Apuleius • 3 nap
SZENTENDRE | Több mint egy évtizede tartó, súlyos betegség következtében, életének 61. évében elhunyt a korábbi élvonalbeli labdarúgó, Batári Csaba, a Dunakanyar SE és a Szentendre VSE néhai szakmai igazgatója, de leginkább mindenese. Az alábbiakban rá emlékezünk.
Jó szó. Mindig volt nem is egy vagy kettő, díszes konferenciateremről, szélfútta utcán vagy a vonalakkal felhúzott illatos zöld téglalap mentén, miközben alaposan próbára tett a sors. Ha nem a pályán vagy a bürokrácia kiserdőkkel övezett útvesztőjében, akkor az életben.
Tenni, alkotni, előrelépni. Ez jellemzett, ez hajtott, ez vitt előre. Megmaradtál egyszerű hétköznapi embernek. Sosem kérkedtél azzal, hogy Tatabányán, Kispesten vagy éppen a Fradiban futballoztál, pedig volt mire büszkének lenned.
A rettegett kórról, az ALS-ről Karsai Dániel kapcsán szinte mindent tud a pék, a targoncavezető és az ügyvédbojtár, de amikor a valóság szembejön és nem tudod kikerülni, kicselezni vagy egy bodicsekkel földre teríteni, akkor nem marad más, csak a remény.
Az ősz még összebújt a nyárral, amikor megláttalak, miközben nem akartalak megismerni. Eltűnt, elillant belőled a filmsztár-külső, a Kevin Sorbót idéző feszesség, fennkölt daliaság, s ott álltál előttem, mint egy harcban megfáradt, lesoványodott katona. A szemed beszélt helyetted, amiben még pislákolt valamiféle élettel teli tűz, még felsejlett az élni vágyás, de drámai körítés és önsajnálat nélkül mondtad, tudod, mi lesz a vége.
Jó szó. Most is van nem egy vagy kettő – tőlem, Neked: vigyázz magadra a fényes utakon…
