Tiszta és rendezett lesz az új önkormányzati rendszer. Papcsák Ferenc megint megmondta a tutit, és ha ő megmondja, akkor ott valami bűzlik, ezt a zuglóiak már tapasztalatból tudják. Naná, hogy ő is szeretné átszabni a fővárosi választási szabályokat, hisz őt a "demokrácia ünnepén" igencsak lesújtotta a vörös félhold.

Azért abban van valami báj hogy Rogán kádertemetőként jellemezte a fővárosi közgyűlést. Érdekes, ez nem zavarta, amikor az az ő párttársai "temetőhelyeként" szolgált. Hisz drága polgármesterünk pont a jelzett módon került be, miután 2006-ban parlamentből kiesett baktalórántházi  képviselőként, és azon melegében ejtőernyősként bejutott a Fővárosi Közgyűlésbe. Kósa úr jól mondja, senki nem szavazott a személyére, pártlistán jutott be. Életrajzot lásd ITT.  Nem mellesleg a fővárosi közgyűlésbe ők is tettek épp elég súlytalan, önkormányzati, városfejlesztési tapasztalattal nem rendelkező pártkatonát pl. a ki tudja mi alapján érdemesült Szentkirályi Alexandrát, vagy Szatmáry Kristóf anyukáját.

Bár Papcsáknak a kerületi pedagógusnapra nem sikerült eljönnie, (ismét a Kazah-Magyar barátságot, üzleti kapcsolatokat erősíti, vagy Kubában tárgyal, nem tudni), de ilyenkor,  ha valamihez jó vastagbőr kell, rá lehet számítani.  Bár sok jót nem tudok róla mondani, az önkormányzati, fővárosi-kerületi együttműködést speciel közelről tapasztalhatta meg és bár oly sok remek egyéni törvényjavaslata volt, furamód új Fővárosi Törvénnyel nem állt elő sosem. A rossz működés eddig nem zavarta, csak most, hogy ott virít az a fránya vörös félhold.

A főváros és a kerületek viszonyát hatásköreit át kell rendezni, ezt mindenki  minimum egy évtizede mondja.  A nagy, a  főváros egészét befolyásoló stratégiai döntések  évtizedekig csúsznak kerületek vagy a főváros ellenállásán,  a hivatali bürokrácián, az egyeztetések elhúzódásán, a politika mindenen áthatolásán. Az állami cégek (MÁV, ÁPV Zrt, stb.) még külön súlyosbító tényező. Lásd a Rákosrendező sorsa.

  De ha az együttműködéssel baj van, azt a fideszes politikusok remélhetőleg már négy éve is tudták, hisz nem újszülöttként kerültek az önkormányzatokba.  A hatásköröket újra kéne gondolni, a fővárosnak több jogkört kéne biztosítani.

Tarlós sokáig próbálkozott a főváros hatásköreinek megerősítésével, szakmai körökben több koncepció is versengett. Akik keresztbe tettek neki, sőt éppen a kerületeket erősítették a fővárossal szemben, (pl. a parkolási és idegenforgalmi adóbevételek kerületekbe tuszkolásával) azok az ő párttársai voltak, az a tucatnyi fővárosi polgármester, akik egyben parlamenti képviselők is voltak. György Istvántól, Rogántól, Riztől, Láng Zsolton, László Tamáson, Nagy Gábor Tamáson, Rónaszékinén, Pokornin át, Papcsákig, Németh Szilárdig, Wintermantelig.

Ők tucatnyian - ha akarták volna - az elmúlt négy évben kidolgozhatták volna, beterjeszthették volna az új fővárosi-kerületi hatásköröket, és az ehhez illeszkedő képviseleti rendszert. Nem tették. Sőt.  Ráadásul soha nem is vetették fel, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, sosem tették szóvá, hogy a fővárosi közgyűlés nem partner, az érdemi döntésekbe a kerületi polgármesterek nem szólhatnak bele. Ez már csak azért is abszurd lett volna, mert főkolompos álláshalmozók még fővárosi közgyűlési tagok is voltak. György alpolgármester, Rogán, Pokorni, Németh Szilárd fővárosi közgyűlési tag.

Tényleg nem ismerik őket a fővárosiak? Németh Szilárd, Pokorni és Rogán mint fővárosi képviselő. Így is bekerülhettek.

Zuglóban amúgy számtalan konkrét eset volt, amikor egy papcsáki (jó)szándék (tényleg volt ilyen, na) megbukott a főváros ellenállásán vagy inkább bürokratikus tehetetlenségén. Ilyen volt a CsAPI megszerzése, de négy év alatt nem sikerült érdemben előrelépni a Bosnyák téri remiz Kelet-pesti kultúrközponttá átépítése ügyében sem, a különböző közlekedési fejlesztési tervekről nem is szólva. Megjegyzem, mint kerületi képviselő soha egy határozatot, egy  jegyzőkönyvet nem láttam a  fővárossal folyó tárgyalásokról. De ha Papcsák, egy polgármester, kormánypártiként, bennfentesként, ex kormánybiztosként, bejárással Tarlóshoz, sőt Orbánhoz, nem tudott áttörést elérni, mitől változna ez meg, ha fővárosi közgyűlési képviselő lenne? 

A kerületi polgármesterek tanácsa amúgy létezik, de hogy mikor ültek össze utoljára azt nem tudni. Létezik a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, a BÖSZ is, melyet éppen Tarlós ellen szerveztek meg. Ülésezésükről, döntéseikről, határozatokról nem jött hír az elmúlt három évben, most, hogy ki kell állni a védhetetlen törvényjavaslat mellett derült ki újra, hogy léteznek.

A most benyújtott törvényjavaslatban számtalan helyen kilóg a gonosz lóláb, az ellenzéki pártokat egyszerre kényszeríti össze és a kompenzációs lista miatt az önálló indulásra,  a civil szervezetek indulását megakadályozza, fel sem tételezve, hogy az önkormányzati politizálás nem csak a pártok osztozkodási terepe lehet, viszont a főpolgármesterséghez a tavaszi kamupártok elindításához hasonlóan nevetségesen alacsonyra teszi az ajánlások számát. (nem kétlem, hogy a Schmuck féle MSZDP el fog indulni és sok plakátja lesz)

Tehát most, a választások előtt négy hónappal megváltoztatni a választások módját  semmi más, mint gyors és aljas reakció az április eredményekre. Nem csak nem elegáns, de nem más, mint a kétharmaddal visszaélve a választási törvény felhasználása Budapesten düledező hatalmuk megtartására.

Tessék érdemi, a fővárosi-kerületi  hatásköröket végiggondoló javaslatokkal előállni!

Öt új múzeum mesterterve, beigért plusz másfél millió külföldi látogató, a zöld területek csökkenése, tönkretétele nélkül - de mindez máig mindenféle hatástanulmány nélkül állítva. Ttiltakozó, bojkottáló szakmai szervezetek, tájékozatlan lakosság - itt tart a Múzeumnegyed projekt két év után.  A kormány a Múzeumnegyedet kiemelt kormányzati projektnek nyilvánítva a lakossági civil egyeztetést, a társadalmi vitát megkerülte, ezzel sok, akár indokolatlan gyanúra (telekspekuláció, pláza, stb)  adott okot. A szakmai, lakossági egyeztetést végül úgysem lehet megúszni.

A kirajzolódó projektet jól összefoglalja az Index  cikke. http://index.hu/kultur/2013/11/23/ilyen_lehet_5_ev_mulva_a_varosliget/

Véleményem szerint az alapfeltevés hibás, hisz a látogatottság, a vonzerő, a kiállítások, a tartalom, a minőség, és  tartalom marketingjének  a függvénye. Nem a mennyiség vagy annak térbeli koncentrációja számít. Baán sikeres kiállításai után azt hittem már rég felismerte ezt.

A Városliget ma is múzeumnegyed, hisz  akár Berlinben a Muzeumsinsel, ahol a Pergamon és az Altes museum, a Neues a  Szépművészeti,  a Műcsarnok egymástól karnyújtásnyira áll. A Ligetben áll a Közlekedési Múzeum, a PeCsa tetején lévő repüléstörténeti részleggel , a Palme Ház (naponta ha kéttucanyian bemennek), nem messze az Andrássy a Hopp kelet-ázsiai gyűjtemény, a KOGART.  Az ismertebb, látogatottabb múzeumok most sem teremtenek a másikra keresletet, kínálatot. Nincs az az ember aki akár a két Hősök terén álló nagyba, akár a berliniekbe egy nap egymás után bemenne, mert a kiállítási anyagok önmagukban is befogadhatatlan méretűek. Sőt legtöbbször egy ideiglenes kiállítás megnézése után már az állandó kiállítások megtekintéséhez sincs hely a fejben, egy kiállítással telítődik az ember.

Csakhogy a Magyarországra jövő külföldiek többsége a statisztikák szerint ma egyáltalán nem megy be a fővárosi nagy múzeumokba, a vidékiek múzeumokról nem is beszélve. 2,8 vendégéjszakát töltenek átlagban Magyarországon.

Ugyanis amíg nincs olyan magyarországi gyűjtemény, múzeum, olyan magyar festő, vagy egyetlen festmény, ami világhírű, addig a tömeg, a csoportos turisták szűkös idejüket nem egy múzeumban fogják eltölteni, és az utaztató irodák a programjaikba múzeumot nem fognak betenni.
A probléma az évek óta rossz országmarketing, és persze a múzeum igazgatók felelőssége is. A kevés vendégéjszaka  a nemzetközi mércével mérve kevés "világhírű" attrakció hiányát is mutatja. Míg a csoportos és egyéni utazók programjának szerves "illik" része egy fél nap erejéig a Louvre, az Escorial, az Ermitage, a Rijs megtekintése, sorbanállás a Mona Lisa előtt, addig ma Magyarország a jelenlegi múzeumát sem tudta beverekedni a nemzetközileg ismert nevű múzeumok közé. 

Az átlag tömegturista (japántól a brazilig) ismeri Van Gogh, Rembrandt, Michelangelo Dali, El Greco, talán Klimt nevét, ezért ha már az adott országban  vannak, ha másért nem hát illendőségből megnézik a műveiket, a nevükhöz kötött múzeumot. Nem hinném, hogy még egy értelmiségi angol, német turista is néven tudna nevezni egyetlen magyar festőt, szobrászt, akiért külön eljönne Magyarországra, aki a célpont kiválasztásnál pluszként számítana, vagy ha már itt  van  betérne miatta egy itteni múzeumba. A tengerentúliakról, amerikaiakról, kínaiakról, japánokról ne is beszéljünk.  Számukra a kéthetes európai körútba Magyarország maximum egy kétnapos egyéjszakás kitérő Bécsből,  egy buszos városnézéssel, félórás várbéli, Vörösmarty téri esetleg szentendrei szabadon engedéssel.

Amúgy szerintem pl. Csontváry van annyira egyedi és érdekes világviszonylatban is,  hogy pár év alatt felépíthető lehetne.

Ennyit a tömegturisták Múzeumnegyed általi elérhetőségéről.

A kultúra iránt nyitottabb, 3 -7 napra jövő egyéni turisták, Magyarország kultúrája iránt érdeklődő külföldiek a nemzetközi mércével nézve egyedit keresik. ilyen Magyarországon a romkocsmákon és a puszta-gulas combón kívül nem sok van.

Lehetséges, hogy van olyan vájtszemű kulturális turistaréteg, aki múzeumról múzeumra jár, és bizonyára London, New York, Párizs, Róma, Amszterdam, Bécs kiállításait körbejárva, vagy helyettük, ezentúl Budapestre jönnének,  de a számukat nem becsülném túl. Az ő át/idecsábításukhoz nemcsak új múzeumokra, de hasonló színvonalú gyűjteményekre lenne szükség.

A főváros városfejlesztési koncepciójában, céljai között - helyesen -  szerepel a turisztikai attrakciók széthúzása. A főváros barna zónáiban még számos terület van, ahová egy jól kitalált fejlesztéssel, akár egy új múzeummal életet lehetne, azaz kéne lehelni. A MÜPÁ-val, a Nemzeti Színházzal a város egy teljesen elhanyagolt része került be újra vérkeringésbe, azóta a negyed mind lakás mind iroda funkciókkal telt meg, minden szempontból felértékelődött. Egy jó múzeum Gázgyárba helyezésével a Rómaiig lehetne húzni a hazai és külföldi turistákat. Az ipartörténeti szépség adekvált helye lehetne az Építészeti Múzeumnak. A Kőbányai út, a Kerepesi út, a Hungária körút számos pontja hasonlóan felvirágoztatható lehetne, bizonyára van alkalmas ipari épület, mely átalakítható egy Fotográfia Múzeum és egy nagy háttérraktár, könyvtár számára.

A meglévő Közlekedési Múzeumot a tervvel ellentétben én nem számolnám fel, pont elég látnivaló van benne egy esős szombat délelőttre kisgyerekkel, bár egy rendes marketing szemléletű menedzser erősen ráférne. Egy klassz repülőmúzeum a vasúttörténeti park mellett jó helyre kerülne, kell is neki a szabadtér,  mert PeCsa tetején eldugott jobb sorsra érdemes repüléstörténeti gyűjtemény egy szégyen, a reptér melletti meg, bár sok repülőeszköz van, autó nélkül megközelíthetetlen és  kiállítástechnikailag, szolgáltatásban hátsóalbánia. A Vasúttörténeti Park jó ellenpont,  felépítése, folyamatos bővítése, rendezvényei, általában a menedzselése remek példa, hogy hogy lehet egy "unalmas", egysíkú gyűjteményből izgalmas, közkedvelt családi hétvégi célpontot csinálni. (A kevéssé látogatott szentendrei BKV múzeum siralmas ellenpélda, (amúgy mi a bánatot keres Szentendrén Budapest tömegközlekedési gyűjteménye?) A kollekciót be lehetne a Tatai útra hozni, a három gyűjtemény összevonva, Földön, sínen, levegőben már valóban lehetne kellő méretű, ilyetén érdeklődésű  külföldieket vonzó közlekedési gyűjtemény.

Egy izgalmas, jól marketingelt kiállításért, hétvégi programért az emberek,  külföldiek és itthoniak egyaránt hajlandóak utazni, erre példa a" világ végén levő" budafoki Tropicárium, a Csodák palotája, a tétényi Szoborpark, a Skanzen. Ellentétben lehet egy múzeum a város kellős közepén, ha  a kiállításai érdektelenek, rosszul menedzselt, akkor nem megy be se a külföldi, se a magyar, de még a kutya sem.

A jó múzeum, a nagyarányú látogatószám növelés kulcsa tehát nem az épületben, nem 150 milliárdos ez esetben szó szerint zöldmezős beruházásban van, hanem az adott intézmény igazgatójának fejében, vezetői szemléletében.

Tehát maga az alapkoncepció, a MÚZEUMNEGYED elképzelés hibás.

És néhány "apróbb" érv a tervek ellen.

1. Aki a Ligetben gyakran jár, (én 46 éve mellette élek) az tudja a Városliget, minden számítgatás ellenére maximálisan kihasznált. Tény, a főváros nagy közparkjainak funkcióit újra kéne gondolni.  A Népliget kong, na oda kéne éltet lehelni, ehhez alkalmas lehet valami népszerű turisztikai attrakció. A Margitsziget kellően látogatott, a Hajógyári sziget most keresi a funkcióját.

2. A belvárosiak, a rendkívül túlzsúfolt, belső parkokkal nem rendelkező VII. VI. kerületiek számára a Liget a menekülőhely, közel és távol az egyetlen zöldterület.  Annak minden négyzetméterére,  játszóterére, focipályájára, nagyrétjére, padjára, platánjára szükség van.

3.  Az 56-osok terén ma a VII. kerületiek több ezer  autója parkol ingyenesen, mert az utcákon nem férnek el. Ezért lakható, - már amennyire -  az a  városrész, ezért eladhatóak pl. a Murányi utcai lakások. A lakossági parkolást meg kell oldani, de erre még nem láttunk  tervet.

4. Az 56-osok terére szükség van a fővárosi rendezvényekhez. Egy ekkora városnak kell egy nagy placc, ahol vásártól, futóversenyig, jégshowtól, a veteránautó kiállítástól az ARC-ig, óriás ingyenes koncertig bármi rendezvény tartható. Használják is majd minden héten valamire. Más hasonló funkciójú, alkalmas terület nincs.

Érdemes elolvasni az Urbanisztikai Társaság, a tájépítészek véleményét, az Építészkamara Tájépítő tagozatának bojkott felhívását. Hasonlóakat mondanak. Nem véletlenül.