HTML

Napirend utáni monológ

Hogy működik egy önkormányzat? Hogy születnek, és mi motiválja döntéseket egy 106 ezres kerületben, Magyarország 7. legnagyobb "városában" Zuglóban? Mint " új fiú a kupiban" friss képviselőként a Zuglói Önkormányzatban szerzett élményeimet próbálom terápiás céllal kiírni magamból. - írtam blogom indításakor 2010-ben. Ma már, 2015-ben, második ciklusomat töltve a kerület rutinosabb képviselői közé tartozom. Civilként fotós (www.varnailaszlo.hu) és TV szerkesztő vagyok, egy öt éves fiam és egy 25 éves lányom van. Születésem óta Zuglóban élek. A kisföldalatti végállomáshoz tervezett megalomán pláza ellen 2007-ben létrejött Civilzugló Egyesület (civilzuglo.hu) egyik alapítója vagyok. Az egyesület a gyakorlatban mutatja meg a "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" elvét. A környezetet és épített örökséget védő egyesület sikerrel akadályozta meg a túlépítést, szervezett közösségépítő Herminamezei Napokat és védi Zugló kertvárosi jellegét. Kérlek lájkolj minket a Facebookon! 2009-ben az LMP egyik alapítója voltam. A rendszerváltáshoz mérhető élmény volt egy pártot a semmiből létrehozni, és kegyetlen sok munkával bejuttatni a parlamentbe. Sajnos az LMP-n belüli kiszorítósdi 2013-ban engem is utolért. 2014-ben a Civilzugló Egyesület immár önállóan mérette meg magát az önkormányzati választáson, és harmadik erőként kerültünk be az új képviselő testületbe. Nevemhez fűződik a Helyi Épített örökség védelmi rendelet elfogadtatása, és Herminamező jelentős részének forgalom csillapítása, a balesetek megelőzése. Jelentős eredmény, hogy előterjesztésemre egész Zugló területén 214 helyen kerékpártárolók kerülnek elhelyezésre. Aláírásgyűjtéssel védtem meg a Hermina úti szakrendelőt a tervezett bezárástól. Mint ellenzéki képviselő számos Zuglónak ártó, közpénzt szóró, korrupció gyanús ügyet akadályoztam meg, vagy legalábbis hívtam fel a közvélemény figyelmét rájuk. Egyesületünk kűzd a Városliget beépítése ellen, szakmai vitákon veszünk részt, tüntetéseket szervezünk, 20.000 aláírást gyűjtöttünk az értelmetlen parkpusztítás ellen. Mára a kis herminamezei csapatból, az egész kerületben tagsággal rendelkező, beágyazott, kerületszerte ismert egyesületté váltunk. Keressen meg minket bármilyen helyi üggyel! varnai.laszlo14@gmail.com 06 70 436 07 67

Találkozzunk a Facebookon!

Friss topikok

Reakció a Baán interjúra

2021.01.26. 16:19 varnai

A mai Indexben hosszú interjú jelent meg Baán Lászlóval a Múzeum negyed kormánybiztosával. Ennek állításaira reagálnék.

A Civilzugló Egyesület 2014. óta tiltakozik a Múzeum negyed projekt terve ellen. 

 Elsőként is hangsúlyozzuk, a Városliget zöldterületének, épített infrastruktúrájának, burkolatainak, padjainak, közvilágításának, mellékhelyiségeinek megújítása ellen sosem tiltakoztunk, sőt régóta kértük a gondosabb karbantartást, és úgy gondoltuk a főváros  sok évig elhanyagolta, nem gondozta kellőképp a Városligetet.
Látjuk, hogy a felújításoknak örülnek az itt élők, és sokan használják az új játszóteret, a futókört, a sportpályákat, a Rózsakertet, a felújított Palme házat és a botanikus kertet. Kérjük,a Városliget Zrt-t és a Főkertet, hogy e felújításokat folytassák a Liget többi részén is, de új épületet már ne építsenek. Fogadják el a fővárosiak akaratát,  fogadják el kompromisszumként a kierőltetett épületek befejezését. 

A Civilzugló Egyesület a Múzeum negyed törvény elfogadása, a tervek nyilvánosságra kerülése óta, 2014 óta aktívan tiltakozik, emlékezhetünk:
Mi adtuk át Baán úrnak a 20.000 tiltakozó fővárosi aláírását,  - sok óra volt ám míg összegyült - mi vitatkoztunk vele a parlament kulturális bizottságában, mi szerveztük a Fogadj örökbe egy fát! és a parlament elé vonulós Megvédjük Budapest fáit! demonstrációt,
10005249_06e7b9528a5513b37b9395c3844ece11_wm.jpg
Mi, a Civilzugló Egyesület szerveztük a Ligetvédőkkel, a Levegő Munkacsoporttal, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, a Védegylettel  közösen a Hősök terei  tízezres PROTESTIVAL demonstrációt és koncertet, és vettük sorra a fővárosi zöldterületeket pusztító építkezéseket, a parlament előtti, a Nádor téri fák letarolását,  a Római-parti gát tervét,  és adtuk át az Év láncfűrésze díjat.
zoldbp-160921.jpg
Mi tiltakoztunk a Fővárosi közgyűlés ülésein, amikor a fideszes képviselők Városligeti Építési Szabályzat megzavazásával utat engedtek a kormány akaratának.
7984016_159992_b1a7a6c51390115ce63fbcd65af3a155_wm.jpg
A mi tagjaink és a Ligetvédők ültek a bulldózerek elé  és kűzdöttek a kopaszokkal, és ellenük folyik bírósági eljárás, mert mi  - ellentétben a főpolgármesterrel  - nemcsak igértük, de ténylegesen is odaláncoltuk magunkat, amikor már nem volt más mód a tiltakozásra. 
És emlékezhetnek, a mi egyesületünk adta be és nyerte sorra a pereket, semmisítették meg sorra az építési engedélyeket, mert a hivatalok még a kevés megmaradt környezetvédelmi, építési törvényt sem tartották be.
Ezért is nem érezzük fairnek, hogy a vitát Baán úr és  az ellenzék a kormány és a főpolgármester közti politikai kardozás, politikai haszonszerzés szintjére silányítják, mert a Liget ügyében legfőképpen és legelőször a civilek, a spontán önszerveződő lakosok álltak ki.
Városfejlesztési érveket hoztunk és kompromisszumokat javasoltunk,  nem minden civil volt vádolható méregzöld, "mindent ellenző" hozzáállással. Az ellenzék csak késöbb ült rá a témára, és ezt a civilek nem is vették jó néven.

1.)   Először is alapvetően elfogadhatatlannak tartottuk, hogy az akkori polgármesterünk Papcsák Ferenc úgy nyújtott be törvényjavaslatot a Városliget 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-nek hitbizományba adásáról, hogy erről a zuglóiakat - akiket a parlamentben hivatott lett volna képviselni  - semmilyen formában nem kérdezte meg.  Még a képviselő-testületet sem tájékoztatta, nemhogy, szavaztatott volna a benyújtani szándékozott törvényjavaslatáról. 
2.)  A  múzeum negyed koncepciót, egymás mellé helyezett múzeumok sorát, elavult XIX. századi elgondolásnak, városfejlesztési szempontból alapvetően hibás koncepciónak tartottuk, tartjuk. 
És nemcsak mi,  hanem a hatályos, a Tarlós féle önkormányzat által 2012-ben elfogadott Budapest 2030 hosszútávú fejlesztési terv is, mely - igen helyesen -   leszögezte, hogy Budapesten:
 a.) a barna zónákban kell építkezni, a volt iparterületek felszámolását kormányzati fejlesztésekkel kell segíteni,
 b.)  észak-déli tengely mentén kell fejleszteni, 
c.) a turisztikai attrakciókat szét kell húzni, mert ma a turisták nem mennek ki a belvárosból, és a kevés helyre zsúfolt, gyorsan felkereshető attrakció miatt csak kevés vendégéjszakát töltenek Budapesten.
3.) A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Tudományos Akadémia, és neves építészek is ezeket az érveket hangoztatták, tiltakoztak, pl. az ellenzékiséggel nehezen vádolható Zoboki Gábor is.  Érdemi vita sosem volt, hisz az "egyeztetéseken" az alapkoncepciót a parlamenti törvény, és a kiemelt beruházássá nyilvánítás miatt nem lehetett vitatni. 
Jellemzően a kormányzat pár embere és Tarlós főpolgármester is a Nyugati pályaudvar menti MÁV területek fejlesztését támogatta. 
4.) A projekt az évek során számtalanszor amőbaszerűen változott, mert a kormánybiztos és a Zrt. maguk is többször észlelték, hogy zsákutcákba futottak. Jellemzően a civilek, szakemberek véleményét sosem fogadták el nyilvánosan, ahogy a milliárdokba kerülő tévutakat sem ismerték el.  E kukába kerülő tervek milliárdokba kerültek az adófizetőknek.
Emlékeznek még a projekt elején a Királydombra, -ba tervezett "Tudásközpontra"? Emlékeznek az Ajtósi Dűrer sorra tervezett Fővárosi cirkuszra?  Emlékeznek a Dózsa György útra tervezett két kockára, az Építészeti és Fotómúzeumra?  Nyomtalanul elfelejtődtek. Emlékezhetünk a fantasztikusnak kikiáltott Dózsa Ajtósi sarokra tervezett '70-es évek modern Déli pályaudvarára hajazó Néprajzi Múzeumra. Vajon  mennyibe kerültek e tervek, a pályáztatások, díjazások?   Mindezen múzeumokról Baán úr annó úgy áradozott, mint a negyed elengedhetetlen, megbonthatatlan részeiről - majd nyom nélkül tüntek el a tervekből, ráadásul úgy, hogy a város más pontjain sem kivánták e nagyon nélkülözhetetlen épületeket megépíteni. 
Megjegyzendő, 2015 környékén még fel sem merült sem a Városligeti színház, sem a Magyar Innováció Háza, ezeket az épületeket utólag fabrikálták bele a projektbe.
5.) Különösen felháborító a Közlekedési Múzeum lebontása. Most egy évtizedig, egy generációnyi gyerek nem nézheti meg a gyűjteményt, az kétszer költöztetve sérül, dobozokban, raktárakban áll, mert az épületet eszetlenül lebontották. Majd utólag rájöttek arra, amit a civilek előre mondtak, hogy a  száz tonnás mozdonyokat nem lehet a föld alá bezsúfolni, és jobb helye lenne ott, ahová Ráday Mihály eredetileg javasolta: a Kőbányai úton, a volt járműjavító iparterületén. 
Nem lett volna bölcsebb és költséghatékonyabb a gyűjteményt az eredeti helyén nyitva tartani addig, míg az új épület elkészül, és csak egyszer költöztetni? 
És hát mennyire siralmas, hogy a magyar innovációt a XXI. században egy XIX. századi, már a maga korában is elavult historizáló giccset betonból visszaépítve akarják bemutatni?!  Ez lenne a magyar innováció?
6.)   A Nemzeti Galéria lehozása a Budai-várból. Nehéz megmagyarázni, hogy Magyarország legszebb festményei miért nincsenek jó helyen a legtöbb turista által látogatott helyen, Magyarország legreprezentatívabb épületében, a Budai-várban? Hány országban van volt királyi palotákban kiállítás? Rengetegben.
A Budai-vár királyi palotaként  visszaépítésével, mutogatásával pedig az a probléma, hogy ott nincsenek eredetileg megörződött, berendezett középkori, barokk, klasszicista szárnyak, belső terek, bútorok...  a XX. század elején elkészült palotában maximum az alig pár estét itt lakó Ferencz Józsefnek és Horthy kormányzónak lehet hitelesen emléket állítani. (a megmaradt középkori részekben pedig jelenleg is palota kiállítás működik, egy rész, az étkező visszaállítása pedig nem egyenlő egy több szintes épület teljes színházi kulisszaszerű visszaállításával - a ráköltött hatalmas összeg ellenére sem lesz hiteles Belvedere, se Versailles)
7.)  A viták során a turizmussal foglalkozó szakemberek sokzor elmondták, se a külföldi se a belföldi  turisták nem egy negyedért, különösen nem egy - gyorsan avuló -  modern épületért mennek egy városba, hanem magáért a városért, leginkább annak régi hangulatáért. A turisztikai desztinációk versenyében,  egy város meglátogatásáról születő döntésben segíthet  valóban egy  közismert festő neve, Rembrandtért, egy El Greco gyűjteményért, sőt magáért Mona Lisáért is elmennek, de nem a múzeumnegyedért.
Baán úr is tudja, ha jó, népszerű kiállítást csinál, azért tömegek állnak sorba, de a Szépművészeti látogatói még véletlenül sem mennek be a szemben lévő Műcsarnokba, hiába áll a két épület száz méterre, száz éve egy "múzeum negyedben". Tehát a kiállítás számít, nem az épület és nem annak helye.
 Mindezek okán fölöslegesnek és károsnak tartjuk a ligetbe méretében nem illő  Új Nemzeti Galéria, oktalannak és abszurdnak az un Magyar Innováció Háza megépítését, mely a Városligetbe  turisták százezreit hozhatja.
Megjegyzendő, Baán úr lódit, amikor a Petőfi Csarnokkal egyező méretűnek állítja be a tervezett épületet, mert az kb. háromszor magasabb és négyszer nagyobb alapterületű lesz.   Egy új gyerekszínháznak, ha éppen szüksége van a fővárosnak új színházra - én kétlem -  lehet jobb helyszínt találni. 
A városlakóknak, a zsúfolt VII. VI. kerületben élőknek nagyon  fontos, hogy a Ligetnek legyenek csendes, kiserdőszerű részei. A frissen rendbe tett részek intenzívebb használatából az is kiderült,  hogy  ez a békésen sétáló, csendes funkció e területeken elveszett.  Ezért a Városliget többi részén különösen nem szabad új épületet emelni.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://varnailaszlo.blog.hu/api/trackback/id/tr10016404262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2021.01.27. 10:32:02

Az épületek méretét a térkő-mániás kormány úgy hasonlítja össze, hogy a régiekhez hozzáadja a körülöttük levő lebetonozott placcot is, de az újaknál a dézsába ültetett fa már zöldfelület...

szekertabor · provo.blog.hu 2021.01.27. 10:49:49

Mindkét félnek vannak részigazságai, de súlyos tévedései is.
A Városliget funkcióit tekintve kezdettől fogva vegyes hasznosítású terület volt, de 150 éve egyértelműen egy zöldövezetbe helyezett kulturális-szórakoztató rekreációs negyed.
Ez persze megváltoztatható egyik vagy másik irányba, parkosítható az egész vagy lebetonozható-aszfaltozható, de a hagyománytisztelet azt diktálja, hogy korszerűsítéssel, a zöldfelület csekély növelésével maradjanak meg az eddigi funkciói, továbbra is legyenek benne kulturális intézmények, szórakoztató intézmények, sport és fitness létesítmények, bokros-ligetes sétautak.
Ami 150 év alatt megváltozott, az a Városliget elhelyezkedése. A város pereméről bekerült a város közepére, így a megközelítése zömmel nem a lakóövezetekből kifelé, hanem a lakóövezetekből befelé történik. Ezért forgalom szempontjából nem oldja, hanem növeli a belváros terhelését. Zárójelben jegyzem meg, az Erzsébet téri Gödör létesítése ellen is ugyanúgy tiltakozni kellett volna, ez érdekes módon mégsem történt meg.
Ami a Nemzeti Galériát illeti, a Palota ugyan megfelelő lenne egy ilyen rangú múzeum számára, de az épület belső helyreállítása nemigen tűr további halasztást. A rákosista vörösmárvány burkolat miatt inkább hasonlít egy felújítás előtti metrómegállóra a 2. metró vonalán, mint palotabelsőre. Külföldi turisták csalódottan fordulnak vissza a pénztáraktól, amikor látják, hogy a homlokzat stílusától oly mértékben elütő belső fogadja őket.
Más kérdés, hogy egy igazán bátor városfejlesztés az új múzeumi negyedet egy új közpark létesítésével kötné össze (pl. Csepelen az ipartelep rehabilitálásával, vagy Káposztásmegyeren a Farkas-erdő mellett), megvalósítva ezzel egyidejűleg ezen külső területek sugaras és peremirányú tömegközlekedési fejlesztéseit is. Az ilyen volumenű fejlesztések nem csak olcsóbbak lennének, mint a zsúfolt infrastruktúrájú belvárosi fejlesztések, hanem a fejlesztett területek lökésszerű értéknövekedése miatt nagyrészt meg is térülnének.
süti beállítások módosítása