A december 17-i Közmeghallgatás az MSZP frakció képviselőinek távol maradása okán érvénytelen volt. A Közmeghallgatás elszabotálása, a lakosság megsértése példa nélküli még a sokat látott zuglói közéletben is, különösen szégyenteljes attól a párttól, amelyiknek bizalmat, többséget szavaztak a zuglóiak.
Hogy miért tettek így, hogy miért hozták ilyen kellemetlen helyzetbe a saját koalíciós szövetségesüket, a saját polgármesterüket nem tudni. Kérdezzék meg tőlük.
A dolgot tetézte, hogy ezt a kínos "apróságot" - a Közmeghallgatás érvénytelenségét - nem közölte a megjelentekkel sem a polgármester sem a jegyző.
Véleményem szerint egy a fideszes tengerben ritka, a vezetést frissen elnyerő baloldali többségű önkormányzatnak az ilyen, a demokráciát, baloldaliságot a gyakorlatban megtestesítő intézményeket, mint a közmeghallgatás (vagy a kerületi TV, a testületi ülések online visszanézhetősége) sokkal komolyabban kellene vennie, sőt példát kéne mutatnia - már ha nem csak szavakban gondolják ezen demokratikus elveket komolyan.
A képviselő-testület megjelent tagjai: Barta János (LMP), Várnai László (Civilzugló) Barabás Ferenc, Cseke Vanda, Gyügyei Attila (Fidesz), Czeglédi János (Jobbik), egy darabig a teremben láthatóak volt Erdős Dóra és Tildy Balázs képviselők (Fidesz) is.
A kérdésekre válaszolók: Dr. Hofmanné a jegyző, Karácsony polgármester, Szabó Rebeka alpolgármester, és Rozgonyi alpolgármester.
Az arckifejezések, a gesztusok igen sokat mondóak. A kezdés után egy órával Hajdú Flórián MSZP-s alpolgármester is befutott. A nyolc fős MSZP frakcióból egyedül ő tisztelte meg az ősszel nekik többséget szavazó lakosságot.
Üres széksorok. A megjelenteket a kapott válaszok általában nem elégítették ki.
Az egyszerű lakosság nem tett ki kéttucatnyi főt, (a többiek az önkormányzatban alkalmazottak vagy valamilyen módon érdekeltek voltak) leginkább a minden közmeghallgatáson megjelenő pár nyugdíjas mondta el a mondandóját. Az egyéni ügyek mellett szóvá tették Papcsák elmaradt elszámoltatását, az idén elmaradt Erzsébet utalványokat, a közterületek ápolatlanságát, a Hungária kőrút forgalmát, a körvasútsor zaját, a képviselők aktivitását, a Zuglói Lapok szerkesztési elfogultságát. A saját lakásuk, házuk ügyében kérdező "notóriusok", azért fordulnak a közmeghallgatás intézményéhez, mert a hivatallal nem sikerült ügyüket elintézni, (nem is biztos, hogy a hivatal minden esetben kompetens) de ettől a ponttól az ügy már közügy, mert sok esetben nem egyedi, hanem tipikus problémáról van szó.
Karácsony Papcsáknál láthatóan nehezebben viselte az ellenséges hangulatot, a kellemetlen kérdéseket, ő még nem szokta meg, hogy nem szeretik.
Amúgy magam részéről ennyire rossz hangulatú, ennyire üres közmeghallgatást még nem láttam.
A lakosság távolmaradásának oka részint a ritka rossz meghirdetés, részint, az hogy a Közmeghallgatás intézményét az elmúlt években sikerült kutyakomédiává silányítania a sorra ideejtőernyőző polgármestereknek.
A Közmeghallgatás időpontja a Zuglói Lapok egyetlen számában jelent meg, de ott is a 9. oldalra alulra dugták el a kis betűs hirdetményt. Az önkormányzat Facebook oldalára egyszer tették ki (dec.11-én), de lakosság által valóban látogatott Facebook oldalakra, pl. a Zuglóiak fórumára már nem sikerült posztolnia a rendezvényt a fizetett szakembereinkek. Az esemény a kerület honlapján sem jelent meg. Természetesen a közmeghallgatást pár száz hivatalos hirdetmény plakáttal is meg lehetne tolni, - ha akarnák.
A ciklusváltás óta a lakosok gyakorta panaszkodnak, hogy kerületi rendezvényekről csak utólag, vagy egyáltalán nem értesülnek. A Közmeghallgatás is részint e rendezvényszervezői "szakmaiságnak" esett áldozatul. Nem mellesleg a hivatalos munkaterv szerint a Közmeghallgatást november végén kellett volna tartani, amikor még jobban ráérnek az emberek.
A lakossági távolmaradás másik oka, hogy mostanra, hála a lakosságot lekezelő polgármestereinknek a Közmeghallgatás intézményét sikerült teljesen kiüresíteni. A lényegi kérdésekre az ülésen rendre nem válaszolnak, a kínos kérdések ügyes trükközéssel a szeánsz végére kerülnek, és sajna azokra már nem jut idő, de van előfordult olyan is, aki a tavalyiról egy éve nem kapott írásos választ a kérdéseire. A fontos közügyek ügyében kérdezők, a fiatalabbak, a középkorúak mára mind távol maradnak, maradtak a saját lakásuk, házuk ügyében kérdezők, vagy a lakosság és a vezetés közti valós párbeszédben még indig hívő "notórius" demokraták.
A 2011 végi közmeghallgatás, itt sem volt telt ház, de jóval többen voltak mint idén. Még volt kerületi TV is.
Az idei, december 17-i Közmeghallgatás elején a képviselő-testület határozat képessége nem volt megállapítva, feltehetőleg sosem volt egyszerre a szükséges 12 képviselő a teremben. Mivel a Közmeghallgatásra a törvény szerint a testületi ülés szigorú szabályai vonatkoznak, ezért az érvénytelen volt. A jegyző ezt el is ismerte, mint mondta a Közmeghallgatást jövőre meg kell ismételni.
A megismétlés viszont alkalmat adhat a tisztességes meghirdetésre, és egy rendes időpontban megtartott, tisztességesen levezetett, a lakosoknak érdemben válaszoló, tiszteletben tartó, ülés megtartására.
És hogy lehetne szerintem visszaadni a Közmeghallgatás demokratikus intézményének értelmét, megteremtve az érdemi párbeszédet a lakosság és a döntéshozók között?
A Közmeghallgatásokat kerületrészenként kéne tartani, és az ott fontos témákat felvetve több Zuglói Lapok lapszám címlapján meghirdetni. A közügyek iránt érdeklődő kerületiek többezres Facebook oldalán többször is meg kell hirdetni a rendezvényt. Természetesen a közmeghallgatást pár száz hivatalos hirdetmény plakáttal is meg lehetne hirdetni - ahogy ezt más rendezvénnyel simán megteszik.
Az időpont helyes megválasztása: Egy szombat délelőtt, vagy délután feltehetően többen is látogatnák, mint egy ünnephez közeli estén. (más szórakoztató rendezvényekkel is össze lehetne kötni...)
Végül nézzük, mit mond a törvény és az értelmezése:
A közmeghallgatás szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és annak felhatalmazása alapján meghozott a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza.
Közmeghallgatás tartásával kapcsolatban a törvény az alábbi előírásokat tartalmazza:
– évente legalább egyszer tartani kell,
– annak időpontját előre meg kell hirdetni,
– megtartására a képviselő- testületi ülés tartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és
– a feltett kérdéseknek és javaslatoknak helyi közüggyel kell összefüggniük.
A meghirdetés kötelezettségét a törvény írja elő, amelynek módját (például: a meghirdetés határidejét, a hirdetmény helyben szokásos módját, eszközét, a hirdetmény tartalmi követelményét) a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalmazza. A hirdetményben vagy meghívóban meg kell nevezni a település helyi önkormányzatát, annak képviselő- testületét, a közmeghallgatás tényét, időpontját, helyszínét, és ha van, akkor a témáját is. A közmeghallgatás tényére utalás garanciális szabály, ugyanis ennek megjelölése nélkül az ülés rendes testületi ülésnek tekintendő. Amennyiben a munkatervben a közmeghallgatás időpontja is ütemezve van, akkor azt arra az időpontra kell kitűzni.
A közmeghallgatás tartásával kapcsolatos teendők három szakaszra tagolhatók: az ülést megelőző, az ülésen megvalósuló és az ülést követő feladatokra.
Az ülésen realizálódó feladatok:
– az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása, ülésvezetés,
– a napirendi pontok elfogadása,
– közérdekű kérdések és javaslatok megtétele,
– tanácskozás,
– jegyzőkönyvezés,
– az ülés berekesztése.
Az ülést követő feladatok:
– jegyzőkönyv elkészítése,
– intézkedések foganatosítása, a lakosság értesítése, név szerinti tájékoztatás.
A közmeghallgatást a képviselő-testület tartja, vagyis annak megtartására kötelezett a képviselő-testület, így a törvénynek mindazon rendelkezéseit figyelembe kell venni, amelyeket a képviselő-testületi ülésekre alkalmazni kell. Ennek megfelelően például ülésvezető a polgármester, akkor tartható közmeghallgatás, ha azon a képviselők többsége jelen van, a közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent önkormányzati képviselők és a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók jogcímét, a hozzászólásuk és az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, valamint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. Összefoglalva elmondható, hogy ez egy nyílt rendes testületi ülés, amelynek célja a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megtárgyalása.