogy szokta, egyik kellemetlen döntésnél sem szavazott, ebből baj nem lehet alapon. Élő példájaként, hogy  a politikai karriert/megélhetést és a lelkiismeretet a zuglói Fideszben, és  a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, általában diktatúrákban milyen keserves dolog lehet egyensúlyban tartani.