Mi, a Civilzugló Egyesület szerveztük a Ligetvédőkkel, a Levegő Munkacsoporttal, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, a Védegylettel közösen a Hősök terei tízezres PROTESTIVAL demonstrációt és koncertet, és vettük sorra a fővárosi zöldterületeket pusztító építkezéseket, a parlament előtti, a Nádor téri fák letarolását, a Római-parti gát tervét, és adtuk át az Év láncfűrésze díjat.
Mi tiltakoztunk a Fővárosi közgyűlés ülésein, amikor a fideszes képviselők Városligeti Építési Szabályzat megzavazásával utat engedtek a kormány akaratának.
Ezért is nem érezzük fairnek, hogy a vitát Baán úr és az ellenzék a kormány és a főpolgármester közti politikai kardozás, politikai haszonszerzés szintjére silányítják, mert a Liget ügyében legfőképpen és legelőször a civilek, a spontán önszerveződő lakosok álltak ki.
Városfejlesztési érveket hoztunk és kompromisszumokat javasoltunk, nem minden civil volt vádolható méregzöld, "mindent ellenző" hozzáállással. Az ellenzék csak késöbb ült rá a témára, és ezt a civilek nem is vették jó néven.
1.) Először is alapvetően elfogadhatatlannak tartottuk, hogy az akkori polgármesterünk Papcsák Ferenc úgy nyújtott be törvényjavaslatot a Városliget 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-nek hitbizományba adásáról, hogy erről a zuglóiakat - akiket a parlamentben hivatott lett volna képviselni - semmilyen formában nem kérdezte meg. Még a képviselő-testületet sem tájékoztatta, nemhogy, szavaztatott volna a benyújtani szándékozott törvényjavaslatáról.
2.) A múzeum negyed koncepciót, egymás mellé helyezett múzeumok sorát, elavult XIX. századi elgondolásnak, városfejlesztési szempontból alapvetően hibás koncepciónak tartottuk, tartjuk.
És nemcsak mi, hanem a hatályos, a Tarlós féle önkormányzat által 2012-ben elfogadott Budapest 2030 hosszútávú fejlesztési terv is, mely - igen helyesen - leszögezte, hogy Budapesten:
a.) a barna zónákban kell építkezni, a volt iparterületek felszámolását kormányzati fejlesztésekkel kell segíteni,
b.) észak-déli tengely mentén kell fejleszteni,
c.) a turisztikai attrakciókat szét kell húzni, mert ma a turisták nem mennek ki a belvárosból, és a kevés helyre zsúfolt, gyorsan felkereshető attrakció miatt csak kevés vendégéjszakát töltenek Budapesten.
3.) A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Tudományos Akadémia, és neves építészek is ezeket az érveket hangoztatták, tiltakoztak, pl. az ellenzékiséggel nehezen vádolható Zoboki Gábor is. Érdemi vita sosem volt, hisz az "egyeztetéseken" az alapkoncepciót a parlamenti törvény, és a kiemelt beruházássá nyilvánítás miatt nem lehetett vitatni.
Jellemzően a kormányzat pár embere és Tarlós főpolgármester is a Nyugati pályaudvar menti MÁV területek fejlesztését támogatta.
4.) A projekt az évek során számtalanszor amőbaszerűen változott, mert a kormánybiztos és a Zrt. maguk is többször észlelték, hogy zsákutcákba futottak. Jellemzően a civilek, szakemberek véleményét sosem fogadták el nyilvánosan, ahogy a milliárdokba kerülő tévutakat sem ismerték el. E kukába kerülő tervek milliárdokba kerültek az adófizetőknek.
Emlékeznek még a projekt elején a Királydombra, -ba tervezett "Tudásközpontra"? Emlékeznek az Ajtósi Dűrer sorra tervezett Fővárosi cirkuszra? Emlékeznek a Dózsa György útra tervezett két kockára, az Építészeti és Fotómúzeumra? Nyomtalanul elfelejtődtek. Emlékezhetünk a fantasztikusnak kikiáltott Dózsa Ajtósi sarokra tervezett '70-es évek modern Déli pályaudvarára hajazó Néprajzi Múzeumra. Vajon mennyibe kerültek e tervek, a pályáztatások, díjazások? Mindezen múzeumokról Baán úr annó úgy áradozott, mint a negyed elengedhetetlen, megbonthatatlan részeiről - majd nyom nélkül tüntek el a tervekből, ráadásul úgy, hogy a város más pontjain sem kivánták e nagyon nélkülözhetetlen épületeket megépíteni.
Megjegyzendő, 2015 környékén még fel sem merült sem a Városligeti színház, sem a Magyar Innováció Háza, ezeket az épületeket utólag fabrikálták bele a projektbe.
5.) Különösen felháborító
a Közlekedési Múzeum lebontása. Most egy évtizedig, egy generációnyi gyerek nem nézheti meg a gyűjteményt, az kétszer költöztetve sérül, dobozokban, raktárakban áll, mert az épületet eszetlenül lebontották. Majd utólag rájöttek arra, amit a civilek előre mondtak, hogy a száz tonnás mozdonyokat nem lehet a föld alá bezsúfolni, és jobb helye lenne ott, ahová Ráday Mihály eredetileg javasolta: a Kőbányai úton, a volt járműjavító iparterületén.
Nem lett volna bölcsebb és költséghatékonyabb a gyűjteményt az eredeti helyén nyitva tartani addig, míg az új épület elkészül, és csak egyszer költöztetni?
És hát mennyire siralmas, hogy a magyar innovációt a XXI. században egy XIX. századi, már a maga korában is elavult historizáló giccset betonból visszaépítve akarják bemutatni?! Ez lenne a magyar innováció?
6.) A Nemzeti Galéria lehozása a Budai-várból. Nehéz megmagyarázni, hogy Magyarország legszebb festményei miért nincsenek jó helyen a legtöbb turista által látogatott helyen, Magyarország legreprezentatívabb épületében, a Budai-várban? Hány országban van volt királyi palotákban kiállítás? Rengetegben.
A Budai-vár királyi palotaként visszaépítésével, mutogatásával pedig az a probléma, hogy ott nincsenek eredetileg megörződött, berendezett középkori, barokk, klasszicista szárnyak, belső terek, bútorok... a XX. század elején elkészült palotában maximum az alig pár estét itt lakó Ferencz Józsefnek és Horthy kormányzónak lehet hitelesen emléket állítani. (a megmaradt középkori részekben pedig jelenleg is palota kiállítás működik, egy rész, az étkező visszaállítása pedig nem egyenlő egy több szintes épület teljes színházi kulisszaszerű visszaállításával - a ráköltött hatalmas összeg ellenére sem lesz hiteles Belvedere, se Versailles)
7.) A viták során a turizmussal foglalkozó szakemberek sokzor elmondták, se a külföldi se a belföldi turisták nem egy negyedért, különösen nem egy - gyorsan avuló - modern épületért mennek egy városba, hanem magáért a városért, leginkább annak régi hangulatáért. A turisztikai desztinációk versenyében, egy város meglátogatásáról születő döntésben segíthet valóban egy közismert festő neve, Rembrandtért, egy El Greco gyűjteményért, sőt magáért Mona Lisáért is elmennek, de nem a múzeumnegyedért.
Baán úr is tudja, ha jó, népszerű kiállítást csinál, azért tömegek állnak sorba, de a Szépművészeti látogatói még véletlenül sem mennek be a szemben lévő Műcsarnokba, hiába áll a két épület száz méterre, száz éve egy "múzeum negyedben". Tehát a kiállítás számít, nem az épület és nem annak helye.
Mindezek okán fölöslegesnek és károsnak tartjuk a ligetbe méretében nem illő Új Nemzeti Galéria, oktalannak és abszurdnak az un Magyar Innováció Háza megépítését, mely a Városligetbe turisták százezreit hozhatja.
Megjegyzendő, Baán úr lódit, amikor a Petőfi Csarnokkal egyező méretűnek állítja be a tervezett épületet, mert az kb. háromszor magasabb és négyszer nagyobb alapterületű lesz. Egy új gyerekszínháznak, ha éppen szüksége van a fővárosnak új színházra - én kétlem - lehet jobb helyszínt találni.
A városlakóknak, a zsúfolt VII. VI. kerületben élőknek nagyon fontos, hogy a Ligetnek legyenek csendes, kiserdőszerű részei. A frissen rendbe tett részek intenzívebb használatából az is kiderült, hogy ez a békésen sétáló, csendes funkció e területeken elveszett. Ezért a Városliget többi részén különösen nem szabad új épületet emelni.